Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 34. szám - A Semmitőszék eltörlése kérdéséhez 1. [r.]
136 Ily fegyelmeden következetesség által az elvek az egyének alá vettetnek, az eljárás mindenült. eltérő s a panaszra szoruló felek folytonosan, méltatlanul károsittatnak. Ha még a költségekben marasztalást is tulszigoraként mellőzi a Senirnitőszék, a birót külön perelni pedig a dij kérdésben a birói önkényétol függő' ügyvéd nem meri, akkor üdvös volna mintegy erkölcsi censuiaként legalább nyilvános kimutatása annak, bogy mely bíráknak és hány határozata találtatott semmisnek; ily kimutatás üdvös hatását kétségbe nem vonhatni. (Vége köv.) Kereskedelem jogi döntvények. Az hogy bizonyos kereskedelmi ügyben, az illetékes bírósághoz a kereset nem mint kereskedelmi bírósághoz adatott be, — a birói illetőség leszállítására törvényes alapul nem szolgálhat. A szállítási viszonyból származott keresetek a keresk. bíróság illetőségéhez tartoznak; és pedig 300 ftig a járásbírósághoz. Deutsch W. József kereskedő Sz.-Fehérvárott — L üstig Mórbpesti szállító ellen 158 darab zsák kiadatása, 54 frt 75 kr. használati dij megfizetése esetleg a zsákokért 107 frt tőke s jár. megfizetésére a bpesti VI. VII. ker. járásbíróság előtt sommás keresetet támasztott azon alapon, mert Lustig által még 1874. decz. l-jén Witz Ferencznek 153 zsák kukoriczát szállitatott, kinek, meghagyásából az üres zsákok Lustignek visszaadattak, hogy felperesnek küldje meg — mit azonban az többszöri sürgetésére sem teljesitett. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogása élt, mert a kereset mint szállítási ügy a keresk. törv. 258. §. szerint kereskedelmi ügyletre vonatkozik, tehát a kereskedelmi biróság illetőségéhez tartozik. — Felperes tagadva jelen ügy kereskedelmi minőségét, azt vitatja, hogy a mint nem kötelezhető a váltó tulajdonos, hogy váltó keresetét a váltótszéknél perelje, tehetvén azt a polgári bíróságnál is, ugy ő ha jelen ügy kereskedelmi lenne is, azt keresk. bíróság helyett a polgári bíróság elébe viheti — mihelyt mint jelen esetben h atás k ör é b e tartozik A j bíróság f. év márczius 21. 9425. sz. a. végzésével illetőségét leszállította s felperest keretével a keresk. birósághoz.utasitotta, elmarasztalván 12 frt perköltségben; azon indokból mert jelen ügy a keres. törv. 258. §-szaként kereskedelmi ügyletet képezvén, az 1875. decz. 1. kelt min. rendelet értelmében a keresk. bíróság által a keresk. törvény szerint elbírálandó; felperes pedig ily ügyben keresetét ajbirósághoz nem rnint keresk. birósághoz s nem a min. rendelet 9. § bau előirt alakszerűségek megtartásával nyújtotta be. Felperes ez ellen sem. panaszt adott be, mely ben fentebbi kifogásait ismételve, különösen azt emeli ki, hogy a decz. l-jén kelt min. rendelet 5. 6. 7. §§ szai csak a keresk. bíróság hatáskörére vonatkoznak s nem a birói illetőségre is; de különben is ezen jbiróság mint keresk. biróság is illetékes lennejelen ügyben; ha pedig jelenleg illetéktelen, ugy a perköltségekben sem marasztalhatja el. A Semmitőszék a jbirósági végzést 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette s azt illetékesnek mondván ki, további törvényszerű eljárásra utasította; i „mert a szállítási viszonyból származtatott és tárgyára nézve 300 frt értéket meg nem haladó keresetre nézve a jbiróság mint alperes személyes birósága, a perr. 93. §. a. pontja és a kereskedelmi ügyek illetékességét szabályozó ministeri rendelet értelmében is illetékes ; azon kifogás tehát, hogy a fen forgó ügy kereskedelmi ügyet képez, s a kereset a járásbírósághoz nem mint kereskedelmi birósághoz adatott be, a birói illetőség leszállítására s felperesnek a kereskedelmi birósághoz való utasítására törvényes alapul nem szolgálhatott; a mennyiben pedig a kereset alakilag szabálytalannak találtatott, az e miatt a tárgyalás előtt lett volna felperesnek kijavítás végett visszaadandó." (1876. apr. 28. — 6015. sz.) A biróság mint kereskedelmi biróság a per rend 10. §. alkalmazására, illetőleg a polgárjogi eljárás felfüggesztésére nem lehet hivatott, — mielőtt vitássá váll birói illetősége felett határozott. Bloch A. bejegyzett kereskedő czég Triestben — Fngel Samu bpesti lakos ellen 217 frt 88 kr. iránt a bpesti VI. VII. ker. járásbíróság mint keresk. bíróságnál keresetet támasztott, kiszolgáltatott áruk fejében, melyeket mint Engel et Gomp. be nem jegyzett kereskedő czég aláirója rendelt meg, mint ez az általa tartozásáról kiállított (A alatti) váltón olvasható. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt azon alapon mert ő nem tagja az Engel s társa czégnek, tehát mint nem kereskedő a keresk. biróság illetősége alá nem tartozik. — Felperes megjegyzi mikép az Engel s társa czég a váltótörvényszéknól bepereltetvén a keresettel elutasitatott, mert ilynemű czég nincs bejegyezve. Azután beperelte Engel Jakabot s a perben kitűnt, hogy Engel Jakab kalocsai tartózkodó egyén, ki a váltókat melyek egyike most a jbiróságnál pereltetik, nem irta alá. Annak igazolására,hogy Engel Samu rendelte s vette át az árukat s ő irta alá a kérdéses váltókat Saltzer S. mint tanút kéri kihallgatatni; ha pedig az illetőség meg nem állapíttatnék, a fen forgó csalás megtorlása végett az iratokat a fenyitő birósághoz áttétetniA jbiróság f. év márczius 15. — 6129. sz. végzésével az ügyiratokat a bpesti törvényszék fenyítő osztályáhozsáttétetni rendelte mert a tárgyalás folyamán beügyeltekből az tűnik ki, hogy a kereseti ügyletnél csalás s valószínűleg váltó hamisítás esete forog fenn, minek elbírálása előtt a polgári per be nem fejezhető; miért a további polgári eljárás felfüggesztendő volt. Ezen végzés ellen alperes semm. panaszt jelentett be. A Sem mi tőség a neheztelt végzést a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s a járásbíróságot az illetőségi kérdés eldöntésére utasitotta ; „mert a perr. 10. § szából nyilván kitűnik, hogy e § alkalmazásának azon bíróságnál van helye, mely hivatott a per tárgya felett határozni; mielőtt tehát a kir. járásbiróság vitás illetős'ge iránt határozott volna, helytelenül függesztette fel az eljárást;* „miről a járásbiróság azon figyelmeztetéssel értesíttetik, hogy miután a kereset hozzá mint kereskedelmi birósághoz intéztetett, ebbeli minősége neheztelt határozatában az 1875. decz. l-jén kibocsátott igazs. min. rendelet 27. §-sza értelmében kiteendö lett volna." (1876. april 28. — 5868 sz. a.) I