Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 51. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 2. [r.]

204 könyvvezetés hiányait; s bár felterjesztéseink eddig | eredményre nem vezettek, igazat adott abbeli állításunk­nak: hogy az ügyvédek inkább a könyvek bizonyerejé­röl fognak lemondani, sem hogy a megállapított köny­vek vezetésére vállalkoznának, — igazat adott az élet, mert ime a budapesti ügyvédi kamara 709 tagja közül csak 21 szánté reá magát a kísérletre, a társkamarák legtöbbjei pedig egy könyvhitelesitést sem registrálhat­tak a lefolyt évben. b) Nem volt ugyan alkalmunk a lefolyt évben a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslatok­hoz hozzá szólni, mert bár a törvény 21. §-a azt kilátásba helyezte, ezek véleményezés végett hozzánk át nem tétettek; mindamellett csak örömünket fejezhetjük ki a felett, hogy a jogreform terén élénk mozgalom mutatkozott, melynek több fontos és életbe vágó törvényt köszönhetünk s habár még sok a teendő' a codificatió körül, lehetlen a lefolyt év eredmé­nyeire egelégedéssel nem utalnunk; csak azon irány­ban nem jelezhetünk haladást, mely a gyakorló ügyvéd és a felekre nézve majd nem főfontosságu. Peres eljárásunk s bírósági rendsze­rünk különösen a felsőbb forumokon ma is a régi békókban tesped; az igazságszol­gáltatás Magyarországon még ma is oly hosszadalmas és költséges, minteddigvolt. Bíróságaink teendőkkel tnl vannak halmozva, a birák és a kezelő személyzet száma különösen a fővárosban nincsen arányban a munka mennyiségével, mely vállukra nehezedik. Járásbíróságaink az eljárás számtalan alakszerűsé­gei által gátolvák az úgynevezett bagatellügyek gyors elintézésében, mi által rendes teendőik szabatos lebonyo­lítása is nehezíttetik, s ha már a bíró befejezte teendőit, a kezelő hivatalok személyzetének elégtelenségén szen­ved hajótörést az egyes ügyek befejezése. Rendes eljárásunk a közvetlen szóbeli eljárás előkészítő stádiumának csak há­trányait honositotta meg. Jogorvoslataink s felebbezési fóru­maink tömkelege a végtelenig nyújtja a perek véglebonyolitását s épen a kisebb jelen­tőségű ügyek azok, melyek aránylag a leghosszadalma­sabb és igy legköltségesebb lefolyásúak. A végrehajtások gyors és sikeres ke­resztülvitele a fenálló rendszer mellett majd nem lehetlen, különösen ha a végrehajtás ne"ü a perbíróság székhelyén és hivatalból foganatosí­tandó; nem csak az ingatlanokra vezetendő végrehaj tások csigalassú lefolyása, de az ingókra intézett végre­hajtások körül követett eljárás ezer s ezer boszantó árnyoldalai is képezik az általános panasz alapját, az ügyvédek és felek jogos elégületlenségéuek kutforrását s a külföld bizalmatlanságának és ennek folytán hite­lünk csökkenésének fő indokát. Csak tömör vonásokban vázoltuk igazságszolgálta­tásunk helyzetét, de ezen vázlatból is ugy hiszszük két­ségtelen, hogy különösen alaki törvényeink s bírósági szervezetünk igényli a gyöke­res reformot; nem téveszthetjük ugyan szem elől, hogy anyagi jogunk codiflcálásával is csak lépésenként haladunk előre, az örvendetes haladás azonban e téren elvitázhatlan, csak alaki jogunk korszerű átalakítása az mely a kísérletek stádiumát évek óta nem haladta meg, melynek mielőbbi foganatba vétele pedig égető szükség. (Foly. köv.) Kereskedelem jogi dontvények. A biztosítási társulat ügynöksége, neveztessék az bármily czimmel olyannak tekintendő, melynek székhelyéhez képest kell a társulat elleni perekben a birói illetőségét megállapítani, — ha azon ügynökség oly önálló s terjemü hatáskörrel van fel­ruházva, mikép nemcsak a biztosítási ügylelek közvetítésére hanem a biztosítási szerződések végleges megkötésére is jo­gosított. Szabó János tha^si birtokos — Victoria biztosító társulat ellen Kolozsvárott 7375 frt biz­tositott összeg megfizetésére adebreczeni törvény­szék előtt pert indított, előadván mikép 1875. novem­ber l-jén a debreczeni főügynökségnél több épületét, gépeit, takarmányát biztostotta (A. B. kötvények) nov. 15-kén Thasson kiütött tüz azok nagyobb részét meg­semmisitette, s erről azonnal jelentést tevén, a kár a debreczeni főügynök által 7375 frtban lett megállapítva — mi ellen a társaság nem tett kifogást, de azért még sem fizette ki. Az alapszab. (A.) 18. §. szerint a debre­czeni tszék az illetékes bíróság. Alperes társulat részéről illetőségi kifogás adatott be azon alapon, mert Victoria minden perei ki­kötött birósághoz vannak utalva, s ezen bíróságok a kolozsvári tszék és azon törvényszékek, melyeknek te­rületén vezér ügynöksége létezik, a mint ez a tüz­biztositási kötvény átalános feltételek 18. §. utolsó előtti szakaszából világosan látható. — Márpedig a debreczeni ügynökség, mint czim táblája is mutatja, nem vezérügy­nökség hanem csak egy más vezérügynökségnek alá rendelt fő ügynökség. A debreczeni tszék f. évi april 8. hozott vég­zésével illetőségét megállapította; mert az átalános fel­tételek 18. §. szerint minden nem a kártérítés magassá­gára vonatkozó peres kérdés azon ügynökség székhelyén levő tszék előtt elintézendő, melynek területén a bizto­sitási kötvény kiállíttatott; az állítólagos különbség a vezér- s főügynökség között sem az átalános feltételek­ben nem foglaltatik, sem máskép nem bizonyittatik al­peres által; a perr. 35. §. szeriut pedig a szerződés teljesítési perek ott is indíthatók hol a szerződés lé­trejött. Alperes semmiségi panaszszal élt. A Semmit Ö szék azt elvetette; „mert a czimek, melyekkel alperes intézet ügynök­ségeit felruházza, ezeknek jogosultságára vonatkozólag harmadik személy irányában jelentőséggel nem bír­nak; hanem minőségüket egyedül üzletkörük hatá­rozza meg." „Hogy az alperes debreczeni ügynökségének jog­köre nem szorítkozik a biztosítási ügyletek egyszerű közvetítésére, hanem jogosultságához a biztosítási szerző­dések végleges megkötése is tartozik: azt az azon ügy­nökség aláírásával ellátott s az alperes által érvényesnek tekintett azon biztosítási bárcza teljesen igazolja, mely a jelen kereset alapját képezi." „Az ügykörnek akkénti önállósága s kiterjedésénél fogva az e. foly. bíróságnak törvényes oka volt a debre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom