Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 23. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. 4. [r.]

92 A tagosítás eszközlésének azon körülmény, hogy az úrbéri | rendbeszedés már egyszer megtörtént : akadályul nem szolgál. | 50. §. A jogerőre emelkedett ítéletek vagy egyezségek vég- | rehajtását a megbizott törvényszéki tag teljesiti, a ki a végrehajtás befejeztével az eljárása ellen annak folyama alatt netalán felmerült észrevételeket birói eldöntés végett a törvényszék elé terjeszti. A tszék határozata ellen fenhagyatik a fölebbvitel a kir. itélö táblához. 51. §. A 44., 46., 47. §§-okban érintet perekben hozott itéleleteket, akár a birtokszabályozás megongedhetőségének kérdésére? akár annak végleges megállapitására vonatkozzanak : másodfolyamodásilag a kir. Ítélőtáblához, harmadfolyamodásilag a legfőbb itélöszékhez lehet felebbvinni, és pedig még akkor is, ha a királyi Ítélőtábla az elsőbirósági ítéletet helybenhagyta. Külön semmiségi panasznak nincs helye, és a semmiségi okok a felebbvitelben adandók elő és ezzel együtt intézendök el a fölebbviteli bíróságok által. A törvényszék által hozott Ítéletek és jóváhagyott egyezségek a kir. Ítélőtáblához hivatalból többé fel nem terjesztendök, és ha a felebbviiel a törvényes határidő alatt be nem adatik : a végrehajtás hivatalból rendelendő el. 52. §. Birtokszabályozási perekben a végitélet ellen a felebbvitelen és az 1836. X. t. czikk 10. §-ában érintett kiigazitási kereseten kivül egyéb perorvoslatnak — perújításnak — nincs helye. A kiigazítás a végrehajtás befejezésének napjától számítandó egy év alatt kérelmezendő; később beadott kérelem hivatalból visszautasítandó. 53. §. A törvényszék a határ uj kihasitási térképét és birtokkönyvét az illető telekkönyvi és adósorozati hivatallal további hivatalos eljárás végett közölni köteles. Ennek megtörténtével az uj térkép és birlokkönyv a tszék irattárában őriztetik. 54. §. Az ezen törvény 1—53. §§-ai alapján létesitendő ügyletekért és teljesített birói eljárásért bélyeg és kincstári illeték nem fizettetik. 55. §. Az 1836. IV. t. czikk 9. és 10., ugy az 1840. VIII. t. czikk 4. §-ának az úrbéri külső birtoknak a belsőségtől való clszakitását és a telkek szétdarabolását tiltó, ugy az úrbéri telkek szerzését megszorító határozatai eltöröltetnek. 56. §. Az úrbéri telkek után járó erdő, nádas és legelő-illetmények szintén különváltan elidegenithetők, mihelyt azok a telekkönyvben külön vannak kitüntetve- Ennek megtörténtéig, a menynyiben az ellenkező be nem bizonyitta'nék, a belsőség tartozékául tekintendők. 57. §• A maradvány földekért járó váltságösszeg, ha a maradványföld a többi úrbéri földektől elkülönítve vagy a váltságösszeg a telekkönyvben kitüntetve nincs : ugy a belsőséget és a vele megmaradó külsőséget, mint a belsőséghez tartozott, de időközben eldarabolt költségeket is egyetemlegesen terheli. A visszkereseti jog a 19. S- értelmében érintetlen marad. 58. S- A jelen törvénynek a közös legelő elkülönítésére, az erdei és nádlási haszonvételek szabályozására vonatkozó határosatain az eldarabolás mitsem változtat. 59. §. Ezen törvény kihirdetésének napja után, az úrbéri telkeknek az eddigi törvényes tilalom ellenére történt eldarabolása vagy a megengedett mértéken felüli szerzése a törvényes engedély hiánya miatt többé meg nem támadható. Az ily tárgyú, keresetek, a mennyiben jogérvényes Ítélettel el nem döntettek, megszüntetendők. X. Fejezet. Erdély, ugy Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és Kővár vidék úrbéri viszonyairól. A) Úrbéri birtok. 60. §. Erdélyben, Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyékben és Kővár vidéken úrbéri birtoknak tekintendő mindazon telek és föld, a mely az 1819 — 20-ik évi (Cziráky-féle) országos összeírás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok, a most érintett összeírásba beiktatva lett. 61. §. Oly úrbéri telkek, melyek 1819. évi január 1-je óta a hármaskönyv I. R. 40. ezime értelmében majorsági birtokká tétettek: urhériség czimen többé vissza nem követeltethetnek. Szintúgy az 1819. évi jan. 1-je óta történt oly birtokszabályozások és telek-cserék sem jöhetnek többé kérdés alá, melyek a a törvényes határozatok megtartásával történtek, vagy átalán az illető hatóságok által végkép megerősítettek. 62. §. Az urbc'ri földbirtoknak tekintendők azon telkek is, a melyek a volt jobbágyok kezére 1819. évi jan. 1-je után 1848. évi jul. l-ig oly módon jutottak, hogy ők ezen telkektől az adót és a földesúri tartozásokat fizetni és szolgálmányokat teljesiteni tartoztak, kivévén, ha ezen telkek később az országos kormányszék beleegyezésével az adótáblából ismét kitöröltettek. 63. §. Azon telkek, a melyek az 1819 -20-ik évi összeírás előtt úrbéri szolgalmányok és ortzágo3 adózás alatt állottak, habár az 1819—20-ik évi összeíráskor elhallgattattak, — vagy azóta az adótáblákból bármi ürügy alatt kormányszéki beleegyezés nélkül kitöröltettek is : úrbéri természetüeknek tekintendők, bármiféle nevezet alatt legyenek is azok birtokosai az adótáblákban bejegyezve a 61. §• esetének kivételével. A puszta telkekről (sessiones desertae) az alábbi 68. §• renkezik. (Folyt, köv.) Csődök. Joan ovit s Misa és S i 1 y a r o v i c s István n.kikindai keresk. e. ottani törvényszéknél, bejei. apr. 2—4. perü. Rehák Lukács, — F i n k Samu pesti lakos e. pesti tszéknél, bej. mart. 20-22. perü. Horváth Gyula, — M i 111 e r Móricz pesti butorkeresk. e. pesti tszék, bej. mart. 27 — 29. perü. Melczer Ottó, — Nedelkovics György nagyszebeni keresk. e. ottani tszék, bej. apr. 8-ig, perü. Bruckner, — Rohrbacher Károly pesti (angyalföldi) serfőző e. pesti keresk. tszék, bejei. apr. 17—19. perü. Baintner. J. — Günsberger Dávid iharosberényi lakos e. kaposvári tszék, bejei. apr.3—5.perü. Bárány Gusztáv, Sachs Mór zsolnai ruhakeresk. e. zsolnai tszék, bej. apr. 3 — 5. perü. Schvertner, — Hirsch Adám csornai keresk. e. soproni tszék, bej. apr. 2—4. perü. Pesti. Teuber Gyula e. oraviczai tszék, bej. apr. 3—5. perü. Nemesik. — S c h i r f Ábrahám derecskéi lakos e. debreczeni tszék, bej. apr. 3 — 5. perü. Hódi. — Goldbrecher F. bej. keresk. e. lőcsei tszék, bej. apr. 8—10. perü. Kermeszki. — Erdős Ferencz gyomai ács s molnár e. b. gyulai tszék, bej. apr.. 8 — 10. perü. Méhes. — Nuridsányi testvérek czég e. szamosujvári tszék, bej. apr. 8. perü. Munteanu A. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedérre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.