Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 39. szám - A békebirósági törvényjavaslat 3. [r.]

156 tézcaény, hanem a hibás szervezés kifolyásai. Főforrá- | suk különösen az, hogy elégséges jogi qualificátió a franczia békebiráknál nem követeltetik. hogy a kibéki­tési kísérlet átalánosan kötelezővé nem tétetik, hogy az azt szükségkép feltételező személyes megjelenés szigo­rúan megtartandó kötelességé nem tétetik stb. stb. De e bajokon lehet segiteni, azon hiányokat lehet eltávolitani, a mint a rajnai német tartományok példája világosan mutatja. Azonban legyenek bár mily fontosak az ellenvéle­mény érvei, s bár milyenek a felhozott s részben létező kifogások ; mielöttünk nem maradhat jelentőség nélkül azon gyakorlati eredmény melyet a béke­kirák kibékitési kísérlete állit elő. Adatok, kézzel fogható szám — bizonyí­tékok jönnek itt segélyünkre. íme itt következnek. Franeziaországban a 2847 békebirónál 1846. évben tisztán békebirói illetőségű 2.195,000 idézés mel­lett: 726 ezer egyenlitetett ki. 1848. évben 2.296,000-böl: 714 ezer — 1849. évben 2.400,000-ből: 808 ezer 1851. évben 2.606,000 idézésnél, 1.246,000 jelent meg s minden ezerből 738 lett kibékítve — összesen 900 ezer. Az 1856. év még fényesebb sikert mutat fel; 1.600,000 megjelenés mellett: 1.185,839 kibékítés esz­közöltetett. Ezeken kivül a törvényszéki illetőségű ügyek is a békebiró előleges kibékitési hatósága alá tartozván — ezekben. 1834—1840. évfolyam alatt évenkint középszámi­tással megjelent 85 ezer ügy közül 38,231 egyenlitetett ki a békebirák által. 1841 —1845. alatt 68 ezer ily törvényszéki ügy jött elő s 28790 egyenlitetett ki. 1846. évben 63 ezerből: 24 ezer. 1848. évben 57 ezerből: 21 ezer. 1849. évben 48 ezer peres fél jelenvén meg — kö­zel fele: 21,885 békitetett ki. 1851-ben 53,520-ből: 20119 lett kibékítve. Ily figyelemre méltó eredményt mutatnak fel a többi államok békebiróságai is. Belgiumban az njabb igazságügyi hivatalos ki­mutatás szerint átalag véve: 5,200 ügy közül rendesen: 2500,2560 békitetett ki. A porosz rajnai részekben legalább egy harmada t. i. 2800 —2900-ból: 900 — 990 ügy egyenlitetik ki. Pfalzban fele szokott kiegyenlítetni, 2800 ügyből: 1200 — 1300: sőt némely békebiró 100 eset közül 89 ki­kékitést tud előhozni. Olaszországban szinte nagy hatása van a bé­kebirói egyeztetésnek, mert a turini kerületben 20 ezer ügynél csak 6534-ben kell Ítéletet hozni, többiben kibé­kítés létesülvén. Ezen a hivatalos kimutatásokból merített adatok nem hagyhatnak fel kétséget az iránt, mikép a kibékí­tés, a békebiróság egyik legnemesebb s legfontosabb hi­vatását képezi, mint olyan, mely számtalan esetben a pereknek elejét veszi, a szenvedélyes viszálkodást gyö­kerében elfojtja, az embereket a peres eljárásra kidobandó temérdek időveszteségtől s költségektől megkiméli. Es miért mellőzte ezen tényeket, miért nem hivat­kozott ezen adatokra törvényjavaslatunk indokolása? Hivatkozott a franczia, belga s német békekirákra, hi­vatkozott az ítéleteik elleni felebbezés adataira; és csak | azon kibékítés adatait mellőzte, mely épen a békebiró­ságnak lényegét, fő sajátságát képezi; midőn ellenben azon adatok, melyeket felhozott, nem sajátságai a béke­sóságuak, hanem közösek minden egyes bírósággal. Tüzetesen