Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 25. szám - A szavatosság jogintézménye

Pest, 1872. kedden márczius 26. 25. szám. Tizennegyedik évfolyam. rimu m/,i;u CSABHOK, Tartalom A szavatosság jogintézménye. — Sémin, döntv. — Úrbéri törvény. E napokban lapunk jan.-martinsi évnegyedes előfizetési folyama lejárván, tisztelettel kérjük annak mielőbbi megújítását. — Előfizetések csak a rendes évnegyedek kezdetétől fogadtatnak el. — Január elejétől, ngy a mult évről is még szolgálhatunk teljes példányokkal. A szavatosság jogintézménye. K a s z a y István ügyv. úrtól (Kalocsán). Szavatos az : ki felelni tartozik arról, miszerint az átruházott dolog a kikötött vagy a természetszerinti tulajdonságokkal bir, és hogy az ahhoz képest használható. A szavatosság alapja azon jogelv — senki a más megrontására vagy sérelmével nem gazdagodhatik. — A szavatossági kötelezettség származik: 1. Törvényből. — így az, ki más okleveleit roszhiszemüleg igaz ok nélkül birói megintés után is letartóztatja és mind a kérdéses okiratnak nála létezését tagadásba veszi, mind a felfedező esküt letenni vonakodik, azok iránt, mik az okiratban foglaltatnak, itéletileg örökös szavatosságra köteleztetik (1622 : 75), melynek értelmében az azokra vonatkozólag megtámadott tulajdonost annyiszor-mennyiszer megvédeni, ellenkező esetre tökéletesen kárpótolni tartozik. Vérrokonok közti osztály esetén szavatossági jogot ád a törvény az egyik osztályos társnak, ki az osztály részébe kapott vagyonra nézve megtámadtatik — többi osztályos társai ellen. (I. 45.) A társaságból kilépett s a társaság hitelezői által egyetemleg megtámadott tag, a többi ellen szavatosságot követelhet. (1840. 18. 44. §.) A birák és birósági hivatalnokok mint ilyenek által okozott károkért az állam szavatossággal tartozik. (1871. VIII. 73. §.) 2. Két oldalú szerződésből. — Ily szerződések által vagy valamely vagyon tulajdoni joggal másnak átengedtetvén, — annak minőségére vagy tulajdonságára nézve az átruházót felelősség terheli, vagy valamely munka végbevitele köttetett ki, — melynek helyességéről czél vagy köté9szerüségéról a vállalkozó felelni köteles; vagy a meghatalmazott meghatalmazásának határait átlépvén, az ebbó'l eredő kárért szavatosságra szorítható. Egyébiránt egyoldalú ügyletből is származik szavatosság — ha el vállaltatott. (Mátyás VI. 17. II. Ulászló I. 38. Nincs helye szavatosságnak : 1. Viszteher nélküli szerződéseknél — ha csak el nem vállaítatott — magára a dologra nézve. „Ha azonban valaki idegen dolgot, mint magáét elidegenít, s ebből az ezt nem tudó átvevőre kár háramlik, ezen károkra nézve a szavatosság megáll. 2. De nem igényelhet szavatosságot, ki — valamely idegen dolgot, ezt tudva szerez meg. A vevő javára a törvény által engedett szavatossági kereset csak akkor adatik, ha a vevő jó hiszemben forog, vagy roszhiszemüségben ugyan, de egyszersmind az eladó is í'oszhitüségben találtatik; mert egyenlők közt inkább annak, ki kárt kerülni, mint annak, ki nyereményt szerezni akar — kell, hogy a törvény kedvezzen. 3. Nem követelhet szavatosságot az, ki arról lemondott. 4. Nem kell szavatolni a közönséges figyelem mellett észlelhető hibákat és hiányokat. 5. A nyilván könyvekben kitüntetett terhekért sem kell szavatolni. Ez alatt azonban csak a telki terhek, milyenek: dézsma, telki szolgalmak, közadózások stb. értendők, mert az előbbi tulajdonos elleni más követelések az uj szerzőre át nem szállanak. A dolgon fekvő adósságok és a hátralékok is mindig szavatolandók, ugy, hogyha az uj tulajdonos a bekeblezett követeléseket kifizeti, ő a kifizetett hitelező jogaiba lép. 6. Nincs helye szavatosságnak átalánybani eladásnál, azaz, midőn oly javak, miket mérni, számlálni kell, nem részben, hanem egész mennyiségben, és igy a mérést, számlálást helyettesítő módon adatnak el, — jelesül p. o. egész nyáj, valamely magtárban létező egész termény mennyiség stb. 7. Az örökség-eladó szavatossággal — miután ezen eladásban a felek akaratául tekintetik, miszerint vevő a leendett örökössel egyenlő joggal bírjon — az örökösnek pedig szavatosi keresete nincs — nem tartozik. 8. Nem lehet szavatosságot követelni oly hátrányokra nézve, melyek a véletlenből származnak, vagy melyeknek egyenesen vevő az oka, — a véletlen a tulajdonosnak, a hiba a hibázónak árt. 9. Nem hivatkozhatni szavatosságra erőszak, bűntény, hatalmaskodások eseteiben, mert ilyesek ellen nem tartozik senki mást az eladott jogokban megtartani, —> szavatosságot csak törvényesen támadott perlekedők ellen lehet kérni. (I. 75.) Azonban 10. Ha a vevőtől a vett birtok mesgyéje, határjárás vagy más czimen törvényes uton elvétetett, ha csak másként nem volt a kötés, eladó szavatosságra ezért nem szo25