Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 40. szám - A békebirósági törvényjavaslat 4. [r.]

161 ugy különösen a végrehajtásra nézve is de regula a perrend szabályai alkalmazandók. Hogyan lehetséges ez annak biztositéka nélkül, hogy a békebiró birja azok ismeretét; és jogi tan ilmányai megengedik az ily terjedelmes s legkevésbbé sem világos törvény érthetését, gyakorlatbani alkalmazhatását ? Különösen jogot nem végzett vagy nem tanult egyén hogyan lehetne képes az illetőségi kérdéseket megoldani (48. 52. §§. 69. §.) melyek mint tapasztaljuk, a rendes birák közt is temérdek illetőségi összeütközésekre nyújtanak alkalmat amelyeknek ezen béke birói complicált szervezés még tágabb kaput nyitand. Vagy az eljárás beszüntetése czéljából (38. §.) hogyan Ítélheti meg egy laikus előlegesen, hogy oly bonyolulté valamely ügy. mikép as hosszabb eljárást teend szükségessé? És hogyan feltételeztethetik róla az, mire a 83. §. jogosítja fel, hogy bonyodalmasabb ügyekben is biráskodhassék ? Hogyan felelhet meg ily békebiró hivatásának, ha a 48. §. engedélyével egy keresetbe különböző jogalapu követelések is foglaltatnak ? Hogyan felelhetend meg ily ember a 61. 62. §§. azon rendeletének, hogy a döntő ténykörülmények s valódi tényállás tisztába hozatalára szüks 'ges kérdéseket intézhessen a felekhez? Tndhatja-e egy laicus, hogy melyek a döntő körülmények valamely jogi kérdésre nézve; és képes-e ily kérdések jogi jelentőségét felfogni? Még számos ily kérdést emelhetnénk, különösen a végrehajtásra nézve is, melynek előirt szabályai olyanok, mikép azok alkalmazása, köztudomásként — még a jelen törvénytudó bíráknál is a legtöbb semmiségi panaszra nyújt alkalmat. — Codificatorunk erről sem látszatik tudomással birni. És mind ezek következése az, hogy a nem törvénytudó békebirák hivatásuknak megfelelni képesek nem lehetnek, tehát körükben az igazságszolgáltafást tönkre teendik. Annál inkább alkalmazható ez a községi előjáróságra mely a szakképzetlenségben s tudatlan részrehajlóságban legelső helyen áll, mely azért minden államban a legsúlyosabb elitélés tárgyául szolgál napjainkban ; daczára annak, hogy az Horváth Lajosunk állandó vessző paripáját képezi, azt jelen tárgyalásoknál is ugyancsak megerőlteti indítványaival, de a mi jogászi s codificatori reputatiójának előnyére legkevésbbé sem szolgálhat. A Semmitőszék teljes tanácsülési döntvényei. A Semmitőszék f. évi april 27-ki teljes tanácsülésében következő elvi határozatok keletkeztek : I. „Annak megbirálása, váljon a perrend. 204. § szóban előirt eskütételi kötelesség megtagadása esetében, a 206. § szban meghatározott büntetés alkalmazandó e? a tanúvallomás jelentőségének s ekként a bhonyitékoknak az érdemben itélő bíróság hatásköréhez tartozó mérlegelését foglalván magában, az abból eredetinek vélt jogsérelem nem semmiségi pa nasz, hanem a perr. 296. § sza értelmében felebbe zés utján orvosolható." Az ezzel megoldott kérdés: Váljon oly esetben ha a tanú vallomást ugyan tett, de arra az esküt letenni vonakodik, van-e semmiségi panasznak helye a miatt, hogy a biróság a perrendt. 206. §-saában előirt birságot uem alkalmazta ? Az alkalmul szolgált jogeset ez: G u tt y á n András — Kovács György ellen a nyíregyházi járásbíróság előtt becsületsértési, 40 frt bírság fizetésére irányzott sommás pert indított, melyben felperes a tényálladék bizonyítása végett tanukra hivatkozott, kik beidéztettek s megjelenvén vallomást is tettek, midőn xzonban eskütételre felszóllitattak, azt letenni vonakodtak. A jhiróság 1875 decz. 27. — 7132. sz* a, ítéletet hozott, melyben felperest keresetével elutasította, a perköltségeket kölcsönösen megszüatetvéu következő indokokbó : mert a becstelenités tényáüadéka sem tanú vallomások, sem más bizouyitékokkal helyre nem állitatott. Itt a perr. 206. §-sza alkalmazást nem nyerhet, mivel szerinte csak azon tanú sújtandó pénzbirsággal vagy fogsággal, ki a birói idézésre alaposok nélkül meg nem jelenik, vagy vallomást tenni vonakodik, mi jelen esetben elő nem fordult, mert a tanuk csak az eskületételét tagadták meg. A perköltségek felperes által nem kérettek s fel nem számitattak. Felperes semm. panaszt adott be, minthogy a tanuk eskütételre a biróság által nem szórhattak, mit tennie kellett volna ; és kéri a perr. 206 §. valódi értelmének megállapitatását. A Semmitőszék azt elvetette; „mert annak megbirálása, váljon a perr. 204. §-szában előirt kötelesség teljesitése a 206. §. szabványában meghatározott sanctió mellett szorgalmazandó-e ? a bizonyítékok mérlegezéséhez s igy a per érdemében itélő biróság hatásköréhez tartozván, az abból eredetinek vélt jogsérelem nem semm. panasz hanem felebbezés utján lett volna orvoslandó." (1876. april 27. — 4845. sz. a.) II. Miután oly ítélet, melylyel a felperesi követelés alapossága feltétlenül elismertelik s csak az annak kiegyenlítéséül fizetendő összeg tételik becslő eskütől függővé, a követelés valódisága tekintetében, a perrend 338. §. első bekezdése szerint megkívántató teljes hitelű okiratot pótolja: az annak alapján kért biztosítás, — a mennyiben a követelés veszélyeztetése igazoltalik, — elrendelhető; ellenben ha maga a fellételesen megítélt követelés fennállása is fő vagy póteskü letételétől függ: a biztosítás a perrendt. 338. §. egyik bekezdése érielmében sem foghal helyt. Ezzel következő kérdés oldatott meg. Lehet-e az eskü letételtől feltételezetten marasztaló itélet alapján biztosítást elrendelni, ha a veszély való szinüsége igazoltatik ? Alkalmul pedig következő jogesetek szolgáltak: Pankievicz Ignácz képviselve Szemenyey János pesti ügyvéd által — Bachstein Ármin ellen a bpesti V. kir. járásbíróság előtt 50264 frt 73 kr. iránt sommás pert indított, melynek letárgyalása után — A jbiróság f. évi 6690. sz. alatti ítéletében alperest 13654 frt 76 kr. fizetésében feltétlenül elmarasztalta; ha pedig felperes pótesküt tesz arra, hogy 42 ezer dar. talpfát bevágványoztatott — kötelezte még további 399 frt 87 kr. fizetésére; ha továbbá felperes főesküt tesz arra: „hogy a III. főtétel alatt 9352 frt 52 kr. értékben felszámított munkákat ez összegben alperes feltétlen elfogadta/' alperest még további 552 frt 54 krban marasztalta — ugy végre még 1094 forintban is ha becslő esküt tesz le, hogy a feltüutetett földmunka 40*