Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 1. szám - A lefolyt év jogi haladásunk szempontjából

2 melyen ínég az elméletileg képzett birák sem birnak kellő gyakorlottsággal és szakismeretekkel. Sajnosnak találjuk tehát, hogy törvényhozásunk nem emelkedett a reform azon színvonalára, mely — főleg a nagyobb kereskedelmi gyupontokon — az önálló kereskedelmi törvényszékek felállítását jelöli ki szükséges feladatul, tulnyomólag kereskedelmi elemekből, valamely törvénytudónak csak segélyül alkalmazásával. Hogy ezen reform igénynek és kereskedelmi szükségletnek, uj codexünk által rendelt egy kereskedő jelenléte s biráskodása, távolról sem felelhetend meg, felesleges lenne bővebben bizonyítgatni. — Nagy befolyása leend ezen szervezetnek a kereskedelmi törvénykezés gyorsaságára is, mely valószinüen épen ugy fog vidéken nullificáltatni, mint néhány év óta a váltójogi eljárásé — a hitel s váltószigor nem csekély hátrányára. A csődtörvénynek, mely tervezetében már szinte elkészült a lefolyt év folyamán, szinte nem csekély jelentőséget tulajdonítunk, különösen a kereskedés s üzletvilág érdekében, — főleg ha az egyességi eljárás intézményét magába foglalandja, mit igen is kivánatosnak tartunk. Különben a lefolyt év az átalános jogreformok terén is nevezetes haladási mozzanatokat tüntet fel. Ilyen többi közt az ügyvédi kamarák életbeléptetése, mit nagy vívmánynak tekintünk; főkép, miután már eddigi eredményei is biztatók s kedvezők. Nézetünk szerint ezen intézmény fő feladata, magának az ügyvédi kar hitelének, tekintélyének s méltóságának érdekében, a kellő szigor érvényesítése; mire legtöbb helyütt dicséretes példák mutatkoznak, habár a felvételeknél attól eltérőleg rendesen igazolatlan kimélet s gyöngeség gyakoroltatik. Ilyen a büntető codex tervezetének is elkészülte, melynek mielőbbi életbeléptetése szinte sürgős szükséget képez, — habár megvaljuk. csak azon feltétel ala't, hogy azzal kielégitő s állandó bűnvádi peirend is létesitessék; miután eltagadhatlan, mikép — főleg zilált társalmi s államigazgatási körülményeinkben — a jogbiztosság veszélyei sokkal nagyobb terjemben üszpontositvák az alaki- mint az anyagi büntetőjog hiányaiban és szabálytalanságaiban. • Ez időszerint nálunk egyik legégetőbb szükséget képezi a polgári perrend gyökeres revisiója, melynek munkálata egy arra különösen hivatott szakférfiú kezei közt mult évben nevezetes haladást tőn s a befejezéshez közel áll. A szinte nagy szükségü anyagi magánjog codificatiójának mult évben előhaladásáról azonban mit sem halhatunk ; hacsak azt nem, hogy a munkával megbízottcodificatorosok legtehetségesbike visszavonulván, feladata hivatlan kezekbe ment át, mit szerencsétlen változásnak kell nyilvánítanunk. E mellett egyes novellárisok készítettek a végrendeletekről, örökösödési eljárásról, bagatellügyi eljárásról stb. melyek némi részben hézagot pótolhatnak. Még egy nevezetes jogi mozzanat fordult elő 1875-ben — a törvényszékek reduct i ó j a, melyről mint az 1861. évi jogfelforgatásról, csak is mély sajnálattal, sőt szégyen pirral lehet megemlékeznünk. Ily biróság szervezeti rombolás, kivévén a forradalmi korszakokat, Európa műveltebb államaiban még soha sem fordult elő. Erről azonban még máskor ) bővebben értekezhetünk, — most csak azt jegyezvén meg, mikép ezen rombolás szerencsétlenségei, hátrányai és szenvedéseiért a felelősség az 1867-ki kormányt s különösen az akkori igazságügyministert terheli, ki a szervezés terén a pajtáskodást rendszeresen űzte, s ki alatt a phantasticus tervezetek legkönnyelmüebben cultiváltattak. Legíobb itélŐHzéki drtntvóiiy. Végrendelet érvénytetenilés/re, végrendelkezési képesség hiányából, nem szolgálhat jogalapul, ha az örökhagyó kijelölt egyediiii örökösének kiskorúsága., vagy utódok hátrahagyása nélküli elhalálozása esetére, harmadik személyekel subsliluál, egyedüli örököse ily végrendelet alapján az örökséget elfogadja, és később nagykorúságában, de leszármazó örökösök hiányában örököli vagyanáról végrendeletet tesz. Tehát azon végrendeleti lelteiéi, hogy substituliónak van helye, ha az örökös kiskorúságában, vagy utódok nélkül hal el, — nem foglalja magában azt is, hogy ily örökös az örökségről szabadon ne rendelkezhessék vagy végrendelete érvénytelennek tekintessek. M a t i s Gáspár, Teréz, Juli, Orkónyi Ede, Kákonyi Károly s Anna mint felperesek — idősb J a b 1 a nczy Sándor mint kiskorú J. Borcza s Anna term.störv. gyámja, továbbá ifj. Jablanczy Sándor, Antónia, Miklós, Róza, ugy Matis János, Bonta István, s Roszulek Emma — mind mint alperesek ellen néhai Kákonyi Sándor 1873. apr. 4. kelt végrendelete érvénytelenítése s néhai Kákonyi Peregrin 1863. deczember 7. alkotott végrendeletének érvényesítése végett — a nagyszombati ki r. tsz ók előtt pert indítottak, mely rendes eljárás szerint befejeztetvén — A nagy szombati tszék 1874. sept. 23-kán 4214. sz. ítélettel néhai Kákonyi Peregrin által 1863. decz. 7. alkotott végrendelete azon részét, mely fia Kákonyi Sándor törvényes osztályrészére terjeszkedik — — semmisnek — a végrendelet, egyébb intézkedéseit pedig érvényeseknek kimondotta, s ennélfogva boldogult Kákonyi Sándor 1873. apr. 4. kelt végrendeletét az atyja a Kákonyi Peregrin után átvett vagyonnak csak azon részére nyilvánította érvényesnek, mely reá mint szükség örökösre törvényes osztályrészként szállott. És ezen értelmezés, illetőleg megszorítással a két rendbeli végrendelet szerinti öröködésnek helyt adott, a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén ; következő indokokból: „Néhai Kákonyi Peregrin A. alatti végrendelete 2-ik pontjában vagyonáról akkép intézkedett: „Ha netalán Sándor egyetlen fiam még kiskorúsága alatt, vagy pedig később de utód nélkül elhalna, akkor összes vagyonomnak Kákonyi Károly, Anna férj. Magyari, Matis Gáspár, Adalbert, Teréz Konde, Matis Julianna legyenek örökösei." „A végrendelkezőnek ezen intézkedése érvényre volt emelendő, mert az a törvények rendeleteibe nemütkö/.ik, a mennyiben vagyonáról mindenki rendelkezhetik. Mert továbbá az eset, melytől felperesek öröklési joguk függővé tétetett — Kákonyi Sándor utód nélkül bekövetkezett halálával előállt; és mert a kérdéses A. a. végrendelet Kákonyi Peregrin hagyatéka letárgyalása al-