Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 51. szám - A bpesti ügyvéd-kamara évi jelentése 2. [r.]

205 czeni ügynökséget — neveztessék az a panaszt tevő intézet által akár fő — akár vezér ügynökségnek — olyannak tekinteni, melynek székhelyéhez képest a birói illetőség a biztosítási feltételek 18. §. értelmében meg volt állapítandó." (1876. június 28. — 9702' sz. a.) Annak vélelmezésére, hogy valamely kereskedő árukat más, mini üzlete folytatásának czéljából adjon bizományba, alapos ok fen nem forog. A kereskedő állal kötött szerződés, kétség esetében kereskedelmi üzlete folytatásához tartozónak tekintendő. Herzl testvérek pesti bejegyzett czég — Markovics Markó s Markovics J. marm.-szigeti kereskedők ellen a bpesti váltó ker. tszékhez mint keresk. bírósághoz 858 frt 81 kr. iránt rendes keresetlevelet adtak be; melyben előadják mikép alperesek b i z o m ányi előadásra különféle bőrárukat küldöttek be, melyekre előleg, alkusz s közbejárási dij, ugy költségek s kamat fejében a kereseti összeggel adósaik maradtak. A. könyvkivonat szerint. Alperes a tárgyalásnál illetőségi kifogással élt. Azon kívül, hogy arra hivatkozik mikép a fenforgó ügylet még a keresk. törvény életbelépte előtt keletkezett — különösen s lényegesen azt arra állapítja, hogy alperesek nem bejegyzett kereskedők; de a kérdéses ügylet alperesre nézve nem is kereskedelmi; mivel felperesek szerint is ők itt mint bizományosok szerepelnek; a keresk. törv. 259. §. 3. p. szerint pedig a bizományi ügylet csak subjective t. i. csak arra nézve kereskedelmi ügylet, a ki azt iparszerüleg folytatja. Felperes azonban sem az utóbbi körülményt sem azt nem igazolta, hogy alperesek bej. kereskedők lennének. — Azonfelül a könyvkivonat sem nyújt bizonyítékot mert nem felel meg azon kellékeknek — a főkönyvbe az első feljegyzési könyvből való átíratás és utóbbi lap sorszámának átvétele — mely kellékeket az 1840. 15. t. cz. 106. §. c. pontja szükségei. A bpesti k i r. tszék f. évi május 22.— 53632. sz. a. az illetőségi kifogásnak helyt nem adott; mert a számlából s felperes előadásából kitűnik, mikép a felek közt a ker. tör. 368. §. szerinti keresk. ügylet kelelkezett, s felperes az alperesek mint kereskedőktől bizományba vett árukra adott előlegnek s egyéb dijai megfizetését követeli. A per alapját tevő ügylet tehát alperesek irányában kereskedelmi, mert alperesek mint kereskedők kereskedésük folytatásában cselekedtek, áruiknak bizománybani eladás végett tett átadása által s ezen megbízásuk, illetőleg eladásra vonatkozó intézkedésük a ker. törv. 260. §. szerint keresk. ügyletet képezvén, — felperesnek ebből keletkezett perében a keresk. bíróság az illetékes. — És ezt a visszaható erőre vonatkozó tekintet ki nem zárhatja, mert az elj. rend. 30. §. szerint az előbbi bíróságok csak az előttük már folyamatba tett perekben maradtak illetékesek. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert alperesek a tárgyalás rendén csak bejegyzett kereskedő minőségüket tagadták; azt ellenben, hogy átalában kereskedők hallgatag beismerték." „Ennek következtében kereskedőknek levén tekintendők: a kérdésbeni ügylet őket illetőleg kétségtelen keresk. ügyletet képez, minthogy annak vélelmezésére, hogy kereskedő az árukat más mint üzlete folytatásának czéljáből bizományba adja — minden alap hiányzik." | „De különben is a kereskedő által kötött szerződés i kétség esetében a kereskedelmi Üzlet folytatásához tartozónak levén tekintendő (ker. törv. 261. §.) — panaszttevő pedig ezen vélelmet a legtávolabról sem gyöngitvén meg a neheztelt végzés már ez okból is helyesen hozatott. — A felperes czég keresk. könyvének bizonyító I

