Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 67. szám

268 Jogeset. | Alperes ténybeli állításainak igazolása felperes terhére J nem hárítható; tehát alperes állítván valamely vételajánlat elfogadásának, s arról az ajánló (él értesítésének megtörténtét, ezt csakis alperes köteles bebizonyítani. Ily esetben a föeskü alperes részére meg nem ítélhető, habár azzal öt felperes meg is kínálta, de csak feltételesen, — /. i azon eselre, ha az alperes által állitolt tényekre nézve a bizonyítás terhe felperest illetné. Policzer Zsigmond s társa pesti keresk. czég — Lechner Lajos mint a ,Sugárutépitő vállalat1 vezérigazgatója s képviselője ellen — a b pesti kir. tszék előtt 20,000 frt visszafizetése iránt 1874. évi augustusban keresetet indított — alapul egy sugárúti telek vételére tett ajánlat szolgált mire óvadékul felperes czég alperes társulatnál 20,000 ftot tett le — s a melyet, most visszakövetel, mert a vételi jogügylet nem létesült. A tárgyalás befejeztetvén — A törvényszék 1875. decz. 22. — 52210. sz. a. Ítélettel felperest keresetétől elmozdította, ha alperes Lechner Lajos igazgató személyében főesküt tesz arra „hogy felperes s a sugárúti vállalat közt ki nem köttetett, hogy a 20,000 fi t óvadék oly feltétel alatt tétetik le, miszerint ha azon vállalat által az ajánlat legfeljebb egy hó alatt el nem fogadtatik s az ajánlat tárgyát képező sugárúti telekre vonatkozó szerződési pontozatokat felperesnek át nem adná, — felperesnek ezen összeget visszaadni tartozik, s hogy ki nem köttetett, hogy felperes az ajánlattól bármikor visszaléphessen s a 20,000 ftot visszakövetelhesse." — A mennyiben pedig ezen főesküt le nem tenné, felperes ezúttal eluta- < sittatik, de ezen esetre Lechner személyében főeskü itél- j tetik arra: „hogy felperes illetőleg Policzer Gusztáv I azon vétel ajánlatát alperes vállalat igazgató bizottsága minden késedelem nélkül, de minden esetre egy hónap j alatt elfogadta s erről Policzert Lechner L, késedelem } nélkül személyesen értesitette." És ennek letételével fel- j peres végleg elutasittatik — s akár egyik akár másik főeskü letételével köteles 250 frt perköltséget fizetni. ! Indokok: „Jelen kereset jogalapját a kötelező j ajánlat alapján adott pénz összeg visszakövetelése — a j kötelezettség jogszerű okának megszűnte folytán képezi, j — Felperes azt állitja, hogy egy sugárúti telek vétele j czéljából tett ajánlata alkalmából az alperes által kívánt j óvadékot átadta; de mivel egyrészt alperes az eladási j szerződés megkötése iránt nem nyilatkozott. — a kö- j tendő jogügyletre nézve létrejött megállapodáshoz ké- ' pest, a kikötött időben az ajánlatot el nem fogadta, s a pontozatokat át nem adta; másrészt már előlegesen feljogosította felperest, hogy ajánlatától elálhasson; a jogszerű ok, melynél fogva a kereseti összeg átadatott, megszűnt, — alperes beismerte az óvadék összeg átvételét s beismerte, hogy az egy sugárúti lelek megvételére vonatkozó ajánlattal tétetett le. E tényekre nézve tehát a perr, 118. §. értelmében további bizonyitás szüksége fen nem forog." „Tagadta azonban alperes egyrészről, hogy a kötendő jogügyletre nézve a felperes által előadott feltételek alatt jött megállapodás létre; tagadta hogy az egyoldalú elállás az ajánlattételtől ki volt kötve ; tagadta hogy az ajánlatot el nem fogadta volna. — Alperes tagadása tehát egyrészt arra irányul, hogy