Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 33. szám - Kizárja e a perrend 587. § a a perorvoslatot?

133 kártéritéshezi joga meg van állapítva, a perr. 237. §. | értelmében a becslő eskü volt odaítélendő. Attól le nem tevése esetén elmozditatván — a perköltségek megszün tetősével." „A tnarhasó előállítása czéljából felperes által felállított épületek és felszerelvényekre nézve tanukkal — — Vlád, Kostyáu, Kopí, Spevák, Koppéi, s Boer vallomásaikkal igazoltatott, miként a keresetben felsorolt épületek egyenesen s egyedül a só őrlésére, zúzására, elhelyezésére s a kellő lovak eltarthatására a szerződés létrejöttekor állitattak fel s a felszerelvények e czélból szereztettek be. Tekintve, bogy alperes M. rendelvényével felperest ezen épületek felállításából eredett kára felszámítására felhívta s azok megtéritéshezi jogát elismerte — ezen karnak szemle s szakértők általi kipuhatolása elrendelendő volt." „Az e részben meghallgatott szakértők a még jelenleg is fennálló épületek s felszerelvéuyek értékét 19096 frt 73 krban állapítják meg ; ezen összegből azonban a használat alatti két évi kopás mely a szakértők szerint , 1463 frt 55 krra értékesíthető — ugy a 2528 frt 75 krt érő nyers anyagok értéke, valamiut a 7 év alatti romlás is mely 5174 frt 13 krra van szakértőleg becsülve — levonandó volt, mert: o. két évi használat folytán kopásnak természetszerűen történni kellett; b. mert. a nyers anyagok felperes tulajdonát képezvén, azokkal szabadon rendelkezhetik; c. mert a hét évi romlás nem a'peres hibájából állott elő, hanem a szakértők véleménye szerint ennek, az anyagnak melyből az épületek felállitattak — minősége szerint, — gondos kezelés mellett is a szerződési idő alatt be kellett következni." „Ezekhez képest felperesnek e czimen csakis 9930 frt 30 kr. volt megítélhető s pedig feltétlenül, mert ebbeli kárát szakértők által kétségtelenül bebizonyitá." (1875. april 12. — 42406. sz. a.) (Foly. köv.) Senimitöszéki döntvények. Az eredeti okiratok kiadatása meg nem tagadható azon okból, mert a már jogerőre emelkedett Ítélettel befejezett per vz ellenfél által meg fog ujitatni. Szikszai Károly s társai — Lápossy Apollónia s társai e. nagy-váradi tszék előtt 1800 frt fizetésére irányzott perüket lefolytatván — ezután alperesek folyamodtak a tszékhez, hogy eredeti okirataik kiadatása elrendeltessék. A nagy váradi tszék 1875. decz. 20. — 19127. sz. végzésével az okiratok kiadatását megtagadta azon indokból: mert felperesi ügyvéd e tárgyban tartott tárgyalásnál jkönyvileg azt nyilvánitotta, hogy fele érdekében a pert megújítani s épen a kiadatni kért okiratokat szemle alá bocsátatni kívánja, mi bíróilag figyelembe veendő volt. Ezen végzés e. Láposs}'s társai semm. panaszBzal éltek. A Semmitőszék a n.-váradi tszék neheztelt végzését (297. §. 1. p.) megsemmisítette ; „mert a kérdéses ügy a 2-od bírósági Ítéletnek jogerőre emelkedése folytun teljesen befejezve levén, az alperes által becsatolt eredeti okiratok az ügyv. szab. 195. §. értelmében való kiadatását a felperes által még csak [ megindítandó perújítás nem gátolhatja, miután ezen jogorvoslat az alapper befejezésére befolyással nincsen." (1876. febr. 23. - 1929. sz. A polgárjogi eljárás felfüggesztését indokolható bűnjelenségnek nem vehető ha felperes egyik tanúja előbb tanuk előtt felperes keresete ellen nyilatkozott — midőn az ellentétes nyilatkozat tilos uton lett előidézése nem igazoltatik. N i k o 1 i t s István — K r i z s á n György e. 563 frt 47 kr. iránt az illetékes tszék előtt keresetet támasztott, melynek tárgyalása tanuzás közbejöttével rendes perbeli eljárás utján befejesztetvén — a tszék 1875. oct. 22. — 3443. sz. a. kelt végzéssel a polgári eljárás felfüggesztését s a periratoknak büntető tszékhez leendő áttételét elrendelte azon okból, mivel az egyik tanúvallomásában hamis tanúskodás jelenségei lettek feltüntetve. Felperes sem miségi panaszszal élvén—A Semmitőszék a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 1. p.); „mert a neheztelt végzés indokolására felhívott azon körülmény, hogy Veszelovszki István tanúvallomása, a többi tanúvallomásának figyelembe vételével hamis tanúskodásnak van feltüntetve, oly büntetésre méltó cselekvény jelenségének, mely a perr. 10. §. alkalmazása mellett a polgári eljárás felfüggesztését indokolhatná, nem tekintethetik ; minthogy a tanukvallomásaiból csak az tűnik ki, hogy Veszelovszki István némely tanuk előtt állítólag a felperesi kereset ellen — most pedig mellette tanúskodik; minthogy az hogy ezen állítólag ellentétes nyilatkozat a peres felek bár melyike által tiltott uton előidéztetett volna, nem is állíttatik ;— annak megbirálása pedig, hogy valamely tanúvallomásának mily bizonyitó erő tulajdonítandó, u perben eljáró bíróság hatásköréhez tartozik." (1876. márczius 7. — 2422. sz. a.) A keresetlevél visszaadandó ha oly ügyvéd által ellen jegyeztetett, ki a bíróság kerületét magában foglaló ügyvédi kamara névjegyzékébe felvéve nincs. Gróf Andrássy Manó — Kandó Kálmánné ellenabpesti törvényszék előtt 1000 frt iránt pert indított, melyben a keresetlevél hibás ügy védi ellenjegyzés miatt annak pótlása végett visszaadatott. Felperes s e m m. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keresetlevelet ellenjegyző ügyvéd nem levén azon ügyvédi kamara jegyzékébe felvéve, melynek kerületéhez a kir. tszék területe tartozik, — a biróságnak jogábau áll, a mennyiben az ügyvédi jogosultság iránt kételyei vannak, azok eloszlatása végett az iratok pótlását elrendelni." (1876. márcz. 28. — 3230. sz. a.) Min. rendelet a birtok rendezés iránt Erdélyben. (Folytatás.) 4. §. Az idézett rendelet 15. §-a helyett. Birtokrendezési ügyekben az elaő keresetlevél tárgyát a rendezés megengedhetösége képezi, és ez irányban a per folytán az a kérdés tárgyalandó: megvannak-e azon föltételek, melyekhez az 1871. évi 53. és 55 t. czikkek értelmében a szabályozás elrendelése kötve van. A keresetlevél, ha közbirtokosok és úrbéresek ellen együtta33*