Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 37. szám - A békebirósági törvényjavaslat 1. [r.]

149 bíróság hivatalbóli vizsgálatának nem tárgya, hanem az csuk az ellenfél kifogása folytán vehető elintézés alá." (1876. május 9. — 8045. sz. a.) Könyvkivonati követelésből álló kereskedelmi ügylel, habár az adós által tartozása fejében kiállított s tévedésből vissza­adott váltó behajlásáról van szó, a hitelező kereskedő telepének s ügylet kötésének helyi bírósága illetősége alá tartozik. Jónás Ighácz bej. kereskedő — Braun Wolf nyéki lakos s kereskedő ellen 98 frt 81 kr. iránt a b pesti V. ker. j bírósághoz mint keres k. bí­rósághoz sommás keresetet adott be azon alapon, mert alperes a könyvkivonat szerint 148 frt 73 kr. árukat vásárolván, fedezetül két 50 s 99 ftos váltót állított ki; melyeket be nem váltván általa bepereltetett; ekkor a tárgyalás előtt 50 ftot fí/.etett le, miről felperes az ügy­védét értesítette; de ez tévedésből a tárgyalási jkönyvbe az egész összeg kifizetését vezette be s igy alperes csak a perköltségben marasztatott, melynek kifizetésekor mind­két váltót visszaadta. Daczára ezen ügyvédi tévedésnek alperes kötelezettsége teljesen megszűntnek nem te­kinthető. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt mert ő nyéki lakos s Pestre nem kötelezte a fizetést. A jbiróság illetéktelenségét kimondotta; mert a kereset azon alapszik, hogy alperesnek a két váltó téve­désből visszaadatott a nélkül, hogy mindkettő kifizetve lett volna; s most a másik váltó tartozást 98 frt 81 krt követeli; ezen kereset elbírálása pedig a személyes bíró­ság illetőségéhez tartozik. Felperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék azt 297. §. 5. p. alapján meg­semmisítette, s a jbiróság illetőségét megállapította; „mert tekintve, hogy fenforgó követelés első vonal­ban az A. alatt hivatolt s kiegyenlitő tételkint a beperelt követelést feltüntető könyvkivonatra van alapítva; va­lamint tekintve a keresk. törv. 324. §-szát, jelen kereset a perrend 35. §, ugy 1-ső mint második kikezdesénél fogva az eljárt jbiróság előtt illetékesen meginditatha­tott." (1876. május 9. — 5487. sz.) Legfőbb itélÖHzéki döntvény. Valamely gőzhajó társulat egy másikba beleolvadván, s ez amannak hajóit összes szállítási eszközeit szerződésileg át­vévén. — azon jogi vélelem áll elő, hogy a fenmaradt társulat a beléje olvadt vállalatnak nemcsak vagyoni jogaiba, hanem vagyoni kötelezettségeibe is lépett. A vezénylő igazgató ily vállalat közvetlen vezetésével levén megbízva, jogköre a vállalat vezetésével rendszerint járó ösz­szes ügyletekre, tehát arra vonatkozólag az ügynökök fel foga­dására is kiterjed. Hey bl János a leszámolás alákerült s végkép fel­oszlott egyesült magy. gőzhajózási társulat ellen 1073 frt lO'/j kr. és járulékai iránt kártérítési pert indított a pesti törvényszék előtt. A kir. törvényszék 1875. évi május hó 10. 52397/1874. sz. a. kelt Ítéletével felperest kereseté­vel elutasította s 69 frt 15 kr. perköltségben, és az ítéleti dijak viselésében elmarasztalta. — Felperesi képviselő dijait és költségeit 70 ftban, alperesét pedig 69 frt 15 krban állapította meg saját feleik irányában. Indokok: „Az A. B. C. alatt beügyeltek felpe­resnek az 1871. évi május hóban megszűnt Pest-bécsi | vontató gőzhajózási társulattal fenállott jogviszonyát szabályozzák. Jelen perben tehát felperesnek azt kell igazolni, hogy az egyesült magyar gőzhajózási társulat mindazon kötelezettségek