Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 51. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 2. [r.]

204 könyvvezetés hiányait; s bár felterjesztéseink eddig | eredményre nem vezettek, igazat adott abbeli állításunknak: hogy az ügyvédek inkább a könyvek bizonyerejéröl fognak lemondani, sem hogy a megállapított könyvek vezetésére vállalkoznának, — igazat adott az élet, mert ime a budapesti ügyvédi kamara 709 tagja közül csak 21 szánté reá magát a kísérletre, a társkamarák legtöbbjei pedig egy könyvhitelesitést sem registrálhattak a lefolyt évben. b) Nem volt ugyan alkalmunk a lefolyt évben a törvényhozás elé terjesztett törvényjavaslatokhoz hozzá szólni, mert bár a törvény 21. §-a azt kilátásba helyezte, ezek véleményezés végett hozzánk át nem tétettek; mindamellett csak örömünket fejezhetjük ki a felett, hogy a jogreform terén élénk mozgalom mutatkozott, melynek több fontos és életbe vágó törvényt köszönhetünk s habár még sok a teendő' a codificatió körül, lehetlen a lefolyt év eredményeire egelégedéssel nem utalnunk; csak azon irányban nem jelezhetünk haladást, mely a gyakorló ügyvéd és a felekre nézve majd nem főfontosságu. Peres eljárásunk s bírósági rendszerünk különösen a felsőbb forumokon ma is a régi békókban tesped; az igazságszolgáltatás Magyarországon még ma is oly hosszadalmas és költséges, minteddigvolt. Bíróságaink teendőkkel tnl vannak halmozva, a birák és a kezelő személyzet száma különösen a fővárosban nincsen arányban a munka mennyiségével, mely vállukra nehezedik. Járásbíróságaink az eljárás számtalan alakszerűségei által gátolvák az úgynevezett bagatellügyek gyors elintézésében, mi által rendes teendőik szabatos lebonyolítása is nehezíttetik, s ha már a bíró befejezte teendőit, a kezelő hivatalok személyzetének elégtelenségén szenved hajótörést az egyes ügyek befejezése. Rendes eljárásunk a közvetlen szóbeli eljárás előkészítő stádiumának csak hátrányait honositotta meg. Jogorvoslataink s felebbezési fórumaink tömkelege a végtelenig nyújtja a perek véglebonyolitását s épen a kisebb jelentőségű ügyek azok, melyek aránylag a leghosszadalmasabb és igy legköltségesebb lefolyásúak. A végrehajtások gyors és sikeres keresztülvitele a fenálló rendszer mellett majd nem lehetlen, különösen ha a végrehajtás ne"ü a perbíróság székhelyén és hivatalból foganatosítandó; nem csak az ingatlanokra vezetendő végrehaj tások csigalassú lefolyása, de az ingókra intézett végrehajtások körül követett eljárás ezer s ezer boszantó árnyoldalai is képezik az általános panasz alapját, az ügyvédek és felek jogos elégületlenségéuek kutforrását s a külföld bizalmatlanságának és ennek folytán hitelünk csökkenésének fő indokát. Csak tömör vonásokban vázoltuk igazságszolgáltatásunk helyzetét, de ezen vázlatból is ugy hiszszük kétségtelen, hogy különösen alaki törvényeink s bírósági szervezetünk igényli a gyökeres reformot; nem téveszthetjük ugyan szem elől, hogy anyagi jogunk codiflcálásával is csak lépésenként haladunk előre, az örvendetes haladás azonban e téren elvitázhatlan, csak alaki jogunk korszerű átalakítása az mely a kísérletek stádiumát évek óta nem haladta meg, melynek mielőbbi foganatba vétele pedig égető szükség. (Foly. köv.) Kereskedelem jogi dontvények. A biztosítási társulat ügynöksége, neveztessék az bármily czimmel olyannak tekintendő, melynek székhelyéhez képest kell a társulat elleni perekben a birói illetőségét megállapítani, — ha azon ügynökség oly önálló s terjemü hatáskörrel van felruházva, mikép nemcsak a biztosítási ügylelek közvetítésére hanem a biztosítási szerződések végleges megkötésére is jogosított. Szabó János tha^si birtokos — Victoria biztosító társulat ellen Kolozsvárott 7375 frt biztositott összeg megfizetésére adebreczeni törvényszék előtt pert indított, előadván mikép 1875. november l-jén a debreczeni főügynökségnél több épületét, gépeit, takarmányát biztostotta (A. B. kötvények) nov. 15-kén Thasson kiütött tüz azok nagyobb részét megsemmisitette, s erről azonnal jelentést tevén, a kár a debreczeni főügynök által 7375 frtban lett megállapítva — mi ellen a társaság nem tett kifogást, de azért még sem fizette ki. Az alapszab. (A.) 18. §. szerint a debreczeni tszék az illetékes bíróság. Alperes társulat részéről illetőségi kifogás adatott be azon alapon, mert Victoria minden perei kikötött birósághoz vannak utalva, s ezen bíróságok a kolozsvári tszék és azon törvényszékek, melyeknek területén vezér ügynöksége létezik, a mint ez a tüzbiztositási kötvény átalános feltételek 18. §. utolsó előtti szakaszából világosan látható. — Márpedig a debreczeni ügynökség, mint czim táblája is mutatja, nem vezérügynökség hanem csak egy más vezérügynökségnek alá rendelt fő ügynökség. A debreczeni tszék f. évi april 8. hozott végzésével illetőségét megállapította; mert az átalános feltételek 18. §. szerint minden nem a kártérítés magasságára vonatkozó peres kérdés azon ügynökség székhelyén levő tszék előtt elintézendő, melynek területén a biztositási kötvény kiállíttatott; az állítólagos különbség a vezér- s főügynökség között sem az átalános feltételekben nem foglaltatik, sem máskép nem bizonyittatik alperes által; a perr. 35. §. szeriut pedig a szerződés teljesítési perek ott is indíthatók hol a szerződés létrejött. Alperes semmiségi panaszszal élt. A Semmit Ö szék azt elvetette; „mert a czimek, melyekkel alperes intézet ügynökségeit felruházza, ezeknek jogosultságára vonatkozólag harmadik személy irányában jelentőséggel nem bírnak; hanem minőségüket egyedül üzletkörük határozza meg." „Hogy az alperes debreczeni ügynökségének jogköre nem szorítkozik a biztosítási ügyletek egyszerű közvetítésére, hanem jogosultságához a biztosítási szerződések végleges megkötése is tartozik: azt az azon ügynökség aláírásával ellátott s az alperes által érvényesnek tekintett azon biztosítási bárcza teljesen igazolja, mely a jelen kereset alapját képezi." „Az ügykörnek akkénti önállósága s kiterjedésénél fogva az e. foly. bíróságnak törvényes oka volt a debre-