Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 68. szám
272 fogadásának, s arról az ajánló fél értesítésének megtörténtét, ezt csakis alperes köteles bebizonyítani. Ily esetben a főeskü alperes részére meg nem itelhelö, habár azzal őt felperes meg is kínálta, de csak feltételesen, — i. azon esetre, ha az alperes által állított tényekre nézve a bizonyítás terhe felperest illetné. (Vége.) Felperes felebbezésére — A k i r. tábla f. év május 23. — 19637. sz. a. Ítéletében a tszék határozatát megváltoztatta s alperest feltétlenül kötelezte a 20.000 frtot s ennek perinditástóli 6°/0 kamatait s 250 frt perköltséget megfizetni. Indokok: „Alperes beismerte, hogy a kereseti 20,000 frt felperes által egy sugárúti telek megvétele iránt tett ajánlat biztosításául (óvadék) tétetett le számára; miből következik, hogy felperes azon összegre tulajdoni jogát egyelőre fentartotta s arról csak bizonyos eshetőségekre mondott le." „Jóllehet felperes azt, hogy az ajánlat (offert) a C. alatti iratban foglalt, vagy annak megfelelő feltételek mellett tétetett s hogy alperes arra egy hó alatt nyilatkozni tartozott volna, — nem bizonyította; még is miután ez nem döntő körülmény, — azt pedig beismerte alperes, hogy felperes által a kérdéses telek megvétele iránt nála egy ajánlat tétetett, — a társulati igazgató választmány az ügylet természeténél fogva minden késedelem nélkül annak elfogadása iráot határozni s határozatát, felperessel közölni tartozott; mit alperes nyíltan el is fogad. Ebből önként következik, hogy ha mind e koráig az alperes vállalat igazgató választmányának a felperesi ajánlat elfogadása iránti határozata felperessel nem közöltetett s e miatt az adásvételi jogügylet létre nem jött — az óvadék pénz visszatartásának joga megszűnt." „Felperes ezen jogalapra fektette keresetét, s tagadta, hogy a választmány határozata vele mindeddig közöltetett volna." „Miután tehát alperes fentebbi kötelezettségét beismeré, annak bizonyítása, hogy kötelezettségének eleget tett, őt terhelte, s felperes azon nemleges állítása illetve tagadásának bizonyítására: miszerint a választmány határozata vele mindeddig nem közöltetett, és sem ajánlata el nem fogadtatott, sem más javaslat eléje nem terjesztetett — kötelezettnek nem tekinthető." „Már pedig ezen két rendbeli ténynek, a fentebbi kötelezettségnek és teljesítésének bizonyításától feltételeztetik annak mint jogi következménynek megállapítása: váljon az óvadék visszatartásának joga megszünt-e? ennek önálló tényként bizonyítása nem lehetséges." „Alperes azonban azon körülményre nézve, hogy igazgató választmányának az ajánlatra hozott határozata felperessel közöltetett — semmi bizonyítékot fel nem hozott. Mert a felperes által arra vonatkozólag is feltétele sen s csupán azon esetre kin Alt főeskü, ha e részben a bizonyitás terhe ő reá hántatnék, bárha azt alperes oly értelemben elfogadta, miszerint azon felperesi ajánlat melynek megerősítésére a 20,000 frt letétetett, alperes társulat igazgató választmánya által késedelem nélkül felogadtatott s erről a vezérigazgató utján felperes személyesen értesíttetett, — alperes bizonyítékaként elfogadható nem volt; tekintve, hogy a perr. 270. §. értelmében alperesnek kell vala, ha ugyan saját részéről kívánt e részben bizonyitékot nyújtani, mire azonban kötelezettségét mind végig tagadta, felperest a főesküvel | megkínálni, mely esetben ezen bizonyitási eljárás egé| szen más eredményre vezethetett." „Minthogy ennélfogva alperesnek sem a most emiitett, sem a további az ügy fentebb előadott állása szerint nem döntő körülményekre, a felperes által feltételesen kinált s alperes által lényeges módosításokkal elfogadott főeskü meg nem Ítéltethetett; minthogy kötelezettsége teljesitése tekintetében általa másnemű bizonyíték sem hozatott fel, — őt a kereseti összegnek késedelmi kamatokkal együtt visszafizetésében feltétlenül el kellett marasztalni azon alapon, mert felperes adásvételi ajánlatára határozatilag késedelem nélkül nyilatkozni tartozott; azt azonban, hogy ezt mindeddig teljesitette volna, nem bizonyította; következőleg az adásvételi jogügylet az ő mulasztása miatt mostanig nem jővén létre, az óvadék pénz további s végképeni megtártására nem jogosult." „A perköltségekben alperes 251, §. alapján volt elmarasztalandó." Ez ellen alperes fele bbezett. A legf. ítélőszék következőleg ítélt: A kir. tábla Ítélete indokain felül még az alábbi okokból is az ügyérdemében heiybenhagyatik, — a perköltségek azonban kölcsönösen megszüutetetuek. Indokok: „Alperes válalkozó társulat a felperes által keresetbe vett összegnek bizonyos telekvételi ajánlat fejében lett átvételét elismeri, tehát erre nézve más bizonyíték szüksége fen nem forog ; hanem kifogás képen különösebben viszonválaszában döntő tényékként azt állítja, hogy a válalat igazgató bizottsága felperes czég ajánlatát késedelem nélkül elfogadta, és Policzer Gusztávot (a czég egyik tagját) jarról, hogy vétel ajánlata szabályszerüleg elfogadva lett, a vezérigazgató késedelem nélkül személyesen értesítette s az eladás módozatairól informálta." „A kifogásként felhozott ezen ténybeli állitások bizonyítása felperes tagadása ellenében, a perr. 152. §. világos szavainál fogva, kétségtelenül alperes kötelessége. — S igy értelemben alperes egyrészről saját tanújára hivatkozik, másrészről a felperes által feltételesen kinált főesküt saját módositásai szerint elfogadui ajánlkozik." „A kihallgatott tanúnak sem az ajánlat, sem a tanú által létezőknek vallott pontozatok tartalmáról nincs tudomása; az iránt pedig: váljon [az ajánlat elfogadása, vagy az állított pontozatok a felperesi czéggel, vagy ennek valamelyik tagjával közöltettek-e — a tanú vallomásban semmi nyoma. A tanú vallomás tehát a döntő körülményekre nézve semmi bizonyitékot nem nyújt." „A felperes által alperes vezérigazgatójának kinált főesküt felperesek a/.on világe>3 szavakkal kínálták, a mennyiben az alperes által állított tényekre vonatkozólag a bizonyitás őket terhelné. Azonban a perrend idézett 152. § s/.ánál fogva az alperesi ténybeli állitások igazolása felperes terhére nem hárítható, s a felperes által feltételesen kiuált s alperes által különben is csak módosítva elfogadott főeskü alperes részére megítélhető nem volt." „A perköltségek kölcsönös megszüntetése az ítéletek különbözőségében alapszik." (1876. augustus 7. — 7098. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Lényeges szabálytalanságot képez, ha végrehajtatok mindenikének részére, ugyanazon ingatlanra külön árverés rendelletik.
