Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 56. szám - A függő termés lefoglalásáról 1. [r.]

224 Khór és Wein pesti bej. kereskedők s nyomda- | tulajdonosok — Sigl Gr. bécsi bejegyzett gépgyá- " ros s vasöntöde tulajdonosi lak. Bécsben) ellen a b pesti váltó ker. tszék mint keresk. bírósághoz 17567 frt frt 65 kr iránt keresetlevelet adott be; melyben előadják, mikép alperes 1873. nov. 7-kén A levelében azon ajánlatot tette, hogy kész két oly gyorssajtót szállítani, melyek segélyével a P. Lloyd lap olcsóbban s gyorsabban kiállítható, mint jelenlegi gépeikkel, feltételül kiemelvén, hogy nagyobb mozgató erő nem fog szükségeltetni, mint jelenleginél, mely az Otto-féle légszeszgépek által hozatik működésbe, s mégis lóra alatt annyit teljesitendnek, mint öt kettős gépük 2 órában; sőt az anyag, munkabér, idő és mozgató erőnél tetemes megtakarítások is eszközölhetők, s még nedvesitő készülékkel is lesz ellátva. Később 1874. jul. 1. szóbeli megállapodásra jöttek, hogy a 2 gép 34700 frtért szállitatik, s pedig egyik 1875. január l-jén működésbe hozassék, másik azon év első felében szállitassék — egy évi jótállással, a fent előadott kellékek kikötésével, s 5000 frt foglaló fizetésével. Alperes július 3. kötlevelet küldött B. alatt, melyben világosan hivatkozik fentebbi A. ajánlatára; de ez némi eltéréseket s hiányokat tartalmazván, felperesek C. levelükben fehzólitották, hogy a szóbeli megállapodáshoz képest egészítse ki; mit D. levelében pontosan meg is tett, s különösen késedelem esetére kötbérül minden hétre 50 ftot kötelezett. így a szerződés végérvényesen létrejött. Azonban annak alperes, halasztási kedvezmény mellett sem felelt meg. A gép több havi experirnentatió után sem felelt meg a feltételeknek; az A ban kitett erővel működésbe hozható nem volt, s eredménye csak felényi volt a biztositottnak; nedvesitő készüléke pedig ha9ználhatlan volt, s miután ujabb felhívásra dficz. 20 ig sem volt képes a gépet szerződésszerüleg szállitani s működésbe hozni, felperesek a szerződést felbontottnak nyilvánították, s az 50J0 foglaló kétszeregének 10000 ftnak, a 46 hétre járó kötbérnek 2300 ftnak, némely kiadások s az okozott kár fejében 5267 frt 65 kr. fizetésére beperelték,a keresk. törv. 355. (kártérítésről) 273. s 277. (kötbér s foglaltó kétszeregéről) §§. alapján. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt, mert habár keresk. ügylet létezett is a felek közt, de magok felperesek beismerik, hogy a köztük létrejött szerződés felbontatott, tehát megszűnt létezni, s ezután követelésüket kártérítési jogezimre fektették. A szállítási szerződés tehát felbontatván, keresk. ügylet többé nem létezik; hanem e helyett az állítólagos szerződésszegés által egy uj külön jogviszony jött létre, az abból keletkezett vagyoni hátrányok megtérítéséhez való jogban a szerződést szegő ellenében, mi polgári vagy fenyítő jogi természettel bírhat, de nem keres ügylet minőségével. Itt tehát az illetőség megállapításánál nem jöhet többé figyelembe, hogy mily természetű volt a szerződés, melynek megsértéséből követel felperes kártérítést, miután itt az illetőséget többé nem a már létezni megszűnt szerződési viszony, hanem az állítólagos jogsérelem mint kereseti jogezim természete határozza meg. A ker. tszék f. év június 12. — 61982. sz. a. fentebbi kifogást elvetette. Indokok: „Alperes mint gépgyáros, kinek c/.