teljesítését magára vállalta, melyek az A. B. C. alattiakból a beolvadt Pest-bécsi vontató gőzhajózási társulatra nehezedtek. Vagy pedig azt, hogy felperes az A. B. C. alattiakban szabályozott két oldalú szerződést az alperesi társulattal külön meg­kötötte. — Felperes ugyan perbeszedeiben mindkettőt állítja, s alperes elmarasztaltatását elébb az egyik, ké­sőbb a másik alapon kérelmezte; meg is kisérti mindkét alapot igazolni, azonban Írásbeli szerződést egyikre nézve sem csatolt, sőt még nem is állítja, hogy ilyen létrejött; hanem az elsőt azzal kívánja igazolni, hogy az egyesült magyar gőzhajózási társulat a Pest-bécsi von­tató gőzhajózási társulatnak minden hajóit, összes esz­közeit, és felszerelvényeit több más társulatokkal tör­tént egyesülés folytán szinte átvette, s az E alatti levél­lel felperest 1871. évi május 21-én felhívta, hogy azon­i tul leveleit az egyesült magyar gőzhajózási társulathoz czimezze, mely felhívásnak ő eleget is tett mindaddig, inig csak néki a szolgálat 1873. évben fel nem monda­tott. — Mind ezek nem képeznek perrendszerü bizonyi­tékot arra nézve, hogy a'z alperesi társulat a megszűnt Pest-bécsi vontató társulatot felperes irányában az A. B. C. alattiak alapján terhelt kötelezettségeket magára vállalta, sőt felperes eme állítását maga dönti meg, mi­dőn később azt állitja, hogy illetményei iránt, az egye­sült magy. gőzhajózási társulattal külön szerződést kö­tött, mert ha a most nevezett társulat felperesnek a meg­szűnt társulattal fenállott szerződését az egyesülés vagy beolvadás tényéből kötött szerződésben, vagy az alap­szabályok értelmében átvette volna, nem lett volna szükséges felperesnek külön szerződést kötni. Mindezek­ből — de az F. alatt felperes által beügyelt, tehát ellené­ben teljesen bizonyító levélből, — továbbá felperesnek azon elismeréséből, hogy 1872. év tavaszán, illetményei megállapítása czéljából az egyesült magy. gőzhajózási társulat igazgatóságánál járt Pesten, minden kétséget kizárólag megállapítani lehet, hogy az egyesült magyar gőzhajózási társulat az egyesülés vagy beolvadást sza­bályzó szerződéssel felperesnek a Pest-bécsi vontató tár­sulattal fenállott jogviszonyát szabályzó szerződést át nem vette; következve felperesnek kereseti joga az első alapon alperes ellenében meg nem állapíttathatott.u „Tekintve már most felperesnek követelése alapjául fektetett azon állitását, hogy ő az egyesült magyar gőz­hajózási társulattal külön szerződést kötött, melyben a társulat az A. B. C. alattiakban körvonalozott kötelezett­ségeket magára vállalta, a fentebbi E. alattin kívül még azzal kívánja igazolni, hogy az F. alattival 1872. októ­ber hóban az iránti jelentéstételre szólittatott fel, hogy járulékait minő egyesség alapján számítja. Mire ő, a C. alatti másolatára vezetett jelentésben az igazgatóságnak tudomására hozta, hogy illetményeit a C. alatti alapján hozta számításba. Minek folytán illetményeinek megálla­pítása végett 1872. évi febru; r hóban Pestre rendeltetett, de akkor a jég miatt le nem jöhetvén, márczius hóban ismét behivatott, mely meghagyáshoz képest márczius végével itt Pesten az igazgatóságnál megjelent, hol is Holl A. vezérigazgató kijelentette, hogy minden rendben van, — marad a réginél. Mely felhozott körülményekkel felperes annál is inkább igazolva lenni látja azt, hogy a magy. egyesült gőzhajózási társulat az A. B. C. alattiban | szabályzóit szerződést vele külön újból megkötötte, 37*

Next

/
Oldalképek
Tartalom