Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 35. szám - A Semmitőszék eltörlése kérdéséhez 2. [r.]

142 azon több ezer mázsa sulyu terményeket, a telepjétől messze fekvő üzleti piaczokraszállittana — minden alap­hiányzik." „Mindezek folytán s mintán alperes a fizetésnek Budapesten leendő teljesítését kötelezőleg igérte, az első folyamodásu birónak neheztelt végzése az eljárást sza­bályozó rendelet 5. §. utolsó bekezdésében teljes igazo­lását találja," (1876. május 3. — 7541. az. a.) A kocsmáros hal-áruhat nagyobb mennyiségben vásárol­ván, ez vendégei részére továbbadást szándékkal történt meg­szerzésnek vélelmezendő, s mint ilyen kereskedelmi ügylelet képez s a kereskedelmi bíróság elébe tartozik. Engel Jakab s Berg 1 Mór bpesti kereskedők mint Engel és társai be nem jegyzett czég tagjai és tu­lajdonosai — F r a n z Albert bpesti kocsmáros ellen a bpesti VI. VII. ker. járásbíróság mint keres­kedelmi b i r ó s á g h o z 45 frt iránt sommás keresetet adtak be azon alapon, mert alperes f. év márczius 5 — 10. körül 100 hordócska a vitt orosz ahlat (alte Russen) vá­sárolt hordócskáját 55 krral, kötelezvén néhány nap alatt átvételüket s az ár kifizetését, foglalóul 10 t'tot adván; azonban az árut alperes el nem vitette Most követelik a hátralék megfizetését — szabadságában állván alpe­resnek az áruk átvétele. Tárgyaláskor felperes keresetlevelét akkép mó­dosítja, hogy alperes neve: Albrecht Ferencz; kereseti ké relmét pedig akkép, hogy annak ama kitételét „a 100 hordócska orosz hal átvétele szabadságában állván" figyelmen kívül hagyatni kéri. Alperes illetőségi kifogással élt; mert a kereset sem könyvkivonatra sem számlára nem alapitta­tik; továbbá felperes nem bejegyzett czég; s főkép mert a kereseti ügylet alperest illetőleg keresk. ügyletet nem képez, mert alperes a kereseti árukat nem tovább eladás, hanem saját használatára rendelte meg. Felperes válaszában különösen az ügylet kereskedelmi minőségét vitatja; mert azon körülményt, hogy saját használatára vásárolta a russokat, neki kel­lett volna bizonyítani; szemben azon vélelemmel, hogy 100 hordócska orosz halat semmi esetre sem saját hasz­nálására vásárolhatta, hanem mint kocsmáros azoknak természetben eladásuk végett; s igy az reá nézve a ker. törv. 258. §-szaként keresk. ügyletet képez. És alperes mint kocsmáros különben is a ker. törv. 3. §. szerint kereskedőnek tekintendő. A jbiróság mint keresk. bíróság f. év april 13. illetőségét leszállította; felperesi ügyvéd diját saját féle irányában 10 írtban állapítván meg. Indokok: Al­peres mint nem kereskedő irányában, s tagadásával szemben, felperes azt hogy alperes a kérdéses orosz hala­kat eladási szándékból vette, igazolni elmulasztván ; e nélkül pedig a kérdéses ügylet alperest illetőleg keresk. ügyletnek nem tekintethetvén, arra a jbiróság mint keres, bíróság illetőségét leszállítani kellett. A perköltségek meg nem állapítása a perr. 251. 252. §§-szain alapszik. Ezen illetéktelenségét kimondó végzés ellen felpe­res semm. panaszt adott be, következő alapokon: 1. Mert alperes mint kocsmáros a keresk. törv. 3. §. ér­telmében kereskedőnek tekintendő; maga az ügylet pedig, I | miután a kereset alapjául szolgáló ügylet szerint eladott 100 hordó halat alperes csak azért vásárolta, hogy azt vendégeinek természetben, vagy feldolgozva tovább ad­hassa, — irányában a keresk. törv. 258. 