nem is bocsátkozik ebbeli eljárásának indokolásába; csak felületesen veti oda azon megjegyzést, mikép : „Azon szempontnál fogva, miszerint a perleke­kedési, eljárási hosszadalmasság az emberek napi kere­setére, foglalkozására igen káros — a javaslat nem tar­talmaz oly nemű intézkedést, hogy a fél keresetének megindítása előtt egy egyeztető hatóságot felkeresni kénytelenüljön s általán oda törekszik, hogy a kereset minél alaposabban s minél gyorsabban ellátassék." Hogy ezen indokolás mily alaptalan, eléggé kitűnik a fent közlött adatokból, melyek kézzel foghatólag tanú­sítják, hogy a békebirák kibékitési hatósága épen a pe­reknek nem csak hosszadalmasságát, nehéz formalitásait, hanem magokat a pereket nagy mérvben a legüdvöseb­ben eltávolítja, megakadályozza. És miután a javaslat a békebiróságot ezen lényeges hivatásától megfosztja, milyen leend az általa tervezett, az úgynevezett: békebiróság? Nem egyéb mint egyszerű egyes bíróság, milyenek járásbí­róságaink is. Ha azonban nem leendnek más mint egyes birósá­gok, más mint járásbiróságaink — csak hogy mint ké­sőbb kimutatjuk, sokkal rosszabb kiadásban — méltán kérdhetni, mi (1 ehet felállításuk czélj a, indoka? Mert hiszen, ha ezen tervezett békebiróságot nem akarjuk bébebirósággá alakítani; hanem csak azt czé­lozzuk, hogy bizonyos kisebb értékű polgárjogi ügyek­ben rövidebb, egyszerűbb eljárás használtathassák, — ezt épen ugy elérhetjük a mostani járásbiróságok által is*) — a jogérvényesítését alaposabban minden esetre. Mire való ujabb egyes bíróságokat létesíteni? Mire való az első forumot még tarkábbá tenni? Vannak ugy is már több nemű egyes bíróságaink, a községi bírák, a járásbirák, s ezek hol telekkönyvi hatóságuak, hol csak polgárjogiak, ujabban mint kereskedelmi bíróságok is. Azt hisszük, mindenki tudja, mikép a törvénykezés annál kielégítőbb, annál biztosabb,s öszhangzóbb, minél egyszerűbb a gépezet mely azt mozgásba hozza, a biró­sági szervezet, mely az igazságszolgáltatásnak életet ád. Az első fórumon annyiféle hatáskört, oly sokféle illetőséget, különféle közegeket s egymástól különböző több nemű eljárásokat állítani fel — ez nem maradhat káros hatás nélkül a jogérvényesítésére. Nehezíti a kellő perut s fórum feltalálását ; illetőségi összeütközéseket von maga után; zavarokat idéz elő az eljárásban. Ezt elérhetjük az uj u. n. békebiróság létestése által, — de távolról sem azon hasznokat, melyek a valódi bé­kebirósági inté/.mény rendeltetésének kifolyásai. És miután fentebbiek szerint a tervezett békebí­róság legtávolabbról sem békebiróság hanem csak egy­szerű egyes biróság ; s miután ily egyes bíróságokban mind régi jogrendszerünkben, mind jelen rendszer nél­küli rendszerünkben eléggé bővelkedünk; nem csodál­hatjuk eléggé, hogy vannak**) még is, kik azt mint uj intézményt híreszteli, k mint olyat mely csak *) Kivált ha a jbiróságok előtti sommás eljárás, ezen eljárás természetének megfelelőleg szabályoztatnék — és a mi azután megszabadíthatna bennünket a b a g at e 11-féle silány experimen­tátiótól is, mely egyedül a német pseudo codificátió torzszü­lötje. De erről később talán bővebben lessz szó. **) Mint legújabban a Hon május 19-ki czikkében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom