Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 66. szám

264 tekintetében akkép változtatik meg, hogy alperesek a megítélt tőke után 1874. május 9-től a végkielégítésig 30% kamatot, és 1874. aug. 9 tői mint a lejárattól külön kötbér gyanánt még 18% késedelmi kamatot tartoznak fizetni; — egyebekben érintetlenül hagyatik." Indokok: „Az A. alatti kötelezőben a kölcsöntőke után 30% kamat van kikötve, — azon felül a fizetési határidő elmulasztása esetére a lejárattól kötbér gyanánt 18% késedelmi kamut van kötelezve; a miután felperes eanek alapján alpereseket a kötvény kiállításától a végkielégítésig a kötelezett 30% kamatban s ezenfelül a lejárattól kötbér gyanánt még külön 18% késedelmi kamatban kérte raarasztaltatni; 1-ső r. alperes pedig erre nézve a persorán mi kifogást sem tett, — kellett alpereseket a kötvény értelmében a fenti kamat és kötbér fizetésében elmarasztalni, Egyébb nem felebbezett részében az Ítélet érintetlenül volt hagyandó." (1876. évi april 12. — 2030. sz. a. refer. VeborOt tó.) Alperesek f e 1 eb be zé s s e 1 élvén — A legf. ítélőszék a bpesti kir. táblának fenti keletű és számú ítéletét, a kamatra vonatkozó és felebbezett részébeu megváltoztatta, és e tekintetben az első bírósági Ítéletet hagyta helyben; „mert miután a kereseti kötvényben foglalt tőke után 30% kamat köttetett ki, és a tőke fizetésének határideje 1874. évi augustus 9-kére határoztatott: jogilag azt kell vélelmezni, hogy a törvényesnél sokkal magasabb kamat csak is a lejárat napjáig, és nem tovább volt kötelezve, mely időntul felperest csak 6% törvényes kamat illethette volna; de miután a lejárat utáni időre 18% kamat köteleztetett, és ezt az első biróság meg is ítélte: kellett ennek ítéletét helybenhagyni," (1876. július 13. — 6744. sz. a.) A müveit modor elcngedlictlen birói kellék. Az illetőség szabályai szerint a peres felek által kikerülhetlen indulatos birói módor mélyen sérti a jogke resők benső érzületét. A perlekedő közönségnek joga van azoktól, kiknek anyagi életét véres verejtékü adó filléreivel életfogytiglan megalapította, emberhez illő bánásmódot követelni. Az 1872. évben, april 4-én 400. sz, a. kibocsátott igazságügy ministeri „szolgálati u t a s i t á s" 28. §-a a bíráknak meghagyja ugyan, hogy a felekkel előzékenyen bánjanak; de azért mégis akadnak oly jogsáfárok, kik a peres felekkel, s azok ügyvédeivel szemben indulatjaiknak szabad folyást engednek. Nem lehet tagadni, hogy vannak müveit modorú biráink, kik előtt tisztelettel meg kell hajolni; de átalában véve birói karunk a felekkeli loyális bánásmód tekintetében nem hasonlítható össze a bachkorszakbeli fegyelmezett birákkal, kik qualificált szak, s munkaképességük mellett a peres felek irányában tanusitott bánásmódjuk folytán is kitűntek, mi által a bachrendszer, és saját személyük iránt azon időben uralkodott nagymérvű ódiumot sok tekintetben mérsékelték. Ilyen hatása van a tiszti ildomosságnak a kormány, | s biráinak reputátiójára. Most a peres fél fokozott előzékenység helyett, melylyel éveken át elintézetlenül heverő ügyének mostoha ellátásaért kárpótolni kellene, nem egyszer találkozik heves birói kifakadásokkal. melyek elkeserítik, megfeszített türelmét kimerítik. | Folyó év július 26-án a nyitrai kir. járásbíróság | egyik albirájánál, kinek nevét birói széke iránti tiszteletbül ezúttal elhallgatom, ügyvédi minőségben történt közbenjárásom alkalmával magam is indulatos bánásmódra akadtam. Nem hiszem, hogy az illető aljárás biró „a szolgálati u t a s i t á s" 28. §-át elolvasta volna ; mi végett, azon feltevésben, hogy a bírákra nézve nélkülözhetlen „Törvényszéki Csarnokot" járatja, s olvassa, szükségesnek tartottam a felhívott §-nak rendeletét nyilvános uton becses figyelmébe ajánlani. H. Gy. Semmitöszéki döntvények. A törvényszék betáblázott követelésre elrendelt végrehajtás foganatosítására keresletvén meg a per bírája által, — köteles a fél ujabb szorgalmazása nélkül is foganatosítására hivatalból intézkedni. Az ,á talán os magyar municipalis földhitelintézet' — Gold Adolf ellen 89 frt 55 kr. iránt a temesvári t3zék miut a foganatosításra megkeresett bíróságnál a végrahajtás folytatását szorgalmazta A temesvári törvényszék ezen váltó végrehajtási ügyben f. év június 26. — 16879. — ex 1874. sz. a. végzéssel fentebbi kérvényt visszadatni rendelte, annak kijelentésével, hogy folyamodó felperes ezen határozatlan kórelmével elutasittatik. Felperes semmisógi panasszal élvén — A Semmitőszék a tszék végzését (297. §. 1. p.) megmsemmisitette s a tszéket a foglalás foganatosítása iránti intézkedésre utasította; „mert az eljáró tszék a betáblázott követelésre elrendelt végrehajtás foganatosítására levén megkeresve — köteles lett volna a fél ujabb szorgalmazása nélkül is a végrehajtás hivatalbóli foganatosítására, és pedig a váltó végrehajtási rendelet 58 — 62. §§. szerinti eljárásra kiküldöttet rendelni, mit neheztelt végzésében helytelenül tagadván meg — azt megsemmisíteni kellett." (1876. aug. 17. — 13855. sz. a.) Az iratokból itt azon feltűnő és menthetetlen késedelmesség tűnt elő, mikép ezen tszék a hozzá még 1873. évben intézett váltó végrehajtási megkeresést mind ez ideig foganat nélkül hagyta. A perrend 64. 65. §§-szai nem rendelik, hogy a jogi személyek, ha mint felperesek lépnek fel, a törvényes képviselelökre hivatott személyeket az általuk benyújtott keresetlevélben megnevezni tartozzanak. A ,külső szolnokmegyei takarékpénztár1 mint felperes — Hubay Ferenczné e. a jbiróság előtt 9346 frt fizetésére part indított. A j biróság f. év jan. 28-kán a keresetre ítéletet hozott melyben felperest azzal mint szabálytalanul beadottal elutasitotta azon indokból, mert a kereset nem a társulatot képviselő alelnök által adatott be s igy a perr. 64. illetőleg 84. §§. értelmében elutasítandó volt. Felperes és alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt ítéletet (297. §. 1. p.) megsemmisítette; „mert a perrend 64. 65. §§-szai azon esetről rendelkeznek, ha felperes mint törvényes képviselő más nevé-