Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 38. szám - A békebirósági törvényjavaslat 2. [r.]

Budapest, 1876. péntek, május 19. 38. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Békobiróaág. — Legf. itélöszéki döntvény. — Bfröi áthelyezések. y£ A békebirósági törvényjavaslat. 11. A javaslat a. békebirósági törvénykezést két részre osztja, az eljárásra (III. fejez.) mely a megje­lenést, tárgyalást, bizonyítékokat, s Ítélethozatalt sza­bályozza ; s a végrehajtásra (IV. fejez.) melyek között a perorvoslatok tekintetéből lényeges s nagy fon­tosságú különbségek javasoltatnak. 1. Az eljárást illetőleg a 39. §. mindenekelőtt azon szabályt állítja fel: hogy a békebirák előtt a most létező perrend sommás eljárásbeli sza bályai alkalmazan dók — a javaslat kivételeivel. Minden önjogu személyesen megjelenni tartozik (10. §.) de jogosítva van meghatalmazottat kül­deni (43) a zugi r ászok kizárásával (46) bárkit, tehát ügyvédet is — csak hogy a meghatalmazásból eredt költség megtérithetése nélkül (44 ) A férj neje helyett meghatalmazás nélkül is megjelenhet (43.) Bizonyos személyek kötelesek meghatalmazottat alkalmazni p. o. kik magokat érthetően ki nem fejezhe­tik (45.) A keresetlevél kivan zárva, a kereset csak szóval adható elő, melybe azonban ugyanazon felek közt több különböző jogalapu követelés foglaltathatik (48.) A tárgyalásra ,lehetőleg rövid határnap1 tűzetik ki (49.) Hogy hány napi idő — ez nem hátároz­tatik meg. A megidéztetés i d é z v é n y által történik, melybe a tárgy, határnap, hely s felek nevei beiratnak s a béke­biró naplójába ki.vonatilag bejegyeztetik (50.) Akézbesitést, ha kivánja, maga felperes is esz­közöltetheti a községi kézbesitő által (51.) Ha a békebiró magát az ügybeu illetéktelen­nek találja, hivatalból visszautasítja a keresetet s ebbeli végzését azonnal vagy 8 nap alatt kézbesiteti (51.) Külön idézés nem szükséges, ha a felek együtt megjelennek s fontos okok nem gátolják az azonnali tár­gyalást (52.) Ha a békebirói járás több községből áll, ezekben törvénynapok tartandók időszakonkint (54) mi közhirré teendő, a bíró fuvarozási költségei a községek által fedeztetnek (55.) A tárgyalás szóbeli, és nyilvános (57) mi a felek kívánatára vagy hivatalból kizárathatik. írásbeli fog­almazványokat (?) nem szabad felolvasni (55.) A biró vezeti a tárgyalást s köteles odahatni, hogy az nap félbeszakítás nélkül befejeztessék, tehát arra is, hogy az ügyhöz nem tartozó" hosszadalmasságok s fölös­leges körülmények mellőztessenek, a jog megállapítására tartozó minden kérdés pedig kivilágitassék (59.) A felek először is kérelmük, ténykörülmények s bizonyítékaik iránt kihallgatandók (60) azután a biró az ügy kiderítésére szolgáló kérdéseket intéz hozzájuk ; de á felek is egymáshoz kérdéseket (61) intéztethetnek, vagy a biró engedélyével, önmagok intézhetnek (62) s az ügy tisztázása végett, ha szükséges, a képviselők által megjelent felek személyes megjelenésre köteleztethetnek — 50 frt birság terhe alatt (61.) A felek kihallgatása után egyesség kiséreltetik, mi sikerülvén jegyzőkönyvbe vezettetik s aláiratik (65.) Több követelés együttesen adatván elő, külön tár­gyalásuk elrendelhető (66.) A tárgyalás elhalasztásának költségét az illető fél viseli, későbbi megtérithetés nélkül (67.) Valamelyik fél me^- nem jelenésénél az ellenfél nyi­latkozatai valóknak vétetnek (68). A meg nem jelent fél irott nyilatkozata mellőztetik. Tárgyalás közben tűnvén ki, hogy az ügy nem tar­tozik békebirósághoz, vagy az illetéktelen, a feleknek kézbesitendő megszüntetési végzés hozatik, habár kifo­gás nem emeltetett is (69) mely a rendes biróüág előtt vitatás s határozat tárgyául nem szolgálhat többé (70.) A bizonyítási eljárást illetőleg — a rendes perrendszerü összes bizonyítékok használtathatnak (71. §.) melyek a tárgyalás befejeztéig ajánlhatók (72) ugy, hogy a biró által azonnal felveendők, vagy ha ez nem lebetséges, arra rövid határnap kitűzendő s arra a felek megidézeudök (73. 74.) Tanuk csak akkor használhatók, ha az azokkal bi­zonyítandó körülmény befolyással van az ügy eldönté­sére (75.) A szemle a tárgyalás napján maga a biró által esz­közlendő (76.) Szakértőket ő nevezi ki, a kik ellen a tanú kifogások érvényesíthetők (77. 78.) E szabályok állnak a becsüsökre is, kik városokban ugy különös ismereteket igénylő tárgyaknál a békebiró által választatnak, köz­ségekben pedig arra a két elöjáró hivatik meg (79.) Minden bizonyításról külön jegyzőkönyv vétetik fel (80.) Ha bővebb kivilágítás szükségeltetik a biró ujabb tárgyalást rendelhet. Az eskü a jelenlevőtől ítélet hirdetéskor azonnal kivehető, különben arra hivatalból tűzetik ki határ­nap (84.) A tárgyalásról jegyzőkönyv vétetik fel; községi bírónál a községi jegyző másoknál a város vagy község által fizetett egyén mint jkönyv vezető által (86). Tartalmaznia kell a szokott megnevezéseken kivül rövid kivonatban a feleknek az ügyre befolyásos állításait s bizonyítékaikat, és hogy az egyesség mily sikerrel kisé­reltetett meg (87.) Az Ítélet mely írásban kiadmányoztatik, tárgya­lás befejeztével meghozatik s kihirdettetik, kivévén a fon­tosabb, bonyolultabb ügyeket melyekben az 3 napig elhalasztható (83). Töhb kereset egybefoglalásánál, az 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom