Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 56. szám - A függő termés lefoglalásáról 1. [r.]

225 tulajdonosnak önként érthetőleg üzlete alapját képezi j az anyagok beszerzése oly czélból, hogy azokat feldolgozza s tovább adja; következve keresk. ügyletekkel iparszerüleg foglalkozván, a ker. törv. 3. §. értelmében kereskedőnek tekintendő; s mint ilyennek a ker. törv. 260. §. értelmében nemcsak beszerzési, banem üz'ete folytatásához tartozó hitelművelet ügyletei is kereskedelmieknek tartandók ; alperes pedig ellenkezőt nem bizonyított; s felperesnek az A. alatti váltóra nézve a kivételes váltójogi eljárástól eltérnis követelését az előadott jogczimen érvényesíteni joga van." Ez ellen alperes se mm. panaszt adott be, hivatkozva tárgyalási érveire. A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperes határozottan nem tagadta, következőleg hallgatag beismerte, hogy a keresetbeni követelés j oly üzletből származik, mely az ő részéről kereskedelmi • ügyletet képez;" „ennélfogva, s miután a kereset mellett használt j bizonyítási eszköz minősége a birói hatáskör kérdésére • befolyással nem lehet: a neheztelt végzés törvényszerűen hozatott, s azért alapos kifogás alá nem eshetik." (1876. j július 19. — 12373. sz. a.) A kereskedő állal kiállított minden kötelezvény kereskedelmi üzlete folytatásához tartozónak levén tekintendő, a kereset el nem vonható a keresk. bíróság hatásköréből azon okból, mert alapját adóslevél képezi. Ugyanazon felperes fentebbi alperest 425 frt 43 kr. iránt ugyanott szinte beperelte, mint az átvett vasáruk ára fejében adósát, melyet A. leveleként még 1875. aug. 22 kén tartozott volna kifizetni. Alperes itt is kifogásolta a kereskedelmi illetékességet, mert felperes keresetét nem állapította sem számlára, sem hiteles könyvkivonatra, hanem egyszerű adóslevél alapján perel, mi sem a váltó sem keresk. biróság körébe nem tartozik. Nem változtat azon, hogy az A. kötelezvény levél alakjában létezik. A keresk. törvényszék f. év június 16. — 63278. sz. a. végzéssel a kifogást elvetette. Indokok: „Alperes mint bejegyzett gépgyár tulajdonosnak öaként érthetőleg üzlete alapját képezi az anyagok beszerzése oly czélból, hogy azokat feldolgozván tovább eladja; következőleg ő keresk. ügyletekkel iparszerüleg foglalkozván, a ker. törv. 3. §. értelmében kereskedőnek tekintendő. Ehhez járul, hogy a kereset tárgya az üzlete folytatásához szükséges beszerzésből származtatik, s az a 258. §. 1. p. s 260. §. értelmében keresk. ügyletet képez." Alperes ez ellen is sem m. panaszszal élt, és ismét egyszerűen hivatkozva tárgyalási előadására. A Semmitőszék azt is elvetette, s az azzal viszszaélő ügyvédet 20 frt birságban marasztalta; „mert a keresetbeni ügylet kereskedelmi természete, a neheztelt végzésben felhozott okokból minden kétségen felül áll;" „8 mert alperesnek azon érvelése, hogy a kereset a kereskedelmi biróság hatásköréhez nem tartoznék azért, mert alapját adóslevél képezi, különösen alaptalan azon okból, mivel a ker. törv. 261 §. második bekezdése szerint a kereskedő által kiállitott minden kötelezvény a kereskedelmi üzlet folytatásához tartozónak tekintendő, ha ellenkezője magából a kötelezvényből ki nem tűnik." „Ezeknél fogva a merőben alaptalan semm. panasz elvetésén felül az 1870. 14. t. cz. 3. §. szigorát is alkalmazni kellett." (187G. július 19. — 12374. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. Felperesnek az ellenirat után előlerjesztett elállási nyilatkozata nem permegszünlelésnek, hanem perletételnek tekintendő. A ,Magyar hivatalnokok hiteiintézete' mint felperes Brooser Károly ellen 1092 frt 80 kr. iránt abpesti törvényszék előtt keresetet támasztott. Tárgyaláskor az ellenirat beadása után felperes intézet elállási nyilatkozatot adott be, melyhez alperes beleegyezését adta. A t szék f. é v april 3. — 1508. sz. a. következő végzést hozott: A folyamatba tett per a tárgyalási jkönyvben előterjesztett közös kérvény folytán — megszűntnek nyilvánittatik ; az ügyvédek feleik irányában! dijaik stb. stb. megállapittatnak. (Előadó: Vörösmarty Béla — most kir. táblabiró.) Ezen végzés ellen alperes semm. panas z],t használt. A Semmitőszék annak helytadva a tszék fentebbi végzését a 297. §. 1. p alapján megsemmisítette, s azt az érintett jegyzőkönyv ujabb törvényszerű elintézésére utasitotta ; „tekintve, hogy felperesnek az ellenirat [beadása után előterjesztett elállási nyilatkozata a perr. 69. 70. §§. egybevetéséből kitetszőleg, nem permegszüntetésnek, hanem perletételnek tekintendő; perletétel esetében pedig a per bírósága az ellenfél költségeiben a pert letevő felet ; elmarasztalni tartozik." (1876. június 15. — 8301. sz. a.) A kifogástalannak nem tekinthető családi értesítő által valamely fél halála oly minden kétségen kivül igazoltnak nem vehető, hogy annak alapján az eljárás a felek meghallgatása nélkül hivatalból megsemmisítendő lenne. Hédii József, Anna, Zsófia és Hedli Katalin — Kármán Anna e. a zalaegerszegi tjszék előtt öröködési pert folytattak,melyben a hozott ítélet felebbeztetett. A kir. tábla azt látván, hogy a periratok közt levő (F.) családi értesítő szerint negyed r. felperes Hedli Katalin a per kezdése előtt már 5 évvel elhalt — az ügyet a Semmitőszékhez hivatalból felterjesztette. A Semmitőszék azonban itt a 304. §-szt nem találta alkalmazhatónak; „mivel a szabályszerűen kiállitott meghatalmazás az F. alatti családi értesitő szerint megholtnak állított, — a keresetlevél szerint azonban jelenleg férjnél lévő | Bedő Vinczéné, Hedli Katalin által aláirva van ; de alperes sem állította a per során, hogy az már életben nem volna; s ezszerint az egyébként is kifogástalannak nem tekinthető családi értesitő által, az ügy jelen állapotában a felek meghallgatása s az eljárásnak a kir. tábla által a perr. 108. §. alapján saját hatáskörében elrendelhető kiegészítése előtt, — Hedli Katalin halála sem volt oly minden kétségen kivül igazoltnak vehető, hogy a miatt az eljáró tszék ítéletének, s az azt megelőző eljárásnak megsemmisítése mellőzhetlennek tűnnék fel." (1876. június 13. — 8686. sz. a.) 56*