Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 24. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. 5. [r.]

Pest, I8"i£. pénteken márezius 22. 24. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Eszmék a tkönyvi rendszer reformjához. — Legf. itélöszéki döntvény. — Semm. döntv. — Úrbéri törvény. E napokban lapunk jan.>martiusi évnegyedes előfizetési folyama Iej«*irván, tisztelettel kér­jük annak mielőbbi megújítását. — Előfizetések csak a rendes évnegyedek kezdetétől fogadtatnak el. — Január elejétől, ugy a múlt évről is még szolgálhatunk teljes példányokkal. y(Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. (Kopp Ferenc! jbiró úrtól.) V.Hogy a közjegyzőségek felállítása sürg5s és halaszt­hatlan, ez oly tény, hogy erre már tnitsem lehet mondani. — A közjegyzőség ignzságügyünk szervezésének egyik sarkköve. Ez kezeli és biztosítja jogügyleteinket. A köz­jegy zöség az autonómia a végrehajtás terén, önrendelke­zésünk a polgári jogban, támasza a modern igazságügy kezelésének. Mindenütt, hol szüksége éreztetett annak,hogy bármely jogigény gyorsan, könnyen és lehető legolcsóbban érvényesíttessék —mindenhol mondom, és mindenkora köz­benjáró közjegyző törvényes ereje hathatósnak bizonyult, A franczia, belga és német rajnai igazságügyi szer­vezések ezen alapulnak. A jegyzői kényszer e téreni behozásának sok ellene lesz, kik nevezetesen a „kényszer" odiosus szóhoz kapasz­kodnak , és a jogforgaljm szabadságáról perorálnak. — Itt a kényszer rend, és abban a jogi biztosítékok egyik legnagyobbika rejlik. Ha a legcsekélyebb rendes keresetre az ügyvéd alá­írásának kell kiterjednie; ugy a magánjogügyi forgalom­nál, ennek biztos és pontos kezelése tekintetéből, csak jó­téteményül tekinthető a közjegyzői hitelesítés, mi bizonyos s jótékony nyugodalmat okoz. — A cautelaris eljárás a közjegyzőt a legújabb jogtudomány biztosítékaiba vezeti be, azoknak a jogtéreni érvényesítésére képesiti, mi által majdnem lehetetlenekké tétetnek az oly perek, melyek naponként, a törvényszékek szine elótt előfordulnak és lefolynak, és a melyek a megcsalt együgyűség, a hamis telekkönyvi ügy, hamisított vagy érvénytelenített jogi nyilatkozatok alapján egész családok vagyoni lételének tönkretételére vezetnek, az anyagi bukás, elszegényedés forrásaivá válnak. Nem tartom feleslegesnek e tárgyra nézve emléke­zetünkbe visszahozni a frarczia ven t őse törvény elfe­lejthetlen szerzőjének szavait, ki azt mondá : „Türelmet­lenül várjuk a rég várt közjegyzői törvényt; mert a köz­jegyzői intézmény, mely a törvény által kiegészíttetik, újra helyre állíttatik és eredeti tisztaságára visszavezettetni fog, egy azokból való, melyek a nyilvános nyugalmat megállapítják, és melyeket a nyilvános lelkii-meret oly rgen igényel." Az eddigi telekkönyvi szabályrendelet nem nyújtotta azon garantiáf, hogy a bekebelezés már foganatosítása pillanatában azonnal jogerőre emelkedjék; mert megen­gedte azon félnek, ki ellen a bekebelezés történt, —'hogy fel folyamodhassák, és a bekebelezés érvényességét meg­támadhassa. — És így ezen jogbiztositéki kérdést az egészre nézve annyira függővé tette, hogy ily esetbeu harmadik személyek biztossággal bármiféle ügyletbesem bocsátkozhatnak. Indokolták ezt azzal, hogy ez könnyebbíti a telek­könyvezési, és több biztosítékot nyújt annak, ki ellen a bekebelezés elrendeltetett. — Ha a telekkönyvezés czél­szerüsitésére megtörténtek az előintézkedések, ugy feles­leges minden pótbizfositék a jogot engedő részére; holott a jogot nyerő elég szomorúan évekig várhat, míg jogi­génye megtámadhatlanná válik, — vagy pedig a jogot engedőnek ál-okmány alapján történt bekebelezése eseté­ben egy egész harezot kell vívnia. Megállapítandó volna, hogy az, ki a telekkönyvben helyezi bizalmát s abban keresi biztositékát — szerzett jogaiban minden megtámadás ellen azonnal biztosítva legyen. A telekkönyvi hitelnek szigorúnak kell lennie. — Azért a telekkönyvi czélokra nékülözhetlenül szükséges a közjegyzői kényszer mind az okmányokra, mind a be­adványokra nézve, mert ebben rejlik a törvényesség biz­tositéka, és ebből nyeri tovább kifolyását a bevezetésnek azonnali szükséges jogerőre emelkedése. — Nemzetgaz­dászati szempontból üdvösebb a jogot nyerőt, mint a jo­got adót védeni. Ha valaki valamely — közhitelű okmány alapján eszközölt bevezetés által — miről bízvást lehet állítani, hogy minden tízezredik esetben történhetik — sértve érzi magát, ép ugy fordulhat az illetékes bíróhoz, mint bár­mely más nem telekkönyvi esetben is azt tenné. — Azon ritka esetekben, midőn birói vagy közjegyzői okmány azonnal és könnyen be nem szerezhető,arra az előjegyzés elég biztosítékot nyújt. Egyébként a tabuiaris okmányoknak egyedül hi­teles helyen való kiállítása iránti kényszer nem uj és nem idegen nálunk. Már az 1847. évben készült telekkönyvi törvényja­vaslatban világosan bennfoglaltatik, — hogy a felek személyesen , vagy meghatalmazottjaik által a telek­könyvi hivatalban megjelennek, azonosságukat igazolják, a kötött szerződést felolvassák, megerősítik és aláírják. Ha a kötvény máshol jött létre, ugy szükség annak hite­lesítése. — De régi törvényeinkben is hasonlót látunk a polgári és nemerii birtokokra, hol hiteles helyek vagy a 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom