Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 23. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. 4. [r.]

91 sérelmet követett el, melynél fogva a neheztelt ítélet s az egész azt megelőző eljárás a perr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítendő s a végrehajtási kérvény ujabbi szabályszerű elintézése elrendelendő volt." (1872. mart. 7. — 1341. sz. a.) Ezen semmiségi esetnél a fél a nyilván törvényellenes birói eljárás által okozott s a tárgyalásnál felszámított költségeinek az eljáró biró általi megtérítését is kérel­mezte. És igy keletkezett azon kérdés, váljon az e k­kép eljárt bírósági személy elmarasztalása általában az eljárási költségekre kiterjesz­tendő'e vagy csak a per orvoslat által oko­zottakra szorítandó? És erre szolgál feleletül a Semmitó'szék fent közlött elvi határozata. A katonai bíróságok előtt az osztrák perrend szerint kez­dett s az említeti bíróságok megszüntetése [olt/tán a polgári bí­róságokhoz juttatott perekre nézve, a polgári bíróságok eljárá­sát szabályozó 1868. 54. (. czikklöl eltérő törvény nem létez­vén^ a polgári bíróságok által az említett perek is az 1868. 54. I. czikk eljárási szabályai szerint kezelendők, s a mennyi­ben azoknál átmeneti intézkedések szüksége forog fenn,e tekin­tetben lehetőleg a perrend életbeléptetése és az erre szükséges átmeneti intézkedések tárgyában 1869. mart. 30. kell igazs. min. rendelet szabályai alkalmazandók — jogorvoslatok tekin­tetében pedig a kir. Semmitőszék előbbi megállapodásai fenn­maradnak. (1872. mart. 5 ki teljes tanácsülésből.) Minich Adolf — Maurer Ottó ellen 233 frt iránt a volt budai cs. kir. országos katonai törvény­szék elótt pert indított. Az ügy— miután a katonai tör­vényszékek íeloszlattattak, — áttétetett a Pozsony városi volt törvényszékhez, és ez által az ottani egyes bíróság­hoz, mely abban 1871. nov. 15 kén — 4352. sz. végzéssel felperes kérelme folytán a periratok becsomózására uj ha­táridőt tűzött ki, minek előzményéül az szolgált, hogy al­peres a katonai tszék által kitűzött tárgyalási határnapra meg nem jelenvén, felperes annak makacsságbóli elma­rasztalását kérte, mely kérelmének a katonai tszék 1871. jul. 22. keit végzéssel helyt nem adva, fenntartotta ré­szére, hogy az iratok beesomózása végett folyamodhas­son. Ezért felperes csakugyan folyamodott, s a katonai tszék 1871. aug. 5. kelt végzéssel azt el is rendelte. — Ekkor azonban az iratok áttétettek a pozsonyi polgári bírósághoz. — Az ez által — mint fent emiitettük — ki­tűzött becsomózási határnapon a felek megjelenvén, fel­peres ismételte már a katona tszék előtt tett abbeli ké­relmét, hogy alperes makacsságból elmarasztaltassék. Al­peres ennek ellentmondott, mivel alperes ezen becsomó­zásra kijelölt határnapon, az iratokat tettleg be nem cso­mózta, azok közül hiányzik a keresetlevél és eredeti kö­telezvény, tehát Ítéletet hozni még nem is lehet. Felperes annak becsomózhatása végett ujabb rövid határidőt kér halasztólag kitüzetni. Alperes annak megengedése ellen tiltakozik. Erre az egyes b i r ó s ág 1871. dec. 28-kán 4352. sz. a. végzést hozott, melyben felperest abbeli kérelmével, hogy alperes a kereseti követelésekben makacsságból el­marasztaltassék, elutasította. Ez ellen f e 1 p e r e s 1871. dec. 30. s e m m. p a n a s z t adott be, melyben azt fejtegeti, hogy : tekintve, a kato­nai bíróságok feloszlatása folytán a periratok ide s tova küldözése által okozott zavarokat , abbeli kérelmé­nek, hogy a hiányzó keresetlevél becsatolására ujabb ha­táridő' engedélyeztessék, helyt adni lehetett volna. Egy­szersmind panaszához csatolja ama keresetlevelet s kéri, hogy a fentebbi végzés a 297. §. 1. pontja alapján felol­dattassék, az iratok becsomózására ujabb határidő kitíi­zettessék s alperes makacsságból elmarasztassék. A Semmitőszék az első bír. panaszlott végzését az azt megelőzött egész eljárással együtt a 297. §, 1. pontja alapján s a 304. §. alkalmazásával megsemmisítette s ezen ügynek az 1868. 54. t. czikk szabályai szerinti további folytatására a pozsonyi kir. törvényszéket illetékesnek kimondotta; „vnert ezen a katonai bíróságok feloszlatása alkal­mával a fenállott városi tszé'^hez áttett ügy a katonai tszék előtt, rendes eljáiás szerint tárgyaltatván és kezel­tetvén, annak további folyamában is, mind a mellett,hogy a kereset tárgyára való tekintettel a perr. 93. §. a) p. szerint különben sommás eljárás alá tartoznék, tekintettel arra, hogy a perrendtartásnak most már jelen ügynél is alkalmazandó szabályai, a mennyiben a sommás eljárásra vonatkoznak, az ügy jelen állapotában — a további eljá­rás folyamában nem alkalmaztathatnának, — csakis a rendes eljárás szerint folytatható. Minélfogva ugy a ne­heztelt első bír. végzés mint az azt megelőző eljárás és tett birói intézkedés megsemmisítendő s a pernek rendes eljárás és a perrendtartás szabályai szerinti további foly­tatása elrendelendő volt." (1872. martius 7. — 1500. sz. a.) Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog s bir­tokviszonyai rendezéséről. (Folytatás.) 46. §. Az ugyanazon egy határra, vonatkozó összes birtok­szabályozási kérdések, ideértve a tagosítást, az irtványok, bérföl­dek, foglalások stb. iránti kérdéseket is, jövőre egy keresetlevélbe foglalandók, és ugy, hogy a czélbavett birtokszabályozási müve­letek, a melyeknek keresztülvitelére a segédadatok szükségeltetnek, már az első keresetlevélbea egyenkint megneveztessenek, a segéd­adatok beérkezte utáni érdemleges keresetlevélben pedig minden egyes kérelem külön-külön pontban adassék elő. 47. §. Közbirtokosságokban, a hol az arány még be nem ho ­zatott: az arányosítás az úrbéri birtokszabályozással egyidejűleg s ugyanazon bíróság elött, de külön perben eszközlendó'. 48. §. A hol a tagositási eljárás már folyamatban van : az­zal együtt az erdő, nádas s a legelő elkülönzése és minden egyéb birtokszabályozás, ugy az irtványok, bérföldek, foglalások stb. iránti kérdések s egyidejűleg az arányosítás elintézése is eszköz­lendő. Más esetekben a volt földesúr köteles a jelen törvény ha­tálybaléptét követő egy év alatt a legelő, az erdő és nádas elkü­lönitéso iránti pert megindítani s illetőleg ujabb folyamatba tenni, mi ha meg nem történnék : a törvényszék a peri a mulasztó volt földesuraság költségére egy e czélra kinevezendő gondnok által folyamatba tétoti. 48. §. A tagositás minden határra nézve külön eszközlendŐ; és ennek folytán beleegyezése nélkül senki sem kötelezhető, hogy valamely határbeli birtokaért más község határában fogadjon el kielégítést. 23*

Next

/
Oldalképek
Tartalom