Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 59. szám

Budapest, 1876. péntek, augustus 4. 59. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Kereskedelmi jogi döutvényok. — Jogeset. — Semmitőszdki döntvények. Kereskedelem jogi döntvények. Valamely külföldi biztositó intézet által elválall életbiztosításnál a fizetés a biztosított összegre jogosított személy lakásán levén — ellenkező kikötés hiányában, — teljesítendő ; az ezen követelésre vonatkozó keresetek a hazai bíróságok, s különösen az intézet vezérügynöksége s telepe helyi bíróságának illetőségéhez tartoznak ; habár a biztosítási kötvény külföldön kelteztetett. Király Hermina komáromi lakos — a triesti Azienda Assicuratrice biztositó intézet e. 2000 frt biztositási összeg kifizetésére abpesti váltó ker. tszék mint keresk. birósághoz keresetlevelet adott be, előadván mikép A. szerint néhai férje Király Adolf életét nevezett intézetnél akkép biztositotta, hogy halála esetére az A. előmutatójának 2000 frt fizetendő, s bár ő a dijakat évnegyed?nkint C. — J. nyugták tanúságaként pontosan fizette, 1875. márcz. 9. történt elhalta után a biztosított összeg kifizetése megtagadtatott. Alperes illetőségi kifogással élt. A keresk. tszék f. év jun. 1. — 57712. sz. a. hozott végzésével azt elvetette következő indok okból: „Alperesnek azon előadása, hogy a per tárgyául szolgáló biztositási szerződés Triestben köttetett volna, el nem fogadható. Egy itteni lakos biztosítása végetti ajánlatának Triestben történt elfogadásából s erre vonatkozólag a biztosítás elválalását tartalmazó kötvénynek triestbeni keltezéséből nem következtethető, hogy az ügylet Triestben köttetett. Az ügylet megkötésének rendé szerint egy itteni lakosnak biztositási felvétele végetti ajáulata e honban történtnek levén vélelmezendő, miután ezzel ellenkező nem bizonyittatott, a biztositási ügylet e honban megkötöttnek tekintendő — főkép azon körülménynél fogva, mert feltételezni kell az ügylet természete szerint, hogy a biztositási kötvény itten lett a biztositandónak kézbesítve. — Már ezeknél fogva is tehát a perr. 33. §. értelmében az illetőség megállapi tandónak látszik; de még inkább megállapitandó ez a perr. 35. §. alapján, mert a biztositási összeg hol leendő kifizetése az A. alatti kötvényben meghatározva nem levén, fizetési helyül a követelésre jogosított félnek itteni lakása tekintendő. És végre meg volt állapítandó, mert alperes társulat e honbeli lakosokkal kötött ügyletekre nézve az itteni törvényekhez alkalmazkodni s magát az itteni bíróságoknak alávetni előlegesen is kötelezve vott. Az Írásbeli tárgyalás iránti kérelemnek, tekintve hogy a perbeli kérdés nagyobb fontosságú s bonyolult természetűnek nem tekinthető, — helyt adni nem lehetett." Alperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresethez mellékelt, a biztosítás elválalását tartalmazó kötvényben, illetve bárczában,a biztositó részéről válalt szerződésbeli kötelezettségnek teljesítési helye s illetve a kötelezett életbiztosítási összegnek hol leendő kifizetése meghatározva nem levén, — ily megállapodás hiányában, és tekintettel a szerződés minőségére, az ügylet természetére, és a szerződő felek akaratára, a fizetés alperes biztositó társulat részéről, a követelésre jogositott fél részére itteni lakásán teljesitendőnek annál inkább volt tekinthető, minthogy ezen következés a keres. törv. 322. 324. — s a prrr. 35. §. határozmányaival is öszhangzásban áll;" „a bpesti keresk. váltótszék tehát, mely egyébként is alperes külföldi társulatnak e helyen létező vezérügynöksége és fióktelepére való tekintettel a keres, eljárást szabályozó rend. 5. §. 2. p. szerint illetékes bírósága, jelen keresetre nézve, miután abban a biztositó fél a biztositott összeg megfizetésére, következve az ügyletnek itten teljesitendő részének teljesítésére köteleztetni kéretik, birói illetőségét a fentérintett jogi szempontnál fogva és a felhívott §§. alapján állapitván meg, ugyanannak ez irányban hozott végzése ellen intézett panaszt mint alaptalant elvetni kellett." (1876. július 25. — 12825. sz. a.) A biztositási ügyletekből felmerülő kártérítési kérdések eldöntésére sommás eljárás kikötetvén, s a biztosító által bizonyos járásbíróság ki is jelöltetvén, ennek illetősége az egyesbíróság törvényes hatáskörén túl is megállapitandó. Az illetőségi szabályok téves alkalmazása nyilvánvaló vétséget nem képez. K o h n 1° U 1 ö p balassagyarmati lakos — Klapka György mint a ,M e r c a n t i 1 e1 magyar-angol biztositó bank teljhatalmú képviselője ellen, a bpesti V. ker. j birósághoz 2777 frt 75 kr. iránt sommás keresetlevelet adott be, melyben előterjeszti, mikép A. B. kötvények szerint az intézetnél 1875. évben gabonáját s annak szalmáját biztositotta, a Kis-Ecseren 1875. sept. 3 —3-kón dühöngött tűzvész alkalmával az elégett (CJ A gyarmati ügynökség jelentésére az eset megvizsgálása s a kár megállapítása végett biztosai kiküldettek, kik ajánlottak bizonyos kártalanítási összeget, de felperes azt el nem fogadhatta, s az egyesség később sem sikerülhetett. Ezalatt lejárt azon idő is mely alatt az intézeti szabályok 17. §. értelmében a kár választott bíróság utján megállapitandó lett volna, miért ugyanazon §. értelmében D. alatti szerint felhívta az intézetet, hogy aa illetékei jbiróságot jelölje ki. Az intézet erre. E. állati nyilatkozatában a bpesti V. ker. jbiróságot jelölte ki a kárösszeg megállapítására. A j bíróság f. év május 22. kelt végzéssel felperes keresetét illetéktelenség alapján visszautasította, mert a keresk. eljárási rend. 7. §. 5. p. értelmében a keresk. törv. 258. §. 4. pontjában érintett biztositások elvállalása keresk. ügyletből eredő perekre a jbiróságok 59