Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 1. szám - A lefolyt év jogi haladásunk szempontjából

Budapest, 1876. péntek, január 7. 1. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Lefolyt e's jogi haladása. — Legf. itólőszóki — és A A lefolyt év jogi haladásunk szempontjából. Minden állani alapját, sőt létfeltételét, s a társaloru ban mind a szellemi, mind az anyagi kifejlődés s boldogulás legelső s legnélktllözhetlenebb biztositékát a polgári s büntetőjogi igazságszolgáltatás képezi. A jogi haladás tehát az állami s társalmi haladás legelső feltétele. Mig ezen igazság teljes elisu éréséhez nem jutunk, s egyszersmind azon állam eszme tényleges érvényesítésére is mindent el nem követünk: társalmi állapotaink valódi javulásáról szó sem lehet. Mert addig folyvást fentartja magát azon veszélyes irányzat, melyben a jog követelményei kapcsolatba ozatnak a politikai érdekekkel; sőt igen sokszor utóbbiak a jogérdekek fölibe emeltetnek; és a melyben a jogi törvényhozás, a jogintézmények alakítása, pénzügyi tekintetek s czéloknak alárendeltetik. Ily irányzat mellett tökéletesb igazságszolgáltatás sehol sem fejlődhetett ki, sehol sem juthatott a nép a jogéletben elégültséghez, biztossághoz, s megnyugváshoz. Ezen irányzat kárhozatos kinövéseitől mai napság is teljesen még az előhaladottabb államok sem mentek; mit tanusit Németországban legújabban a büntető törvények drákói szigorítása, ugy bizonyos törekvések a birósági rendszerben, melyek vissz iesés szellemét hordják magukban. Hogy hazánkban, egy sokkal hátramaradottabb államban, hol a törvényhozás még az igazságügy irány eszméi körül sincs tisztában, azon politikai irányzat nagyon dus talajra talál, s talált a lefolyt év mozzanataiban is, — alig csudálható, ha nem is kimenthető. Ha azonban ettől elvonatkozva, a lefolyt év jogfejlődési nyilváuulásait vizsgáljuk, el kell ismernünk, mikép azokban nem csak egy reform intézményre, s tökéletesbülési törekvésre találunk, melyek igazságügyünk javulására szolgálandnak, azt lassanként az európai jog szinvonalára emelendvén. Azt, mi hivatalos uton hangoztatott, miszerint igazságszolgáltatásunk soha sem lett volna még oly jó állapotban, mint jelenleg, — legtávolabbról sem ismerhetjük el; de elismerjük igen is azt. hogy a lefolyt évben a jogi haladás terén nem csekély jelentőségű előmenetel történt államunkban is. És ebbeli haladásunknak annál nagyobb fontosságot tulajdonithatunk, minthogy tényezői nagyobb része a nemzetgazdászati érdekek hathatós előmozdítására szolgálhatand, jótékony segélyt nyújtva — habár csak közvetve is — azon terményzési ágnak, mely mindenféle szerencsétlen körülmények összhatása folytán ez időkben rendkívüli hanyatlást szenved. Semm. döntvények. — Tanács beosztás. — Min. rendeletek. Értjük itt a kereskedelmi codexet, a közjegyzői intézményt — melyek már életbeléptettek, s a csődtörvényt, mely tervezetében készen van s csak a törvényhozás sanctióját várja; és a melyek mind fóleg a nemzetgazdászati forgalom s kereskedelem igényeinek biztosítására s kielégítésére vezetendnek. Rég óta érzett szükséget s azért hoszas évek óta sürgetett, reform-törekvést elégít ki mindenike; habár nem minden tekintetben megnyugtatólag, nem minden érdekeket kielégitőleg. A közjegyzői intézmény irányában, bizonyos oldalról, már is csalódások nyilvánulnak. Azon törekvést, ama csalódások kifejezését, mely nagyobb jövedelem, dúsabb keresetforrás hajhászásában, a közjegyzői kényszer nagyobb mérvű kiterjesztését czélozza, éppen nem helyeselhetjük; mert azonfelül,hogy anyagi terhei miatt e kényszer gyűlöletes, — kétséges is, hogy éppen azon czél, a jövedelem emelésére alkalmas eszközül szolgálhatna, átalános jövedelmi s vagyoni kedvezőtlen helyzetünkben. Ezen helyzet, átalában nemzetgazdászati állapotunk, komolyan siralmas képet állit elő; a forgalom tetemesen csökkent, a kereskedelmi s pénzügyi üzletek panganak, a ,vagyonosodás roppantul megfogyott, a keresetraódok nagymérvben kevesedtek; a közjegyzői intézmény és működés alapjai, forrásai pedig lényegileg s mindenek felett a forgalom, az üzletek virágzásában lelik éltető erejüket. Ezen intézmény főleg s különösen a forgalom érdekeinek szolgál, azok emelésére s kielégítésére van hivatva; azok csökkenésével tehát, mintegy léteréjétól fosztottan, szinte csökkennie kell, — min semmiféle kényszer sem segíthet. A közjegyzőség — fájdalom — a lehetőleg legkedvezőtlenebb gazdászati viszonyok közt lett életbeléptetve — ez okozza a kedvezőtlen eredményeket; és ezen csak is a forgalmi, gazdászati körülmények javulása változtathat. A kereskedelmi törvénykönyv életbeléptetése, a nemzetgazdászat terén kiválóan igen nagy szükséget elégitend ki; miért is azt rég sürgettük, s csak örülhetünk, hogy még is valahára megtörtént. Attól tartunk azonban, hogy némi csalódások itt sem fognak elmaradni; és pedig ha nem is az ügyszaporodás miatt, mit némelyek ugy is kétségbevonnak, de mindenesetre a kellő szakképzettség hiányában, mi ily szakügy szellemének, hivatásának megfelelő bíráskodást alig tesz lehetővé. Bíróságaink qualificatiója, bár mint vitattassék az ellenkező, mind fent, mint lent nagyon gyönge lábon áll a közönséges magánjogi téren is. Ehhez járul most a j kereskedelmi ügy, egy egészen idegen, sajátszerű jogtér, IQ/fF Az ünnepek nagy összetodnlása miatt kedre nem volt lehetséges lapunk nyomdai kiállítása. S x e r k.