a kötelezettség melyre vonatkozólag a pénznála letétetett, nem azon feltételekből állott melyeket felperes előadott; másrészt hogy a jogszerű ok, melynél fogva a pénz letétel történt — nem szűnt meg." „Minthogy pedig alperes mindkét irányban tett tagadása a kereseti jogalapra vonatkozik, — mivel ugy a kötelezettség feltételei, mint jogos alapjának megszűnte képezi a kereset jogalapját, az ezt rnegállapitó tényeket a perr. 152. §. értelmében felperes tartozik bizonyítani, habár állitólag alperes adta is elő ellenvetéseit; mert a kereset jogczime oly természetű, melynél a jogalapitó tények tagadólagosak s igy azok tagadása állítólagos alakban jelentkeznek." „Felperes a keresete jogalapját képező tényekre a főeskü általi bizonyítást ajánlván, a perr. 230. s köv. §§. értelmében, tekintve hogy alperes azt elfogadta, annak helyt adui, — a főesküt azonban a döntő tényekhez képest szövegezni kellett." „Első kérdés ugyanis az, hogy a keresetben felsorolt feltételekben történt-e megállapodás K e feltételek alatt tétetett-e le az óvadék ?" „A főeskü e részben a kereseti kitételeknek megfelelően Ítéltetett meg." „Ha alperes a főesküt le teszi, — felperesnek nem sikerülvén bebizonyítani, hogy a megállapodás a keresetbeli feltételek alatt jött létre, s eszerint nincs bebizo nyitva, hogy azon eredetileg tett kötelező ajánlat, melynek állitólag jogos alapja megszűnt, miben állott, — s igy a kereseti jogalap első feltétele is hiányzik." „H» azonban alperes ezen esküt le nem teszi, a perr. 234. 239. §§. értelmében be lesz bizonyítva, hogy a kötelezettség jogszerű alapja a keresetben előadott volt. — Mivel azonban ebből még nem következik, hogy a jogs erű alap megszűnt, — még mindig bizonyitás tárgyát képezendi, hogy oly cselekvés, vagy abban hagyás forog-e fenn, melynél fogva a letett óvadék — pénz megtartásának jogos alapja megszűnt. — Ily tényül felperes azt hozza fel, hogy alperes az ajánlatott el nem fogadta, s ennek bizonyítására szinte főesküt ajánlván: a főeskü e körülményre a mondottakhoz képest önállóan megítélendő volt. — A felek közt határozott megállapodás esetében az ígéret vagy ajánlat elfogadása iránt a kikötött idő alatt kelvén nyilatkozni, — ez utóbbi tényre — az elfogadásra nézve eldöntő, hogy az a kikötött időben történt-e; — miért is tekintve, hogy az előre bocsátottak szerinte második főeskü szükségessége csak akkor áll be, ha az első le nem tétetnék, — s azon eskü le nem tétele által be van bizonyítva, hogy az elfogadásnak egv hónap alatt meg kellett történni: az idö meghatározás a 2-ik eskü szövegébe felveendő volt." „Ha ez utóbbi eskü tétetik le, akkor felperesnek a letétel jogszerű oka megszűntét nem sikerülvén igazolni, — ez okból volt elutasitandó, ellenben az eskü le nem tétele esetére a perr. 234. 239..§§. szerint felperes a kellő bizonyítékot szolgáltatván, kereseti követelése megítélendő volt." „Azon tényre, hogy az igazgató az óvadék visszaadását ígérte, az eskü általi bizonyitás mellőzendő volt, mert a kölcsönösen elfogadott feltételek mellett tett a jánlat el nem fogadása esetében, ily ígéret nélkül is fennáll alperes kötelezettsége; ellenkező esetben az igazgató ígérete, a mennyiben azt illetékesen tette is, a szerződés közös akarattal mindkét fél részéről való felbontását jelentené ; e czimre pedig jelen kereset nem állapitatott." Felperes felebbezéssel élt. (Vége köv.)