Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 24. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. 5. [r.]

96 örökösei ellen, illetőleg a részükre kinevezendő ügygond- | nok ellen egy lakóház tulajdoni jogának megítélése iránt | pert inditott. — Ez a keresetétől elmozdított felperes fe- | lebbezése folytán a kir. táblára felmenvén, általa hivatalból észlelt semmiségi eset alapján a Semmitőszékhez felterjesztetett, azon okból, mert az első bíróság elmulasztotta, az ismeretlen örökösöket hirlapilag megidéztetni s azokat ez uton a gondnoki kinevezésről értesíteni, mi a 297. §. 1. p. alá esik. (1871. nov. 22. — 41928. sz.) A Semmitőszék azon értesítéssel küldötte vissza ezen pert : „miként azon körülmény, hogy az ismeretlen örökösök hirlapilag meg nem idéztettek, s a gondnoki kinevezésről nem is értesítettek, a perr. 297. §. 1. p. alá vonható semm. esetnek n'tn tekinthető azért : „mert a perr. 64. 268. és 269. §. szerint kétséget nem szenvedhet, hogy a keresetlevélben alperes vezeték és keresztneve mindig kiteendő, s ügygondnokot csak oly alperes részére lehet rendelni, kinek tartózkodási helye ismeretlen, vagy a kinek külföldön való tartózkodása miatt a keresetlevél kellő időben nem kézbesittethetett; szintén hasonló esetekben levén helye annak is, hogy alperes hírlapi hirdetmény által idéztessék; „a jelen esetben azonban felperes néhai Szalay Juliánná ismeretlen örököseit meg nem nevezte, s azért jelen esetben a másodrendű alpereseknek nem tartózkodási helye, hanem személye ismeretlen — mely esetről a perrend nem rendelkezvén — az első bíróság a hírlapi hirdetmény s a gondnoki kinevezésről való tudósítás mellőzése által annál kevésbbé követett el semmiséget, minthogy felperest keresetetői épen azért mozdította el, mivel be nem bizonyította, hogy kik legyenek Mészáros Andrásnak és Szalay Julinak örökösei — az első biróság Ítéletéből tehát 2 odr. alperesekre nézve jogsérelem nem származván, az ítélet megsemmisítésének szüksége nem forog fenn." (1872. jan. 23. — 15946. sz. a.) Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog- s birtokviszonyai rendezéséről. (Folytatás.) 64. §. A mennyiben urbériség vagy majorság czimén 1862 évi decz. végéig kereset be nem adatott : az ily kereset többé meg nem indítható és a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi január Íjén létezett birtok mellett az érvenyes jogczim vélelmezendő s ennélfogva a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli. 65. §. A székelyföldi urbériségek tárgyában a következők rendeltetnek : 1) Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, — s országos megváltás tárgyát képezi a székelyföldön a kolozsvári 1846 — 47. évi 3. t. czikk 1. §-a alapján mindazon telek és föld, a mely az 1819 — 20. évi (Cziráky-féle) országos összeírás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában találtatván, mint urbe'ri természetű birtok a most érintett összeírásba beiktatva lett s a melytől az úrbéres azóta 1848, évig országos adót fizetni s földesúri szolgálmányokat teljesíteni tartozott. Az ily birtok majorsági birtok, vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres öröktulajdonává vált. 2) Minden oly^birtok, a mely az 1819—20. évi országos úrbéri összeírásba fölvéve lett, úrbéri természetűnek vélelmezendő mindaddig, a mig be nem bizonyittatik : hogy az 1819 — 20. évi összeírás óta 1848. július 1 ig, vagy bírósági itélet, vagy illetékes politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érdekelt felek jogérvényes egyezkedése, úgymint : időleges kötések, zálog, haszonbéri, szegődményi, vagy más tisztán magánjogi szerződés által urbori természetét elvesztette. Arra nézve, hogy valamely, az 1819 — 20. évi országos úrbéri Összeírásban foglalt úrbéri birtok úrbéri természetét később elvesztette s majorsági birtokká vált: a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot ez alapon követeli. 3) Ugyanezen jogvélelem kedvezménye kiterjed azon birtokokra is, a melyek az urb. megszüntető törvény keletkeztekor valamely adózó és szolgáló ember kezein voltak, a mig nem igazoltatik : hogy azok az 1819—20. évi országos úrbéri összeírásban nem foglaltatnak s tiszta majorság természetével bíró székelyörökséget képeznek, vagy : hogy habár az 1819—20. évi úrbéri összeírásba bevezettettek is, de azóta úrbéri természetüket elvesztették. A bizonyítékot ily esetben szintén azon fél tartozik előllitani, a mely azt állítja, hogy a keresetbe vont birtok nem úrbéri természetű. Az urbériség vagy székely-örökség czimén a kereset többé meg nem indítható, ha az 1870. jan. 1 jén be nem adatott; és ily esetben a birtok a birtokos tulajdonává válik. Azon birtokosok azonban, kik országos kárpótlás iránti igényüket kellő időben bejelentették, de azzal egészben vagy részben elutasitattak : a kárpótolt birtok iránti keresetüket, az elutasitó határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt az illetéke* úrbéri bíróságnál beadhatják. 66. §. A jelen törvény 2. és 3. §§-ainak határozatai az ország ezen részeiben is érvénynyel bírnak. (Folyt, köv.) — Komáromy Károly h. ügyvéd közel öt éven át becsülettel folytatott megyetörvényszéki bírói hivatala az uj bírósági rendszer életbeléptével megszűnvén : az 1867. óv tavaszán ideiglenesen elhagyott ügyvédi pályájára visszatért; e pályán óhajtván jogtudományát s birói működése által gyarapított szakismereteit a pörlekedő s igazságszolgáltatást váró közönség éidekében s javára értékesitni. — Ügyvédi irodája van Derecskén (Biharban) 1100. sz. alatti saját házában. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Alegjelen e lap heteriint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját uyomdájábíin, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.