Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 39. szám - A békebirósági törvényjavaslat 3. [r.]

Budapest, 1876. kedd, május 23. 39. szám. Tizennyolcadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Béknbiróság. — Legf. itélőazéki és Semmi töszéki döntvény. — Birói áthelyezések. j>< A békebirósági törvényjavaslat. ///. Azon ismertetésből, melyet a békebirói javaslatról adtunk, nem nehéz egy szakértőnek arról kellő bírálatot vonni le. Azt hiszszük, alig leend, ki czélszerütlenségét be ne lássa. Mi már magát az ebbeli codificationális eljárást is elbibázottnak találjuk. Mert akkor midőn n törvényszékek nagy része meg lett szüntetve, tehát a társas bírósági rendszer lényeges változást szenvedett; és akkor midőn az egyes bírósági szervezet ellen átalános s épen nem alaptalan panaszok vaunak elterjedve; midőn tehát ennek átalakítása is szükségessé vált; mi nagyon természetesnek találtuk volna, hogy — tekintettel a már egyszer a felsőbb fórum roformját is megállapítandó alapelvekre — az összes első folyamodásu bírósági rendszer együttesen, összefüggésben vétessék gyökeres reform alá. Különben a javasolt bírósági intézményt, már magában véve is, teljesen elhibázottnak találjuk. — Elhibázott az mind a békebiróság hivatására, mind q u a1 i f i c á t i ó j á r a nézve. Legelőször is szembetűnő mindjárt az, mikép ezen békebiróság még azou hivatással sincs felruházva, melytől nevét nyerte, 8 a mely után neveztetik is mindenütt. A békebiróság fő jellege a béke fentartása, előállítása; nem ugyan Anglia régi ,conservatores pacis' értelmében, hanem az ujabb jogfogalmaknak megfelelőleg, mint a kibékítés, mint a megzavart magán jogviszonyok békés rendezésének, a jogviszályok kiegyenlitésének közege. És ezen jellegét mint főhivatását megtartotta legújabb időkig is mindenütt, a hol csak létezik. Angliára e tekintetben s különösen a polgárjogi bírósági szervezetet illetőleg hivatkozni nem is lehet. Mert az angol békebirák az ujabb korban sem kibékítő sem polgárjogi jurisdictióval nincsenek többé felruházva. Az ő egész hatóságuk leginkább rendőr törvénykezési vagy bíráskodási hatáskörben öszpontosul. És így ma is legjobban megközeletik még mindig a régi : Conservatores pacis — fogalmát s hivatását. — Igen tévednek tehát azok, kik nálunk oly sokszor hivatkoznak az angol békebirákra, midőn a polgárjogi törvénykezés s bírósági rendszer reformjáról beszélnek. — Mert az angol békebiró nem tekintetik polgárjogi bírónak. Angliában a békebirák és sheriffek előbbi bíráskodási hatóságát leginkább az ujabb időkben keletkezett megyei birák vonták magokhoz, kik kitűnő képzettségük s kielégitő eljárásuk folytán nagy népszerűségben g dicséretekben részesülnek ; de a kikre a békebirói javaslat indokolásának készítője mint törvényszékre — igen tévesen hivatkozott; mert ezen u. n. county Coutok sem nem törvényszékek mert egyes birák, — sem nem békebirák, mert szorosan csak rendőr-biráskodással s nem kibékitéssel is foglalkoznak. Különben is az angol békebirói intézmény az angol közigazgatási apparátus, az angol tásadalmi élet, sajátságos szokások s erkölcsök oly kifolyását képezi, mely a continens állami intézményei közé be nem ékelhető; miután azon viszonyok és sajátságok átültetése a continens társalmi életébe kivihetetlen, alig is képzelhető. Azért is midőn a mai codificatió terén a békebirói intézményről van ssó a szakértők körében, Anglia mellőzésével, csak is azon békebiróság értetik, mely Francziaországban, Belgiumban, a német államokban stb. létezik. Mert csak ez képez polgárjogi birósági közeget. Ezen békebiróságnak pedig egyik lényeges atributumát képezi akibékitési hivatás. Mindenütt azon államokban, a békebiró nem csak biráskodási közeg, hanem kibékitő orgánum is egyszersmind. Mielőtt a felek megkezdenék perlekedésüket, a magánjogi viszályt, — a békebiró elébe utaltatnak, hogy az a jogi viszályuk békés kiegyenlítését megkísérelje. És erre, ha valahol, ugy nálunk rendkívüli szükség lenne. Egyrészt a viszálkodási szenvedély, a czivakodási düh roppant elharapódzása, másrészt a vagyoni sülyedés nagy mérvű terjedése szükségkép arra utalna, hogy az erélyes kibékitési kísérlet által kitelhetőleg s a menynyire az emberi tekintély s befolyástól lehetséges, elejét vegyük a perlekedésnek, mely kisebb nagyobb mértékben, mindenütt vagyoni veszteséget, szegénységet von maga után. És épen ezen béke — hivatást mellőzte a jelen békebirói javaslat, daczára hogy intézménye békebiróságnak kereszteltetik. Mi nem táplálunk a kibékitési hivatás iránt vérmes reményeket, nem osztjuk teljességgel azon ábrándokat, melyekkel mult században a franczia convent nemesszivü, de philantrop tagjai a békebiróságot Angliából, mindenféle szenvedélyektől, gazságtól s viszályoktól szertemarczangolt hónukba átültették — mint ezt a békebiróságról már évek előtt (1859.1867. évi folyamba) irt értekezésünkben kifejeztük — de jótékonyságát sem tudjuk távolról sem megtagadni. Az igaz mikép B e n t h a m s más kitünőségekM e y e r, Feuerbach*) stb. nem csekély nyomatékú érvekkel léptek fel ezen intézmény hasznossága ellen — melyeket érintett értekezéseinkben igyekeztünk megczáfolni. Igaz az is, mikép a franczia békebiróság irányában a kibékitési hivatást illetőleg számos kifogások, panaszok emeltetnek mind ott, mind külföldön. Azonban ezekre nézve köztudomású, mikép nem a kibékitési in*) D e 1' organisation j u d i c i a i r e. — Es p r i t, o r igine des inatit. jud. - Ueber dieG-erichtaverfasaung Frank re icha.