Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 66. szám

265 ben lép fel, s ezen esetben rendelik a képviselt személy | vagy társaság körülírását; jelen esetben azonban nem | valamely törvényes képviselő lép fel, az általa képviselt személy vagy társaság nevében, banem maga a takarók­pénztár mint önjogu jogi személy nyújtotta be kerese­tét; azt pedig a perr. 64. 65. §§-szai nem rendelik, hogy a jogi személyek, ha mint felperesek lépnek fel, a törvé­nyes képviseletökre hivatott személyeket a keresetlevél­ben megnevezni tartozzanak." (1876. augustus 17. — 13806. sz. a.) A végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti eljá­rásban a megvitatás s birói határozat tárgyát csak az képez­vén, hogy a felmutatott okirattal a végrehajtási jog elenyészte igazoltatott-e ? abban sem tanú sem eskü általi bizonyítás helyt nem foghat. Groldf inger Rezső — B z d u ch Tamás e. intézett végrehajtási ügyben, utóbb nevezett Bzduch a m i a v a i jbirósághoz végrehajtás megszüntetési keresetet adott be, melyre elrendelt tárgyalás ós tanuzás befejeztével a jbiróság f. év június 1. hozott végzésével kimondotta: mikép Bzduch végrehajtás megszüntetési keresetével el­utasittatik és tartozik ellenfelének 30 frt perköltséget megfizetni — azon esetre ha ez pótesküt tesz le arra, hogy bizonyos juhbőr vásárlás következtében Bzduch­tól csak 600 ttot vett át s a 400 frtról részére váltó álli­tatott ki stb. stb. Kérvényező' se mm. panaszszal élvén. A Semmitőszék a neheztelt végzést az előző tanuzási eljárással együtt megsemmisítette s a bíróságot utasította, hogy kérvényező Bzduch által felmutatott okiratok alapján ujabb végzést hozzon ; „mert a perr. 374. §. szerint, a végrehajtás meg­szüntetése illetőleg korlátozása iránti kereset kizárólag csak okiratra levén állapitható, — ebből valamint az idézett §. azon rendelkezéséből is, mely szerint a letár­gyalt ilynemű kereset felett hozott végzés ellen perorvos­latnak helye nincs — kétségtelen, hogy az eljárás e ne­mében megvitatás s birói eldöntés tárgyát csak az ké­pezheti; váljon a felmutatott okirattal bebizonyitatott e, hogy a végrehajtási jog az egyesség vagy ítélet után felmerült tények fol)7tán egészben vagy részben elenyé­szett-e? s hogy eszerint sem tanuk sem eskü általi bizo­nyitás helyt nem foghat;" „a bíróság tehát nyilván a perrend szabályai ellen járt el, midőn az okiratokra alapitott megszüntetési ke­reset tárgyalásánál az ellenfél által hivatolt tanuk ki­hallgatását elrendelte, s azok kihallgatása után a kere­set tárgyát póteskütől feltételezetten döntötte el." (1876. aug. 17. — 12499. sz.) Irodalmi szemle. Épen most jelent meg: A magyar kir. igazságügy minis te rium működése s a magyarországi igazságügy állása 1874. évben. Közzé teszi a m. k. igazságügy­ministerium. Budapesten 1876. 4-ed rétben. — VIII. és 278 lap. Ára 1 frt 50 kr. — Kapható F e r e n c z i e k terén Hoffman és Molnár (előbb Eggenberger) könyvkereskedésben. Alkalmilag visszatérendünk ezen becses igazságügyi adatgyűjteményre, hogy azt részletesen megismertessük, legfőbb s legérdekesb részeiben. Most csak átalános tá­jékozásul azt emeljük ki, hogy mint az előbbi évfolya­mai, ugy a jelenlegi is nagy szorgalommal állittatott össze s tartalmát képezik: 1. Törvények s rendeletek melyek az igazságügyre vonatkoznak 1874. évből. 2. Az igazságügyministerium —ennek működése, létszáma, s közvetlen vezetése alatt álló intézetek u. m. telekk. kiküldöttségek, fegyintézetek stb. 3. Az országos törvény­kezés mozzanatai — nevezetesen: a. Semmitőszék ügy­kimutatása; b. legf. ítélőszék ügyködése; c. a két kir. tábláé; d. első foly. biróságok működése — törvényszé­kek s jbiróságoknál. — 4. A kir. ügyészségek. — 5. Büntető s börtönügyi statistika. Fezekhez járulnak terjedelmes statistikai táblázatok az összes biróságok ügyforgalmáról, melyek mind a pol­gárjogi mind a büntetőjogi adatokat igen részletesen elő­sorolják, s melyek között különösen a bűnvádi kimuta­tások igen tanuságosak s nagy érdeküek az átalános tár­salmi lét s művelődés magasb szempontjaiból is. — Igen nagyon ajánljuk szakférfiaink figyelmébe. A Franklin-társulat irodalmi intézete ismét több becses munkával gazdagította irodalmunkat. Meg­jelent nála nevezetesen: Schnierer Gyula keresk. minist, tanácsos. ,A kereskedelmi törvény magyarázata'czimü mun­kájának második fele, melylyel e mü befejezve van. Az egész teljesen bevégzett mü 24 iv 8-ad rétben s ára 2 frt 80 kr. Lapunk 26-ik számában ismertettük ezen hasznos a napi szükségeknek megfelelő munkát — az akkor megjelent első részére vonatkozólag. A második fele is ugyanazon szorgalommal és modorban van kidolgozva. Terjedelmes tárgymutatóval van ellátva betüsorozatban. — Továbbá megjelent szinte egy egész munkát képezve: „A büntető jog általános tanai tekin­tettel az ujabbkori t ö r v é n y h o z á s r a." Pest, 1873. VIII. és 279 lap. nagy 8 ad rét. Ára 2 frt 40 kr. — És ennek második kötett: „A büntettek és bün­tetéseik." A büntetőjog különös része. Tekintettel az ujabbkori törvényhozásra és hazai törvényjavaslatunkra. Pest, 1876. X és 372 lap. Ára 3 frt. — Irta Schnierer Aladár egyetemi jogtanár. A legújabb magyar büntető jogtant kapta a közön­ség ezen két kötetü munkában, melynek kidolgozásában szerző alapos szakkészültséget, terjedelmes olvasottságot, és bő szakismereteket tanúsított. Felhasználta a jogiro­dalom legjobb s legújabb forrásait, figyelemmel kisérte az európai Codificatiót, és tekintettel volt mindenütt a hazai jogfejlődésre és irodalomra is. Nem csekély értéket szerez e műnek az is, hogy az uj büntetőtörvényjavasla­tunkat — a Csemegi-félét — idézi esetenkint, habár kri­tikai vizsgálódások tárgyává nem teszi — mit ugy lát­szik feladatául nem is tűzött ki. — A ,Dö n t v é n y t á r-n a k' is megjelent egy ujabb kötete — a XIV. folyam — Dárdai, Gallu és Zlinszky gyűjtése mellett. 1876. Ára 2 frt. — Az igazságügyi rendeletekből — ezen ki­adónál — két füzet jelent meg ez évben, az 1875. évi folyam 1-ső s 2-ik füzete, amaz 30 s az utóbbi ára 50 kr. — Tartalmaznak több nagyobb érdekű rendeletet, nevezetesen a kereskedelmi ügyekben követendő eljárás­66*

Next

/
Oldalképek
Tartalom