Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 95. szám - A végrehajtási jog elévülésének kérdéséhez

379 „Ellenben a beruházások értéke 5631 for. 48 krban volt megalapítandó, mert az e becsülevél szerint helyes számítással Fráter Zs. beruházásai 5610 f. 46 krt. Fráter Tamásé 1138 f. 48 krt; Jakabé 507 f. 90kr.Radványiné 442 ft. s a közös birtokbeliek 257 f. 61 krt. összegen: 7956 f. 43 krt tesznek. — Ebből az e. biróság nem itélt meg 2291 30 krt. — Ugyan annak indokaiból meg nem Ítéltethetett Fráter Zsigmond, Tamás s Radványiné beruházásaiból 117 f. 55 krt — Azonban az első biróság által meg nem itélt tételek közül mint hasznos beruházások Fráter Zsigmond, Tamás s Radványinénak spárgaágyakról 84 for. 50 kr. — A fentebbi 7956 f. 43 krból tehát 2409 f. 45 krt levonva, marad: 5546 f. 98 kr. mihez az itt megitélt 84 f. 50 krt adva — megítélt beruházások tesznek: 5631 f. 48 krt. „A beruházások meg voltak itélendők az 1-ső bir. indokokon kívül azért is, mert alperesek elődjei minden kertelést s gyümölcsöst a zálogjavakon az ./• zálogszerződés 2. p. szerint 2000 frton beváltván, a 3 •/• a. zálogpótszerződés pedig szabad beruházási jogot adván, a most találtató kerti s más hasznos növények, gyümölcsfák alperesek kétségtelen sajátjainak bizonyultak, melyek mint hasznos beruházások megtérítését felperesektől jogosan követelhetik. „Megítélendő volt továbbá a sövények értéke még azért is, mert felperesek azon állítását, mintha a fa anyagból készültek miatt az erdő pusztítatott volna, megczáfolja annak jó karban létét bizonyító a becsülevél. „Helyben hagyandó volt az 1857-ki úrbér elkülönítési s tagositási perköltségei elvetésére nézve még azért, mert az úrbéri bíróságok tartása, s Terebesre utazás illetményeik az e alatt részükre megalapított összegekben már benfoglaltatnak; a helyszíni működéshez fuvart pedig szolgáltatni a volt úrbéresek köteleztettek s igy felpereseknek kiadásra szükségük nem volt; — az ügyvédi munkadijakra nézve pedig azért, mert azok csak az illető perbeli biróság megalapitása alapján követelhetők — mi alperesileg fel nem mutattatott. „Helybenhagyandó volt felperesek abbeli elutasítására nézve is, hogy alperesek az úrbéri telkek szaporítása miatt a majorsági birtokból elidegenítettnek állított 400 holdért 51,020 ftnak mint rosszabbitmánynak megtérítésére köteleztessenek, — még azért is, mert a 11,189 sz. jkönyvben felperesek magok bevallják, hogy azon telek-szaporodás, remanentialis s ugy oly úrbéri természetű földekből keletkezett, melyeket mindig ajobbágyok birták, s melyeket azoktól elvonni s a földes úr birtokához visszacsatolni, az úrbéri szabályozás utján sem volt szabad, melyeknek telkekké alakításával tehát a majorsági birtok épen nem fogyasztatott. „A zálogos javaknak 15 nap alatt végrehajtás terhe melletti visszabocsátásában voltak alperesek elmarasztalandók, mert az 1-ső bir. Ítéletben megalapított 1 évet felperesek felebbezésük III. pontjában neheztelték, az ott kitüzetni kívánt 3 hó pedig megadható nem volt, mert a perr. 253. §-ként az elmarasztaló ítéletben a kötelezettség teljesítésére rendes perekben 1 5 napi határidő megalapítandó." (1872 január 11. — 36354 sz. a.) (Folyt, követk.) Semniitőszéki döntvények. A kávéházi iparjog, mint átruházható, illetőleg szabad gyakorlati üzleti jog végrehajtási foglalás atá vonható. Lazarsfeld L. R. és fia mint felperes — néhai Fillinger pesti kávés özvegye Fillinger Ilona mint alperes ellen a pest-lipótvárosi járásbírósághoz végrehajtásért folyamodott. A járásbíróság f. év aug. 17-kén 11914 sz. a. végzésével a f. évi aug. 7-én felvett végrehajtási jkönyvet tudomásul vette, egyúttal felperesnek jegyzőkönyvileg felhozott kérelme folytán, a végrehajtást alperesnőnek Albertfalván találtató összes ingóságaira is kiterjesztette s ennek eszközlése végett a budai jbiróságot megkerestetni rendelte, ellenben helyt nem adott felperes azon kérelmének, hogy az alperesnő által bírt kávéházi iparjog is legíoglaltassék; — utóbbi azon indokból, mert az 1872. évi VIII. törv. czikk hivatkozott 23 §-sa csak is az iparüzlet folytatásáról rendelkezik, s a törvény az átruházásról határozottan sehol sem tesz említést; igy a puszta átruházás annak szellemével határozottan ellenkezik ; — s különben is a végrehajtás mi módoni foganatosítását a végrehajtató kérelmében ki nem jelölte. Végrehajtató felperes fentebbi végzés ellen semm. panaszszal élt; mert a perr. 397 §. szerint az iparüdeti jogokat lehet lefoglalni, ha azok érvényesen átruházhatók; már pedig a kávéházi jog átruházható. Ezen mit sem változtat az, hogy az 1872 évi VIII. t. ez. az átruházásról nem emlékezik. Jelen esetben végrehajtási átruházásról van szó, miről a perrendtartás határoz. Váljon a vevő maga fogja-e a kávéházi jogot gyakorolni vagy nem, ahhoz a biróságnak nincs köze, mert az azt bérbe is adhatja s ha akarja, meg is szüntetheti. Nem tesz semmit az sem, hogy felperes a végrehajtás módját ki nem jelölte, mert a bírónak a törvényes módot kell használni. ASemmitőszék a neheztelt végzés azon részét mely szerint alperes kávéházi iparjogának lefoglalását megtagadta, a 297 §. 18 p. alapján megsemmisítette; s ebbeli kérelemnek helytadólag leendő elintézését elrendelte ; „mert a perr. 397. §. szerint az iparüzleti jog foglalás alávonható, ha aza fennálló törvényes szabályok szerint érvényesen átruházható; miután a kávéházi iparjognak átruházása, illetőleg annak a tövényes szabályok megtartása melletti szabad gyakorlása törvény által nincs tiltva, az eljáró biróság a 297 §. 18 p. alá eső semmiséget követett el, midőn a kérelem felett tagadólag határozott." (1872 okt. 23. — 12464 sz. a.) A bíróságok s közigazgatási közegek közli illetőségi öszszeütközések elintézése nem a Semmitőszék, hanem a ministerium hatáskörébe tartozik. Előbb Meszjár, utóbb férjezett Miklanek szül. Jurik Anna bácsujfalusi lakos hagyatéki ügyében Bácsmegye, árvaszéke f. év aug. 31. — 2861 sz. alatt kelt végzésében Meszjár István s Jurik Pál örökségi jogát elismervén — továbbá Makits Józsefet 80 for. követelésével elutasította. — A hodzsági kir. járásbíróság ezen eljárásban közte s a megyei árvaszék közt illetőségi ütközést látott fenfo95 *