ereje végül a per érdemi eldöntésekor lesz méltatandó." (1876. június 28. -- 11181. sz. a.j Aru szállításnál a vételár vevő állal az eladó telepjének helyére igenelvén beküldetni, vevő részéről tehát a szerződés i utóbbi helyen levén teljesítendő, az ellenében felmerült peres kérdésekre nézve az eladó helyi bírósága tekintendő illetékesnek. Wellisch Lipót cződtömegének (Bpesten) perügyelője — Ca ssirer fia bejegyzett boroszlói ker. czég ellen 551 frt fizetésére a bpesti váltó ker. ] tszékhez mint keresk. bírósághoz keresetlevelet adott i be, melyben elősorolja, mikép alperes boroszlói fakeres| kedő Wellischtől A. könyvkivonat szerint faárukat — | továbbadási szándokkal — vásárolván, azok fej eben ; fentebbi összeggel hátralékban van. Alperes i 1 le t ő s é g i kifogását arra fekteti, mi\ szerint a fa vásárlás nem a könyvkivonat szerint,hanem l a 2. sz. alatti (levél) felperessel kötött szerződés alapján | történt, mely által szabályoztatik az illetékesség is. Ezen ; szerződés pedig Boroszlóban köttetett s teljesítése is, a | fa szállítás Boroszlóra volt kikötve. Tehát csak a borosz\ lói biróság lehet illetékes annál inkább, mert mint bo• roszlói lakos s porosz alattvalóra nézve csak személyi f birósága lehet hivatva. — De felperes nem is bej. czég i mert vagyonkukott. Felperes azt vitatja, hogy a szállítás nem köttetett [ ki Boroszlóba, mert máshova is rendelte szállitatni, igy \ C. alatti levele szerint Görlitzbe két vaggonnal. A 2. sz. i levél azon kitétele „frei bahnhof Breslau" csak azt je' lenti, hogy a kikötött árban az odáig való fuvarber is \ benfoglaltatik. —A bírói illetőség okmányilag nem köttetett ki, tehát a törvény szabályai szerint állapítandó j meg; melyek szerint a bpesti illetőség fog helyet, mert ; a keresk. könyvek itt vitetnek és a fizetésnek is itt kel; lett teljesítetni, a mint alperes D. levele szerint ide igérte ! is a fizetést. A bpesti kir. tszék f. év május 26. — 55062. \ sz. a. az illetőségi kifogásnak helyt nem adott következő í indokokból: A felperesi B. C. ugy alperesi 2. sz. a. ira; tokból kitűnik, hogy Wellisch bpesti fakereskedő köte| lezte magát alperes czég részére a faárukat Boroszlóba • szállitatni. Ezen ügylet természetéből önként folyik, | hogy a megrendelés teljesitése Wellisch részéről Bpesten történt, — az áru átvétele általi teljesítés pedig alperes részéről Boroszlóban lett ugyan kikötve; de minthogy Wellisch Boroszlóban nem lakott s az ottan történendő fizetés különben kikötve nem lett, — feltételezni kell, hogy alperes a fizetéseket hitelezőjének lak helyén, tehát Bpesten volt kötelezve teljesiteni. Továbbá fenforgó ügylet folytán Wellisch s alperes között kölcsönös leszámolási viszony keletkezett s mindegyik fél a küldött áruk s fizetések tételeit elkönyvelni tartozott; igy az üzlet természetével a számla alapján kereset nem ellenkezik; ezek folytán felperes mind az ügylet itteni foganatositásánál, mind könyvei itteni vezetésénél fogva keresetét Bpesten helyesen indíthatta. Alperes semm. panaszát adott be. 51*