Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 35. szám - A Semmitőszék eltörlése kérdéséhez 2. [r.]

141 kapott volna, mert kirnutattatott, hogy felperes F. szerint | havonként 15 ezer mázsa termelésére akkor hatalmaztatott fel, mikor az A. szerződés még nem volt megkötve — melyben a maximum 6 ezer mázsa lett és pedig azon kikötéssel, hogy a termelés még lejebb is szállítható. Ha tehát némi kárpótlás illetné is felperest, az nem a G. számitás hanem csak az A. szerződésben megállapított 6 ezer maximum szerint számitható. Valótlan mintha alperes a 48 ló s 24 kocsis 180 napra számitott tartási kiadás valódiságát beismerte volna. Mert a valóság az, hogy felperesnek a ló s kocsitartásra nem a sótermelés hanem az általa elvállalt gépely munka miatt volt szüksége; nála a sótermelés csak mellékválalat volt a gépely munka mellett s azért kívánta a só iránti szerződést annyi időre köttetni meddig a gépely munka lett neki átengedve. Ezen ló s kocsitartásért 3 hóra 4320 frt megítélése tehát annál alaptalanabb, minthogy felperes sehol sem igazolta, hogy azokat egyedül a sótermelésre alkalmazta s mint gépely munkavállalkozó azokat azon 3 hó alatt nem használta volna utóbbi vállalatnál is. Mindezekből alperes kincstár azt vonja le: hogy a felmondás csak két esetre levén kikötve s ezek egyike sem következvén be; hanem a sótermelés véletlen eset által szüntettetvén meg — a kincstár szerződés szegőnek nem tekinthető. (Vége köv.) Kereskedelem jo^i döntvények. Az, ki valamely ügyleti okiratban társas czéget előtüntető aláírást használ, kereskedőnek tekintendő. Ily aláírás mellett kötött ügylet, általa kereskedelminek tekintettnek feltételezendő. — Ily aláírást használó fél a társas czég nem létezésének kifogásával, a jóhiszemű szerződő társ hátrányára nem élhet. A kereskedő nagy teherképességü hajót tartván s azon messzebb piaczokra nagyobb mennyiségű terményt szállitván, az vélelmezendő, hogy az üzlete folytatása érdekében történik; s azért az általa létesített hajóvontatási ügylet keresk. ügylet körében eszközöltnek veendő, mi a kereskedelmi illetőségét állapítja meg — habár fuvarozással iparszerüleg nem foglalkozik is. Fehér Miklós bejegy. gépkereskedő Budapesten, Kohn Simon 8 társai keresk. czég ellen Baján 1019 frt 8 kr. iránt a bpesti váltó keresk. törvényszék mint keresk. biróság előtt rendes keresetet támasztott könyvkivonat (A) alapján és pedig hajóvontatási (remorquirozás által) dij fejében, melyet alperes még 1875. nov. 6. tartozott volna lefizetni. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt; mert helytelenül idéztetett, miután keresetlevélben nevezett czég nem létezik, tehát csak mint Kohn Simon lett volna idézendő. Azt pedig, hogy kereskedő és pedig bejegyzett — tagadja s azért jelen kereseti ügylet, a keresk. törv. 259. §. értelmében, mely szerint az ott felsorolt ügyletek ha nem iparszerüleg is de kereskedő által a keresk. üzlet körében kötendők, — irányában keresk. ügyletnek nem tekinthető; de azért sem mert felperes gépkereskedő s nem fuvarozási üzlet tulajdonosa, s mint ilyen czég nincs is sehol bejegyezve; s iparszerüleg fuvarással nem foglalkozik. Ezek folytán keresk. ügylet fen nem forogván, a keresk. biróság illetősége meg nem állapitható. Felperes válaszában felmutatja alperes levelét (C.) melyet mint Simon Kohn et Comp. irt alá és D. E. alatti leveleit, melyekből kitűnik, hogy alperes a szállítást s fuvarozást iparszerüleg folytatja. Felperes gépkereskedő ugyan de saját hajójával is bir s a hajóvontatást és szállítást iparszerüleg folytatja épen ugy mint alperes. És ha alperes czég nincs is bejegyezve, a keresk. törv. 16. §. második bekezdése szerint a keresk. biróság illetékes. A keresk. törvényszék f. év april 3. 