Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 67. szám

Budapest, 1870. péntek, september 1. 67. szám. Tizennyoiczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: K<resk. döntvényok. — Jogeset. — Semmitöazéki döntvények. — Tezikk végrondelutekröl. Iieresk<*del*'í!i .jogi döntvények. A kereskedelmi bíróság illetősége nincs kizárva, ha az áru vételből származtatott kereset alapjául egy — bár időközben elévült váltó szolyiU; és pedig akkor sem, ha az adós mint kész fizető kezes lett beperelve. Fuchs József pesti bej. kereskedő — Neuman Löwi és Neuman Ign ácz Homonnán lakó kereskedők e. a bpesti V. ker. jbiróság mint keresk. birósághoz 234 frt 58 kr. iránt sommás keresetet adott be; minthogy 1-ső r. alperes tartozott volna az A. alatti elévült váltó alapján meg — és átvett áruk vételára fejében még 1873. év május 7-kén a kereseti összeget lefizetni és pedig Pesten; — mire nézve fivére Neuman Ignácz mint kezes fizetési kötelezettséget válalt magára, — minek azonban egyikök sem tett eleget. Tárgyaláskor 1-ső r. alperes meg nem jelenvén, felperes további kérelméig az Ítélethozatal felfüggesztését kérte. — 2-od r. alperes pedig illetőségi kifogást emelt, mivel a kereset alapjául egy elévült váltó szolgál, tehát ha ő ezen váltóra nézve készfizetői kötelezettséget válalt volna is, az ügy reá nézve keresk. ügyletet nem képezhetne s kereskedelmi illetőséghez nem tartozhatnék. Azonfelül tagadji a váltó tartalmának valódiságát és azt hogy ezen összeg Pesten leendő fizetésére kötelezte volna magát. A jbiróság f. év június 8. — 20813. sz. a. végzésével az illetőségi kifogásnak helyt adva — illetőségét mint keresk. biróság meg nem állapitotta, — azon indokból: mert a kereset alapját egy elévült váltó képezi, melyre nézve 2-od r. alperes csupán készfizetői kezességet válalt; tehát nem egyenes adósként álván a perben, reá nézve ezen jogviszony köztörvényi jelleget visel. De ettől eltekintve is egy elévült váltó érvényesítése kereskedelmi biróság elébe egyátalán nem tartozik ; mert a felek közt e váltóra ál lapított jogviszony kereskedelmi ügyletnek nem tekinthető; és a váltó mennyiben nem a váltójog szerint pereltelik,mindenkor köztörvényi elbírálás alá esik. Felperes semm. panaszt adott be — azon alapon, mivel 1-ső r. alperest nem váltó, hanem a vett és átvett áruk ára fejében perelte, mit bizonyit a beperesitett váltó is, melyen világosan áll: „In Waaren" — minthogy pedig 2-od r. alperes ugyanazon kötelezettséget válalta magára, mely alá 1 ső r. alperes esik, s minthogy az áru vétel kereskedelmi ügylet — 2-od r. alperest érintő jogviszony is kereskedelmi ügylet tekintete alá esik. — Es a felmutatott váltón Pest van világosan fizetési helyül kitűzve. A S e m m i t ő s z é k helyt adva a semm. panasznak az első biróság végzését megsemmisítette (297. §. 5. ! p.) s a jbiróság- mint kereskedelmi biróság illetékességét ez ügyben megállapította; „mert védekezett alperes nem tagadta, hogy a kereseti összeg meg — és átvett áruk vételárából támad; nem tagadta továbbá saját kereskedői minőségét, de felperesét sem ; — a kereset alapját képező ügylet tehát a keresk. törv. 260. 261. §§-hoz képest kereskedelmi ügyletnek levén tekintendő, — abban eljárni a kir. jbiróság mint kereskedelmi biróság illetékes." (1876. aug. 22. — 12432. sz. a.) Legfőbb ItéUseéktől. A részvény társulat által a czégválloztatás tudomásul vétele, és a részvények leszállításának megengedése iránt beadott kérvényre hozott birói határozat ellen egyes részvényesek perorvoslattal élni nincsenek jogosítva. A n a g y-k ikindai kerületi első takarékbank kérvényt adott be a n.-k i k i n d ai t s z é k mint kereskedelmi birósághoz az iránt, hogy az alapszabályok módositásával a társulat czége megváltoztatása tudomásul vétessék, egyszersmind a részvények tzáma s névértéke leszállítása megengedtessék. A tsz ék mint keresk. biróság f. év febr. 19. következő végzést hozott : „miután kérvényező takarékbank a keresk. törv. 209. §-szában előirt feltételeknek mindenben eleget tett s különösen az A. alatt csatolt legújabb mérleggel igazolta, miszerint a társaság a kisebbített alaptőkével is eleget tehet minden tartozásának, — a részvények számának s azok névértékének leszállítása a közgyűlési jkönyv 2 ik pontjában foglalt módozatok s feltételek pontos keresztülvitele mellett — ezennel engedélyeztetik." „Egyszersmind a czélba vett intézeti czég átváltoztatása, valamint az alapszabályok C. függelék szerinti módosítása a ker. törv. 181. §-ban előirt teendőknek majdani eszközlése mellett egyelőre tudomásul vétetik." Ezen végzés ellen Szorgó Antal e g y i k részvényes f e 1 f o 1 y a m o d á s s a 1 élt. A bpesti kir. tábla f. év márczius 20. kelt végzésével a felfolyamodást hivatalból visszautasította; „mert a részvénytársaság közgyűlésének határozatából kifolyólag, a részvénytársaság által beadott ily nemű kérelemre hozott bírósági végzés ellen az egyes részvényes perorvoslattal élni nincs jogositva; szabadságában állván felfolyamodónak, a mennyiben a közgyűlés határozatát sérelmesnek véli, az ellen a keresk. törv. 174. §. által engedélyezett jogánál fogva per utján keresetileg fellépi." További felfolyamodásra — A legfőbb ítélőszék hat ár ózott: „A kir. táblai végzés indokainál fogva helybenhagyatik." (1876. június 19. — 318. sz. a.) 67