Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)
1872 / 24. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. 5. [r.]
94 tanács előtt az eladás bevallandó volt, mert magán okmány alatti eladás csak időrei eladásnak, zálognak tekintetett. — Mi különbség itt már most a közjegyzői intézmény és az emiitett javaslat közt? Lényegben semmi. Az alakban egyedül az, bogy a felek előbb talán távol a megye székhelyén a collegium előtt jelentek meg, most pedig egyes a kerületben lakó személy előtt jelennének meg; mig mindkettőnek — a collegiumnak épen ugy, mint a közjegy zőséget gyakorló egyes személynek ugyanazon czélja, bivatása és rendeltetése van. Miután eddig egész általánosságban szóltunk a telekkönyvről, szabadjon most a részletekbe bocsátkoznunk, azon részletekbe, melyek által az eddigi telekkönyvi szabályrendeletet szerény nézetünk szerint tökéletesbiteni lehetne. Szándékunk azon rendben haladni, mint maga a telekkönyvi szabályrendelet van szerkesztve, és igy megtenni az egyes fejezetek és szakaszokrai észrevételeinket csak utólagosan megérintendők azt, mit újonnan javaslatba hozni feladatunk. Sok ujat nem mondhatunk, mert előttünk többen és igen avatottan szóltak már e tárgyhoz, hanem azok, miket előadandok, oly adatok és tapasztalatok, melyeket részint hazánkban 20 évi egész odaadással a telekkkönyv szerkesztése, vezetése, valamint ilynemű bíráskodás k örü I, részint a hazán kívül külföldön gyűjtöttem. Az érintetlen maradt részek az ideigl. törv. szabályok pótlásaival — kivéve a majd külön kijelelendőket — helyeselteknek tekintendők. liegföbb itélöszeki döntvény. Az egyes községi lakosok jogsérelme CbirlokMboritásoknál) az egész község jogsérelmét nem képezvén, ily jogsérelmek tekintetéből, a községi elöjáró mint ilyen nincs hivatva a községnek bíróság előtti képviselésére. A községi bírónak mint elöljárónak ily esetekben nincs (84. §.) kereseti joga. Roumaier Ferencz Tolna mezóváros főbírája, mint ezen mezőváros közönségének képviselője — báró S i n a S i m o n tolnai uradalma ellen 1871. év júniusban a dunaföldvári főszolgabiróság előtt sommás visszahelyezési pert indított, a Tolna határában fekvő kisszigeti tóban addig a lakosság által ingyen és szabadon gyakorlott kenderáztatási használatba való visszahelyeztetés iránt. Előadta felp. keresetében, mikép azon tóbani kenderáztatást a lakosság már ember emlékezet óta folyvástszabadon gyakorolta, és 1870. julius-augustus havában abban jogtalanul s tettleg megháborittatott — midöo az uradalmi tisztség több tolnai lakosnak, u m. Meier Andrásnak, Eser Jánosnak és Scháíler Györgynek az áztatást megtiltotta, beáztatott kender csomagjaikat tettleg kihányatta, sőt utóbb az uradalmi állítólagos joga kizárólagosságának tanuságául tőlük egyenkint 10 kr. dijat is szedett be. — Minthogy pedig ezen kenderáztatási, szárítási használatot a felmutatott bizonyítékok szerint a lakosság 32 éven tul díjmentesen gyakorolta, abba a bíróság által azt visszahelyeztetni kéri. Alperes uradalom részéről az ellenbeszédben az vitattatik, hogy Rosniaiernak nincs felperessége akár saját személyében, akár városa nevében; mert ő személyében erőszakkal nem érintetett — a városi közönségtől, vagy a felemiitett 3 egyéntől pedig megbízást nem mutatott elő. — Azon 3 lakos, kiktől 10 kr. díj követeltetett, de nem erőszakoltatott, a perben meg nem jelentek, nem szerepelnek. Tagadja, hogy a lakosságnak a kisszigeti tóhoz valami joga lenne, mert az az uradalom telekkönyvezett tulajdonát képezi. Az, hogy az uradalom évtizedekig kegyességből elnézte, hogy a lakosság ott kenderáztatást gyakorolhasson, távolról sem adóit jogot a város fóbirájának arra, hogy a lakosság részére jogközösséget követelhessen. — Az uradalomnak szabadságában állt az engedélyezett használatot korlátolni, vagy azért ad recognitionem juris dominalis — hizonyos dijt követelni. Hogy pedig az uradalom azt továbbra megszüntette, néhány lakosnak tulajdonítandó, kik az uradalom kegyével visszaéltek, midőn kiáztatott kenderüket az uraság szántóföldjeire kezdették kiteregetni. Ezt nem tűrhetvén, uri joga elismeréséül kénytelen volt dijakat követelni. — A tó az uradalom tulajdonát képezvén, ha jogánál fogva azt egyszer lecsapoltatja, s kaszálóvá alakittatja — hol fognak akkor a lakosok kendert áztatni? A felmutatott bizonyítékok elvetendők, mert az egyik (A.) a város érdekelt lakosaitól származik, kik pedig a város ügyében nem tanúskodhatnak; a másikat (B.) azért, mivel nem tagadtatik, hogy eddig megengedtetett a lako-ságnak a kender áztatás, — de ebből az jogot nem képezhet. Különben a visszahelyezésnek fő .kelléke a violenta eiectio, nem is igazoltatott. Felperes válaszában előadja, mikép a főbiró nem maga személyében, hanem mint a város képviselője annak nevében lépett fel, mire a perr. 84. §. által feljogosittatott. — Arra, hogy a kereseti tényállás nem az egész közönség, hanem csak a 3 nevezett egyén jogát és sérelmét érintené, azt feleli,hogy az meg van czáfolva a közönség által 32 éven tul gyakorolt haszonélvezeti jog fogalma által. Kimutattatott (A. B. alatt), hogy a város a kenderáztatást emberemlékezettől szabadon gyakorolta, alperes uradalom azt maga is beismerte. Ezen haszonélvezeti jog ellen egyesek irányában elkövetett jogsérelem tehát az egész közönség jogát érintette. És azért ha az egyesek elnéznék is, a városi elöljáróság kötelessége az ellen fellépni, nehogy az uradalom magának idővel joggyakorlatot igényeljen, az egész község jogsérelmére. — Az 1802. 22. t. czikk folytán a község kenderáztatási használatában jövőre is fentartandó. — És a 32 évet haladó jogélvezet a községnek elévülés jogezimen is elvitázhatlan jogezimet biztosit. Az, mintha nevezett 3 egyén az áztatási dijat önként fizették volna, megezáfoltatik alperes azon beismerésével, hogy azok kenderét a vízből kihányatta, s az áztatást jövőre mindenkinek megtiltotta. A 10 kr. dij lefizetése tehát nem tekinthető önkénytesnek. — Az állítólagos uri kegyre nézve megjegyeztetik, hogy a vizekhezi jog nem tartozik feltétlenül az uri jogokhoz. Az egyes bíróság következő Ítéletet hozott : „Rosmaier F. városi bíró ez ügybeui felperessége megalapittatik s a lakosság a kisszigeti tóban eddig is in-