Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 59. szám

236 a perr. 93. §. a. b. pontjainak korlátai között illetékesek; a kereseti követelés összege pedig a jbiróság hatáskörét meghaladja; és felperes azt, hogy a sommás bíróság okmányilag kiköttetett volna, nem igazolta. Felperes semm. panaszszal élt, melyben kie­melvén, mikép a jbiróság mellékelt okmányait nem ol­vasta át, hivatkozik az alperes iatézet alapszab. 17. §-szára, mely szerint a kárösszeg az intézet által válasz­tandó jbiróság által, sommás uton állapítandó ;neg. Fel­peres ennek felelt meg midőn a jbiróság kijelölésére az intézetet felhívta, s az annak folytáu csakugyan ezen jbiróságot választotta,- minélfogva a végzés indokai tel­jesen alaptalanok s ily nyilvánvaló vétség alapján kéri az által okozott költségeibe a jbiróságot marasztatni. A Semmitőszék a végzést 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette, s a jbiróságot az illetőségéhez tartozó ezen kereset szabályszerű elintézésére utasitotta ; „mert a kereset alapját képező A. B. okmányok 17. §-szában a fenforgó biztosítási ügyletből felmerülő kár­térítési kérdések eldöntésére sommás eljárás kiköttetett, s E. alatti nyilatkozatában alperes maga jelölte ki ezen jbiróságot, mely az ezek alapján hozzá helyesen intézett felperesi kereset felett eljárni az 1875. dec. 1. kelt rend. 7. §. 1. p s az ebben felhivott perr. 93. §. b. pontja sze­rint illetékes levén, a jbiróság a keresetet illetőség hiá­nyából helytelenül utasitotta vissza;" „azonban az illetőségi szabályok téves alkalmazása nyilvánvaló vétséget nem képezvén a/.on kérelemnek, hogy a panasz költségben a bíró elmarasztassék, helye nem találtatott." (1876. juliu* 25. — 12893. sz. a.) Ügygondnok rendelésére vonatkozólag a perrend 268. § sza kereskedelmi ügyletekre is alkalmazható. Sruh Jakab s társa bécsi bej. czég - Blum József nagy-károlyi bej. czég, illetve ennek hagy a­téki tömege és Blum Károly bejegyzett czégvezetőj • e. 1151 frt 21 kr. iránt a nagy-károlyi tszék mint kereskedelmi bírósághoz rendes keresetet adott be, hite­lesített könyvkivonat alapján, megrendelt s átvett árukórt. A tszék f. év jun, 6. — 4558. sz. a. hozott vég­zésével, a keresetet hivatalból visszautasította; mert 1. A váltó eljárás szabályai szerint az alperesként beidéz­tetni kivánt egyének határozottan megnevezendők, s igy a kereset hagyatéki tömeg e. nem indítható; különben is a váltó bíróságnak nem áll hatáskörében ismeretlen örökösök részére gondnokot nevezni. — 2. Mert Blum Károly czégvezetőként idéztetni kivánt egyén ezégveze­tői minősége a f. évi 3079. sz. czégtörlési végzés szerint megszűnt s igy az általa képviselve volt hagyaték sze­mélyében többé nem perelhető. Felperes semm. panaszt adott be, melyben kie­melé azon feltűnőséget, hogy a tszék világosan keresk. bírósághoz intézett, két czég között számlán alapuló s igy kétségtelen kereskedelmi ügyletet tartalmazó rendes keresetet mint váltó bíróság s a váltó eljárásra való hivatkozással visszautasít. A S e :u mi t ó sz é k azt elvetette; „mert helytelenül hivatkozott ugyan az eljáró bí­róság a váltó eljárásra, s helytelenül mondotta ki a ne­heztelt végzésben, hogy ismeretlen örökösök részére gondnokot nem nevezhetne, minthogy kereskedelmi s nem váltó ügy forog fenn s az 1875. okt. kelt s eltérő intézkedést nem tartalmazó igazs. min rend. 1. §. sze­| rint a perr. 268. §-sza keresk. ügyekre is alkalmazható; | de miután fenforgó esetben hagyaték lett beperelve gondnok képviselete mellett — a fenálló hazai törvé­nyek szerint pedig a hagyaték jogi személyt nem ké­pezvén, a kereset az örökösök ellen intézendő; miután továbbá ngyancsak az eljáró tszék előtt örökösödési el­járás van folyamatban, me'ynél örökösök jelentkeztek s igy azok ismeretleneknek nem tekintethetvén, gondnok kirendelésének helye nincsen; miután végre Blum Ká­roly czégvezetői minősége a jogérvényes 1064. sz. kir. táblai végzés folytán megszűnt: — ugyanazért a kere­setlevél visszautasítása miatti panasz törvényes alappal nem bir.« (1876. jul. 25. — 12718. sz. a.) Valamely szatócsnö által az áruk továbbadást szándokkal vásároltatván, az erre vonatkozó keresetek a hitelező telepének illetékes keresk. bíróságához tartoznak. Berger Miksa pesti bej. kereskedő — Klein Katalin pesti szatocsnő ellen a bpe3ti VI. VII. ker. jbiróság mint keresk. biróság előtt 29 frt 63 kr. erejéig sommás keresetet támasztott köny vkivonati számla alapján, az általa meg — és átvett áruk hátralékos ára fejében. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt; mert mint kisebb üzlettel bíró, kereskedőnek nem tekintethe­tik; mert Pest IX. kerületében lakik, tehát ezen jbiróság elébe nem idéztethetett. A jbiróság mint keresk. biróság f. év június 9. hozott végzésével illetőségét megállapította; mert alpe­res a kereseti állítással szemben azt, hogy az árukat to­vábbadási szándékkal vásárolta, tagadásba nem vette, abbeli kifogása pedig, hogy lakhelyénél fogva e biróság illetősége alá nem tartozik, figyelembe nem vétethetvén ; minthogy felperes bejegyzett kereskedő, s azt hogy könyvei a biróság területén vezetetnek alperes által ta­gadásba nem vétetett; figyelemmel tehát a keresk. törv. 258. §. 1-ső pontjára s a perrond 35. §-szára — a biró­ság illetőségét megállapítani kellett. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a per a keresk. biróság hatáskörébe tartozik azon okokból, melyek a neheztelt végzésben felhozattak; az eljárt biróság illetősége padig a ker. törv. 324. § s a perr. 30. §. értelmében helyesen lett megállapítva." (1876. július 25. — 12429. sz. a.) Jogeset. A végrehajtásilag lefoglalt ingókra, a tulajdoni igényt támasztó részéről közjegyzői okmánynyal a tulajdon szerzési jogczim, s a birtokbavétel igazoltatván, — azokra mint az igénylő tulajdonává vált ingókra az előbbi tulajdonos ellen foganatosított végrehajtás hatálya ki nem terjed; habár tény­leges átadás s átvétel nem történvén, azok az előbbi végrehaj­tás alá került tulajdonos birtokában maradtak is. Hummer Grábor, S c h ö n f e 1 d Márk, S t e i­ner Mór és Schvarcz mint felperesek — id. gróf Batthyányi László foglaltató, és Lederer Ká­roly s neje szül. Krausz Mina végrehajtást szen­vedők, mint alperesek e. az ipolysági jbiróság előtt bizonyos birkák tulajdonára vonatkozólag igény keresetet támasztottak. — Az ügy együttesen som­más uton letárgyaltatván, s tanuzás is használtatván —

Next

/
Oldalképek
Tartalom