Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 68. szám

Budapest, 1876. kedd, september 5. 68. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Koreák, döntvények. — Jogeset. — Semraitöszcki döntvények. — Tczikk végrendeletekről. Kereskedelem jogi döntvény. A termény-szállítási szerződésben, a szállítás nem levén a szállító földbirtokos saját (érmésére szorítva, — tekintettel a kereskedelmi gyakorlatra a földbirtokos állal kimutatandó, hogy a szállítási ügylet egyedül saját termésére vonatkozott. Míg ez nem bizonyillalik, az vélelmezendő, hogy a termény továbbadás végett inastól is szereztetik be, tehát az eladási és szállítási ügylet a nem kereskedő földbirtokos irányában is kereskedelmi ügyletet képez. F i s c li e r Jakab pesti kereskedő — Záhonyi János pestmegyei Boldogít községben lakó földbirtokos ellen 313 írt iránt a bpesti váltó keres, tsz ék mint kereskedelmi biróság előtt keresetet indított azon alapon, minthogy A. szerint alperes f. év febr. 26 án eladott a katonaság számára használható minőségben s 5 font bonificatióval 1000 mázsa szénát s azt 2 hó alatt a pesti honvédségi széna raktárba köteleztetett szállitta D i T mit 7 kocsival meg is kezdett, de a szállított széna penészes s vizes levén, azt sem a honvédségi szénaszállitó sem a honvédségi raktár el nem fogadta; azutáu pedig daczára a felszólításoknak, egy mázsa szénát sem szállított. Ennélfogva a foglaló kétszeregét, haszonveszteségét stb. kéri megtérhetni a kereseti összegben. Tárgyaláskor alperes az illetőség e. tett kifogást, azonfelül hogy nem kereskedő — főleg azon okból, mivel a kereseti ügy nem képez kereskedelmi ügyletet reá nézve; miután nem e czélra szerzett, hanem kizárólag saját birtokán termelt, tehát saját termésű szénáját adta el felperesnek ; s igy itt közönséges adásvételi ügylet forogván fenn, a kereskedelmi illetőségnek helye nem lehet. A kereskedelmi törvényszék f. év július 20. — 78731. BZ. a. végzéssel birói illetőségét megállapította következő indokokból: „A birói tárgyi illetőség ellen alperes azért emel kifogást, mert tagadja, hogy kereskedő 8 hogy a keresetben emiitett 1000 mázsa szénát akár részben akár egészben mástól a czélra szerezle volna, hogy azt felperesnek tovább adja, vagy hogy azt felperes részére szállítsa ; — és azt állítja, hogy a kérdéses széna saját termése levén, annak eladása reá. né/ve mint földbirtokosra kereskedelmi ügyletet átalában nem képezhet." „Tekintve azonban, hogy oly szállítási ügyleteknél, melyekben a termelő saját termelését köteles szállítani, ez — a rendes kereskedelmi gyakorlat szerint — a szerződésben világosan megemlitetni szokott; tekintve továbbá, hogy az A. alatti nyilatkozatban arról, hogy alperes saját termésű szénájának eladására és szállítására kötelezte volna magát, — mi említés sem tétetik, és a szállítási kötelezettség elvállalása másrészről már azt is magában foglalja, hogy alperes a szállítani kötelezett mennyiséget esetleg mástól is beszerzi a kitűzött czélra ; — tekintve továbbá, hogy az ily körülmények közt el válaU szállítás és eladás felperes irányában és alperest illetőleg mindaddig a keresk. törv. 258. §. 2. pontja értelmében absolut kereskedelmi ügyletnek tekintendő, míg csak az ellenkező, vagy is az hogy alperes csakugyan a saját terményének szállítására kötelezte magát legalább is valószínűvé nem tétetik; tekintve végül, hogy alperes ily ellenkező vélelemremi támpontot vagy alapot sem szolgáltatott; mindezeknél fogva a birói illesőséget az eljár. rend. 5. §. 2. p. második kikezdése alapján megállapítani kellett." Alperes ez ellen semm. panaszt adott be, melybea fejtegeti, hogy felperes lett volna köteles igazolni mikép a kereseti ügylet alperest illetőleg kereskedelmi, mit azonban nem teljesített. Erre ugyanis ki kellene — mutatva lenni, hogy alperes az eladott szénát vette, és pedig hogy azon szándékkal vette, mikép azt tovább adja; tehát hogy alperes által a széna üzleti szándékkal vásároltatott; mi nem teljesítetett. Azon indok mikép a jogvélelem a kereskedelmi ügylet létele mellett szól — el nem fogadható helyesnek, főkép alperes mint földbirtokos irányában annál inkább, mert a 260. §. 2-ik bekezdéséből vont joghasonlat épen az ellenkező vélelemre ád alapot, de a dolog természete is azon vélelemre vezet, hogy egy földbirtokos, ki kereskedéssel soh sem foglalkozott, saját termésű s nem vásárolt szénát ád el — épen ugy mint az, hogy iparos saját készitményeit s nem e czélra vett áru czikkeket ád el. És igy magától elesik azon további indok, hogy az A. alattiban a ,saját' kitétel ben nem foglaltatik annyival is inkább, mert ha az rendes kereskedelmi gyakorlat lenne is, arra kötelességet melyből jogkövetkezmények erednek, nem képezhet és vélelmet legfeljebb azon gyakorlatban levő kereskedő — de nem ahhoz nem értő földbirtokos ellenében állapithatna meg. A S e m m i t ő s z é k a semmis panaszt el vetette ; „mert az A. alatti nyilatkozat ellenében, melyben az alperes által elválalt széna szállítás nincs az alperes termésére szorítva — tekin'ettel az első bírósági végzésben felhivott kereskedelmi gyakorlatra, alperes részéről lett volna kimutatandó, hogy a kereseti ügylet egyedül saját termésére vonatkozott; ezt azonban elmulasztotta s ekként az eljáró kereskedelmi biróság illetékességét a keresk. törv. 258. §. 2. pontja s a keresk. eljárást szabályozó min. rendelet 5. §. 2. p. második kikezdése értelmében helyesen állapította meg " (1876. aug. 29.— 15323. sz. a.) Jogeset, Alperes ténybeli állításainak igazolása felperes terhére nem hárítható; tehát alperes állitvan valamely vételajánlat el68