égeisbe van jegyezve, kétségtelenül iparszeritleg foglalkozik keresk. ügyletekkel, t. i. anyagok megszerzésével azon czélból, hogy azokat gépekké formálva ismét tová >b eladhassa ; ennélfogva a ker. törv. 3. §. szerint rendes kereskedőnek tekintendő, kinek az üzlete folytatásához tartozó vételei s eladásai különbség nélkül keresk. ügyletet képeznek; de különben is alperes a per tárgyát képező gépszállitásra nézve a ker. törv. 258. §.2. p. szerint feltétlen keres, ügyletében vállalt kötelezettséget, s ő maga is az alapügyletet kereskedelminek elismeri. „Ennélfogva tekintve azt, hogy felperes a gépszállítási szerződést ialperes hibája miatt felbontottnak nyilvánítván, egyszersmind kárkövetelését vette igénybe. — ezen kereset mint keresk. szerződésnek jogszerinti következménye a ker. biróság tárgyi illetőségének körébe tartozik." „A helyi illetőség tekintetében pedig alperes által felhívott 1875. decz. 1. kelt min. rendelet 8. §-sza az általa kifejtett értelmezésben nem alkalmazható; mert a helyi illetőséget közelebbről a perr. III. fej. §§ szai szabályozzák: az idézett min. rend. 8. §. csak a perrend 35. §-szábani határozmány kiegészítésének tekintendő; a mennyiben ezen 35. §-ban helyi illetőségül a telepen a min. rend. 8. §. a czégbejegyzés illető törvényszékét jelöli ki; de e mellett érvényében fennáll a perr. 35. §., mely szerint a szerződés nem teljesitéséből származtatott kárkereset azon tszék előtt inditható, melynek területén a szerződés teljesítendő lett volna." Ez ellen alperes semm. panaszszal élt. A Semmit Ö szék azt elvetette; „mert a neheztelt végzés a perr. 35. §-ban — melynek rendelkezése a szerződés teljesítésének elmulasztásából eredő kártérítési perekre is kiterjed, — kellő alapját találja, s egyszersmind a kir. Semmitőszéknek azon törvényszakaszra vonatkozó állandó értelmezésével öszhangzásban áll." (1876. július 19. — 12375. sz. a.) A kereseti követelés, alperes irányában kereskedelmi ügyletet képező üzletből származván, miután a kereset mellett használt bizonyítási eszköz minősége a birói hatáskör kérdésére befolyással nem lehet, az üzlete folytatásához tartozó hitelműveletei tekintetében is a keresk. biróság illetősége megállapítandó. Heinzelman Emil mint a Heinzelman-féle vasgyár tulajdonosa Chisnovodán — ,Pester Eisengiesserei und Maschinen Fabrik' d. J. Neuman pesti bej. czég ellen (czégtulajdonos Neuman J., üzleti helyisége s lakása Bécsben) 415 frt 8 kr. iránt a bpesti váltó keresk. tszékhez mint ker. bírósághoz rendes keresetet adott be — előadván, mikép alperes a nála megrendelt s átvett vasáruk fejében azzal adósa maradt, mely összegről alperesi gyár igazgatója Fischer G. egy váltót (A.) fogadott el rendeletére. E váltó be nem váltatván,midőn váltókeresetetakart támasztani, tudta meg, hogy a gyárigazgató a czégvezetésre nincs feljogosítva s azon czég nincs is bejegyezve, mely alatt az a váltót elfogadta. Most tehát, miután keresk. ügylet létesitetett, jelen keresetet adja be. Tárgyaláskor alperes részéről illetőségi kifogás emeltetett, mert a kereset váltóra alapittatik, tehát nem a kereskedelmi, hanem a váltó illetőség s eljárás lett volna alkalmazandó. Az, hogy a váltó keresk. ügyletből keletkezett, nem bizonyittatott; de nem is változtathatna a váltó minőségén, hogy kölcsönbő'l, csere vagy vételüzletből eredt-e? A keresk törvényszék f. év június 16.— 63279. sz. a birói illetőségét megállapitotta. Indokok: „Alperes mint bejegyzett gépgyár-