Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 95. szám - A végrehajtási jog elévülésének kérdéséhez

380 rogni; mert az idézett végzés a perr. 583. §. foglalt a járásbíróságot illető hatáskörbe ütközik; és mert az árvaszék jelen hagyatéki ügy véglegezését — mely különben a járásbíróságot az osztályos egyességnek árvaszékileg történt jóváhagyása után a perr. 583. §. szerint megilleti — önmaga eszközölte. Ennélfogva a járásbíróság ezen illetőségi ügyet a Semmitőszék elébe terjesztette. A Semmitőszék következő határozatot hozott. „A kir. járásbíróságnak f. évi okt. 18-kán kelt jelentésével felterjesztett iratok oly kijelentéssel küldetnek vissza; miszerint Bácsmegye árvaszéke azzal, hogy folyó évi aug. 31-én 23G1 sz. alatti végzésében a kir. jbiróság által aug. 14-kén felvett tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt osztály terv tartalmát felemiitette — a kir. jbiróság hatáskörébe nem avatkozott ; miután az osztály terv a kiskorú örúküsök nevében gyámhatóságilag jóváhagyatván a kir. jbiróság akadályozva nincs ezen hagyatéki ügyben az örökösödési eljárást szabályozó törvények szerint őt megillető hatáskörében az osztály terv iránt a további szabályszerű intézkedéseket megtenni. „Egyébbiránt a biróságok és közigazgatási közegek közt felmerült illetőségi öszütközések elintézésére nem a Semmitőszék hanem a m. kir. ministerium levén hivatva — ha a kir. jbiróság ily illetőségi összeütközést vélne felmerülni — az iratok a magas kormányhoz felterjesztendő^ (1872 nov. 13. — 13801 sz. a.) Az alsó bírósági ítélet, mely felperest nemcsak elutasította heresetével hanem bizonyos kötelezettségek teljesítésére is kötelezte, felsőbbiróságilag, és jogérvényesen csak «z elutasításra nézve hagyatván helyben — ily ítélet alapján ellene végrehajtás nem érvényesíthető. A keresetétől elmozdított fél a hagyatéki eljárásban levén perre utasítva — az ellenfél a hagyatéki vagyon átadatását nem végrehajtás utján, hanem a hagyatéki eljárás felvétele után az 590 §. értelmében kérelmezheti. Néhai Fejszés Jánosné hagyatékának tárgyalása alkalmával Egry Károly a tivadari 54 sz. telekjkönyben foglalt jószág kiadása iránt perre utasíttatott. Ezen per Szarka Irma mint alperes ellen meginditatván s letárgyaltatván az első bíróság 1870 decz. 23-án kelt ítélettel felperest keresetétől elmozdította, a tivadari 54. sz. telekjköny vben Fejszés Jánosné javára bekebelezett használati jogot kitörültetni, és a bérletből bejövő összeget alperesnek kiadatni rendelte, s felperest a perköltségben elmarasztalta. A kir. tábla 1872 apr. 5. kelt ítéletével az első bíróságit csak annyiban hagyta helyben a mennyiben felperes keresetével elutasittatott. — Es a legfőbb ítélőszék 1871 okt. 17-kén 6506 sz. a, hozott ítéletével a kir. tábla ezen Ítéletét hagyta helyben. Ezen curiai határozat folytán alperes Szarka Irma nevezett felperes ellen Bereg megye volt tszékéhez végrehajtási kérvényt adott be, mely tszék 1871 nov. 22-kén 4578 sz. alatti végzéssel a végrehajtást a perbeli volt | felperes ellen elrendelte s ezt az életbelépett beregszám jbiróság f. év. apr. 13-kán foganatosította is. Ez ellen Egri Károly semmiségi panaszt adott be; mert ő a végrehajtás alá vett birtoknak bérlője levén ellene a végrehajtás nem intéztethetett és mert ő mint a lefolyt perben felperes el utasíttatott, de nem köteleztetett a birtok kiadására. A Semmitőszék a végrehajtási végzést a 297. §. 18. pout alapján megsemmisítette; „mert a m. kir. Curia mint legfőbb ítélőszék által helybenhagyott kir. táblai Ítélet szerint az első bíróságnak 1870 decz. 23-kán kelt ítélete — mely szerint felperes keresetétói elmozditatott, a tivadari 54 sz. telekjkönyvben özv. Fejszés Jánosné javára bekebelezett használati jog kitörültetni, s a bérbeadásból bejövő összeg alperesnek kiadatni rendeltetett, egyszersmind felperes a perköltségekben elmarasztatott — csak annyiban hagyatott helyben a mennyiben felperes keresetével elutasittatott; „S mert eszerint ezen a végreh. kérelem alapjául szolgáló alaki tekintetben már jogerőre emelkedett felsőbb bírósági Ítéletben felperes sem valamely kötelezettség teljesítésére sem valaminek eltűrésére nem marasztaltatván, ezen Ítélet alapján s értelmében ellene a végrehajtás kérhető és elrendelhető nem volt; „mert végre tekintve hogy jelen per. özv. Fejszés Jánosné hagyatékának tárgyalása folyamában hozott perre utasító végzés következtében inditatott meg; a mennyiben perre utasított fél keresetével elutasittatott, az ellenfél a per tárgyát képező vagyonnak átadását nem elutasító ítélet alapján végrehajtás utján, hanem csak is a felfüggesztett hagyatéki tárgyalás újbóli felvétele után a perr. 590 §. értelmében kérheti.'- (1872 okt. 24. — 9501. sz. a.) Kinevezések. Kisszebenbe jbirónak Roskoványi Bertalan; Kisújszállásra albirónak Magái Károly ügyvéd; Abrudbányára alügyésznek Kozma Albert tszéki jegyző; a bajai tszékhez aljegyzőnek Arnold Sándor joggyakornok; pesti kir. táblához Kovács Gyula fogalmazónak; — Nagy László joggyakornok a temesvári tszékhez jegyzőnek. — Steingasner Ákos a nagy becskerekihez aljegyzőnek ; — Tábori János dijnok ipolysági tszékhez segéd telekk. vezetőnek. — Birósági végrehajtóknak kineveztettek: Puji járásbírósághoz Schulcze Ferencz bányaszi dijnok; — nagysomkuti jbirósághoz Nyilván Flórián ügyvéd jelölt; — makói tszékhez Farkas József ügyvéd jelölt; — monori jbirósághoz Dely Alajos volt városi tanácsnok; hatvani jbirósághoz Rostás Ferencz községi jegyző; — csáktornyai jbirósághoz Steffan Ferencz végzett jogász; — szászvárosihoz: Pallós Árpád alvinczilakos — (de mi?) — brassóihoz: Eugenius Themistocles bir. dijnok. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 IV negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.