34532. sz. a. végzéssel az illetőségi kifogást elvetette; „mert az alperes társas czég nevében megjelent Kohn Simon a kereseti ügylet alapját képező C. okirat valódiságát nem tagadván, miután ő ebben a társas czéget előtüntető aláírást használt: ugy a kérdéses okirat keltekor hatályban volt 1840. 18. t. cz. 3. 4. §§-szaiból mint a keresk. törv. 16. §. második kikezdéséből és_87.§-szából következtethetőleg, maga előnyére sem azt nem érvényesítheti, hogy ily nevü társas czég nem létezik, mivel ha ez igy volna, akkor ő felperest tévedésbe vitte, a mi neki előnyére felperesnek pedig hátrányára nem szolgálhatna, — sem pedig azt, hogy ezen társas czég a keresk. társas czégek jegyzékébe bejegyezve nincs, — mivel ez alperesi részről oly mulasztás mely elvállalt kötelezettségeire befolyással nincs; alperes tehát ezen C. okirat alapján kereskedőnek tekintendő annyival inkább, mert ellenbeszédének második részében határozottan maga sem vonja kétségbe kereskedői minőségét, csak azt tagadja, hogy be van jegyezve; ha pedig alperes kereskedő', a kereseti ügylet reá nézve már a keresk. törv. 260. 261. s 420. §§-szainál fogva keresk. ügyletnek tekintendő. — De különben is alperes a C. alatti szerint 3500 mázsányi teherképes hajónak tulajdonosa levén, miután azt, hogy ezen teherképességénél fogva nagyobb terjedelmű hajót fuvarozásnál egyéb magán czélokra is használná, — nem is állítja: alaposan vélelmezendő miszerint ő fuvarozási ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik, a kereseti ügylet tehát ez esetben is a keresk. törv. 259. §. 3. p. és 393. §. értelmében keresk. ügyletet képez ; mindezeknél fogva s tekintve, hogy felperesi üzletág a birói illetőség meghatározására befolyással nincsen, az eljárási rend. 5. §-ként keresk. biróság hatáskörébe tartozik. Alperes semra. panaszszal élt. A Se m mit ő szék a semm. panaszt elvetette; Okok: Hogy alperes a C. alatti hajóvontatás iránti szerződést kereskedői minőségben kötötte, az az azon szerződésre vezetett „Simon Kohn et Conip." aláírása által be van bizonyítva; mert oly aláírás — a szerződós megkötése idejekor fennállott törvény szerint is czéget jelez, az pedig ki czéget használva ügyletet köt, ez által annak ád kifejezést, hogy az ügyletet kereskedelminek kívánja tekinteni. „Ha al peres az „et Gompag.u toldással élt a nélkül, hogy mással társa6 viszonyban állott volna, akkor kétségen kivül oly visszaélést követett el, melynek hátrányos következményei kizárólag csak öt s nem az általa tévedésbe ejtett jóhiszemű másik szerződő felet terhelhetik." „Ezeknél fogva alperes kereskedőnek levén tekintendő a fenforgó kérdés eldöntésére az váljon fuvarozási ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik-e ? közömbös, s csak az az elhatározó, váljon azon hajóvontatásokat, melyeknek dija a jelen kereset tárgyát képezi, — kereskedelmi ügylet körében eszközöltetett-e ? „Erre nézve azonban kétség fen nem foroghat, minthogy az ellenkezőnek, t. i. annak feltevésére, hogy egy kereskedő más czélból mint kereskedelmi üzlete 1 folytatása érdekében nagyt eherkópességü hajót tartana s 35*