1. p. szerint kereskedelmi ügyletet képez. — 2. Mert maga a szán­dék mely továbbadásra irányoztathatik, nem bizonyít­ható, hanem a természetes ész vélelmezése alapján dön­tendő el a biró által; a vélelem pedig tekintettel alperes foglalkozására, felperes állítása mellett harczol. A Semmitőszék felperes semm. panaszát vizs­gálat alá vévén, annak helyt adott, a neheztelt végzést a perr. 297 §. 5. p. alapján megsemmisítette, s ugyan­annak mint kereskedelmi bíróságnak ajelen ügyre nézve bírói illetőségét a keresk. törv, 258. §. 1. p. s az 1875. decz. 1. kelt igazs. min. rendelet 7. §. alapján megálla­pítván, azt további törvényszerű eljárásra utasította ; „mert a kereset alpjául szolgáló áruvételi ügylet, miután az tekintettel a szerződési tárgy minőségére, ugy mennyiségére az ügylet természetére, s alperes mint vevő foglalkozására, illetve üzletére, a kérdéses áruknak to­vábbadás szándékkal történt megszerzését vélelmezteti, s ezzel szemben alperes előadott védelmében az érintett nagyobb mennyiségű áruk továbbadási szándékkal lett megszerzését csak pusztán tagadta, a nélkül hogy az ellenkezőnek vélelmezhetésére szolgálható valamely kö­rülményt vagy okot hozott volna fel, — a keresk. törv. 258. §. 1. pontja értelmében alperest illetőleg kereske­delmi ügyletnek levén tekintendő, s e szerint az abból származtatott követelés iránt támasztott kereset, a ke­resk. eljárást szabályozó igazs. min. rendelet 7. §. értel­mében, a kir. járásbíróság mint kereskedelmi bíróság ha­tásköréhez tartozván, arra nézve a kir. jbiróság ugy mint kereskedelmi biróság illetéktelenségét a neheztelt végzés­ben felhozott okokból — helytelenül mondottak." (1876. május 4. — 7332. sz. a.) Rinvcezésék. Mészáros Kálmán ügyvédjelölt a hajdú­böszörményi jbirósághoz aljegyzőnek. — Továbbá a szatmárné­meti járásbírósághoz Jeney György szatmárnémeti jegyző és B ó d y László ugyanottani törvényszéki aljegyző ; a derécskai já­rásbirásághoz BaróthiBéla o.-váradi törvényszéki jegyző; a tornai járásbírósághoz Mihályi Kálmán kassai törvényszéki jegyző; an.-becskerekihezPrick Károly köz- és váltó­ügyvédet a kincstári uradalmi ügyészségi írnok; a világosi járás­bírósághoz: Kugler István lugosi törvényszéki jegyző; a zom­bori járásbírósághoz : K o c z k á r Zsigmond köz- és váltóügyvéd ; a pécsi járásbírósághoz: R i h m e r Kázmér ottani törvényszéki jegyző : a tatai járásbírósághoz: Gaz dy Béla köz- és váltóügy­véd és vógro az alsó-járai járásbírósághoz: Gr e a vu Vazul szer­dahelyi tszéki tiszti ügyész albirákká neveztetett ki. Semmitöszeki tanácsok májas 9-töl. I. Tanács. Elnök: Országbíró; Birák: Soltész, Manoilovics, Láday, Oszvald, Lacza. II. Tanács. Elnök: Lip|ov ni czky Vilmos. Birák: Herberth, Babos, Szloboda, Masierevics, Németh Miklós. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Beke, Pápay, Mersich, Nagy Samu, Gallu. IV. Tanács. Elnök: S z a bó Imre. Birák: Vértesy, Ráth György, Elekes, Rauchhoffer, Engelmaier. Be jelenteiéit: 440. Felelős szerkesztő cs kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen o lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom