Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 37. szám - A békebirósági törvényjavaslat 1. [r.]

150 minthogy a C. alattiban az A. és B. alattiról is említés tétetik, de még a külön szerződés igazolását látja felpe­res abban is, hogy néki 1873. évben a szolgálat fel­mondva lett. Arra nézve, hogy Holl A. vezérigazgató a fentebbi nyilatkozatot tette, s igy a társulat nevében szóbelileg a külön szerződést megkötötte, felperes az al­peresi tagadás esetére a nevezett igazgató által leteendő főesküvel is megkínálta alperest." (Folyt, köv.) Seitimitüszéki döntvények. Nem képez hivntalbóli semmiségi esetet, ha az örökhagyó adóságaiért a hagyatéki tömeg képviseletében, a végrendeleti végrehajtó idéztetik, midőn ez az örökhagyó állal összes peres ügyei, s hagyatéka rendbeszedésével bízatott meg. Fuchs Israel — V e s z e 1 i József mint özv. Pá­ra czkai Andrásné végrendeleti végrehajtóba s hagya­téki tömegének képviselője ellen 890 frt iránt pert indított. A kir. tábla hová az ügy felebbeztetett hiva­t álból i semmiséget észlelt azon alapon mert a hagyatéki tömeg képviselőjeként a végrendeleti végre­hajtó idéztetett s e miatti kifogása elvettetett; egyszers­mind a szakértők kik igénybe vétettek a felek meghall­gatása nélkül a bíróság' által hivatalból kineveztettek (1875. decz. 14. ref. 0 k o 1 i c s á n y i.) ASemniitőszékitt a 304. §-szt nem találta alkalmazkatónák; „mert néhai Paraczkai végrendelete, különösen 6. s 11. pontjában adóságai mikénti törlesztéséről kifejezet­ten rendelkezvén — a 7-ik pontban eddigi peres ügyei, valamint hagyatéka rendbeszedesével, illetve végrende­lete végrehajtásával alperest egyenesen megbízta;" „mert e szerint tekintve, hogy az örökhagyó ezen megbizásának el nem fogadás vagy bírói határozat foly­tán bekövetkezett elenyészte a periratokból ki nem tű­nik ; hogy továbbá a végrendelet kizárólag hagyomá­nyokat tartalmaz s a hagyaték érdekletteknek még bi róilag át nem adatott, az állítólag kirendelt zárgondnok pedig minőségében egye ül gondnoki kezeléséből eredő követelések iránt vonhaió perbe; de felperes jelen kere­setének az összes végrendeleti hagyományosok s az azokkal ellentétes igénylők elleni együttes indítására nem kötelezhető — a 297. §. 15. p. alá eső semm. eset fenforgása megállapítottnak nem vétethetett „mert másfelől, mennyiben a kir. tábla a per ala­pos eldöntése czéljából a kötelezvény valódiságára nézve a szakértői szemlét szükségesnek, az első bíróság e részbe­ni eljárását azonban szabálytalannak találná, ezen bizony­lat szabályszerű előállításának elrendelése a 100.§-ként saját hatásköréhez tartozik." (1876. febr. 5. — 127. sz.) A keresetlevél azon hiánya, hogy abban felperes érdek­társai meg nem neveztetlek, az ügyvédi meghntalmazványban pótolható. Az elmulasztott fölebbezés az igazolási kérvénynyel egy­idejűleg beadatván, külön határidő kitűzése arra nem szüksé­gelletik. Illyés András — B. Csaba városa ellen 20802 frt iránt a gyulai tszék előtt pert inditott és pedig nemcsak saját — de érdektársai nevében is, kiket, azonban nem nevezett meg a keresetlevélben, hanem azok az ügyvédi meghatalmazványban soroltatnak elő. — A tszék 1875. febr. 15. Ítéletet hozott, mely elleni felebbezést felperesek elmulasztván , igazolással ékek mely kérvényhez elmulasztott felebbezvényüket is mel­lékelték, A tszék az igazolásnak helyt adott, s a feleb­bezvényt egyszerűen elfogadta a helyett, hogy a 310. §. szerint ujabb 15 napi határidőt tűzött volna ki arra. A kir. tábla ezen eljárásban h i v a t á 1 b ó 1 i semmiséget észlelt. A Semmitőszék azonban azt nem találta fen­forogni; „mert a keresetlevél azon hiányát miszerint abban az érdektársak megnevezve nincsenek, a mellékelt ügy­védi meghatalmazvány pótolja;" „mert továbbá felperes az elmulasztott fölebbezést az igazolási kérvénynyel egyidejűleg beadván, azon kö­rülmény miszerint az első biróság annak beadására a perr. 310. §. szerint határidőt nem tűzött ki — alaki törvénysértést nem képezhet." (1876. febr. 1. — 1111. sz.) Birói illetéktelenség forog fenn, ha a mérnöki munkála­tok iránt kötött szerződésben bizonyos fizetési hely kikötve nem levén, ennek bírósága még is a mérnöki dijakra vonatkozólag a más területen lakó kötelezeti fél ellenében a biziositást el­rendeli. Deutsch János ujvároskai lakos — Braun C. bpesti lakos ellen 230 frt erejéig a galgóczijbiró­sághoz keresetlevelet nyújtott be; mert alperes mint a Vágvölgyi vasút építkezési vállalkozója mérnöki mun­kálataiért járandott fizetésével adósa maradt. S minthogy érdemleges elintézésig keresete veszélyeztetve van, bizto­sítási végrehajtásért is folyamodott. A j biróság f. év febr. 3. — 655. sz. végzésével a biztositást alperesnek mind Ujvároskán, mind Buda­pesten létező ingóságaira elrendelte, utóbbi tekintetben a Pest-terézvárosi jbiróságot keresvén meg. Alperes semm. panaszt adott be, mert a köve­telés valódisága teljes hitelű okirattal nem igazoltatott, s főleg mert alperes bpesti lakos levén, jelen személyes követelésnél a galgóczi jbiróság illetékes nem lehet. A Semmitőszék a neheztelt végzést — tekintve, hogy a biztosítási kérvény alapjául felhozott kötelező levélben fizetés helyéül Galgócz nincs kikötve — alpe­res pedig rendes lakását Budapesten tartja, a perr. 297. §. 4. p. alapján birói illetéktelenség miatt megsemmisí­tette." (1876. april 5. — 5180. sz. a.) Semmitoszékí tanácsok májas lG-tóI. I. Tanács. Elnök: Országbíró; Bírák: Soltész, Ba­bos, Szloboda, Elekes, Engelmaier. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák Ma­noilovics, Pápay, Mersich, Rauchhoffer. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: 'Herberth, Beke, Masierevics, Ráth György, Nagy Samu. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Vértesy, Láday, Oszvald, Németh Miklós. Bejelentetett: 420. ügy. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Bud»-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál orazág-nt 39. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom