Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 23. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. 4. [r.]

90 útra utasittatik, mely esetben szabadságában áll, óvását minden hátrányára netán keletkezhető eladások s lekötések ellen bevezettetni, mely intézkedés a mi előjegyzésünkkel meglehetősen azonos. A bajor rendszer nem oly nehézkes, de a törvényesség elvét majdnem még következetesebben viszi keresztül. I't egyoldalú kéret folytán soha sem rendeltetik el valamely bevezetés, hanem mindenkor annak kihallgatás'tval, ki ellen a bevezetés kéretik. — Ha ily kéret birói ' kmányon alapszik, ugy az az ellenféllel nyolcz napra emlékezetbe hozás végett közöltetik; minden más esetben megidéztetik, de ezen idézés 30 napon tul nem terjedhet. — Ez alatt az előjegyzés megtörténik. — Ha az ellenfél ezen idő lefolyása alatt óvást nem tesz, vagy nem nyilatkozik, ugy további kéret folytán az előjegyzés végleges bevezetéssé átválioztatik és ez tökéletesen jogérvényes tény. Ha az ellenfél óvással él, ugy az egyesség megkísértetik; s ha ez létre nem jó, ugy az óvás feljegyeztetik és a felek a perutrautasíttatnak,s csak a jogérvényes itélet után rendeltetnek el a véglegesek. A szász törvény azt rendeli, hogy azon jogügyek feletti okmánynak, mely alapján telekkönyvi bevezetésnek lörténnie kell, oly nyilvános okmánynak kell lennie, mely esküvel meg nem támadható, s ha magán személy által lett kiállítva, ugy az bíróilag elismert legyen. — Azért is minden rendes bevezetés bárki ellenében jogerőre emelkedik s nem kell a három éves elévülés netáni eshetőségeit várni. S igy több német államban, mint Francziaországban is azon szabály létezik, hogy rendes telekkönyvi bevezetések csak biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett okmányok alapján engedhetők meg. — Fiumében azon tapasztalást tettem, hogy itt a hitelesítés nem követeltetik. A porosz eljárás nehézkes, időrabló és drága, reformot igényel, s azért nem pártoltatik. A b aj o r eljárás elismerést érdemel; de hosszadalma?, szaporítja a költséget és végét alig érhetni, ha az adós a birói végzés alapjáu a rendes bevezetési kéret ellen óvását beadja. Azért is pártolandó inkább a szász eljárás, azaz hogy csak közjegyzőileg szerkesztett vagy bíróság által jogerejüleg kiadott okmány és közjegyzőileg készült beadvány alapján lehessen bekebelezést kérni és elrendelni. Ez felel meg legjobban a törvényesség elvének, jobban, mint a két tanú együttes aláírása és a beadványnak bárki más általi beadása, és pedig azért, mert a biró nem köteles és nincs feljogosítva a szerződő felek ós tanuk aláírásainak valódiságát puhatolni. És nemkülönben csak a közjegyző tudja legjobban az épen akkor készült okmány alapján a beadványt gyorsan és jól készíteni. Ezzel gátolva lehetnek a számosan előforduló hamis okmányok alapjáni telekkönyvezések. Semmitőszéki döntvények. fSciniüitőszék döntrényküuyvéhől s teljes tanácsüléséből.) A perorvoslatra nyilvánvaló vétsége által okol szolgáltató biró vagy bírósági hioatalnoknak az 1871. VIII. t. cúkknek a vagyoni felelősséget szabályozó 66. %-a értelmébeni elmarasztaltatása, a mennyiben azt a kir. Semmilőszék kimondaná, kiterjeszthető mindazon költségekre, melyeket a biró vagy bírósági hioalalnok nyilvánvaló vétsége állal okozott; magától értetvén, hogy a marasztalásnak a perorvoslati vagy egyszersmind az eljárási költségekre való kiierjesztését a felek kérelme, a vétség minősége, szóval a concret esel körülményei határozzák meg. Ezen elvi határozat kimondására, mi a Semmitőszók f. évi martius 5-kén tartott teljes tanácsülésében történt — következő jogeset szolgált alkalmul. Pfifner Károly né — Weisz Ignáczné ellen f. év febr. 3-kán 283. sz. a. a makói kir. járásbírósághoz végrehajtási kérvényt nyújtott be, melyben hivatkozva a mellékelt birói intő levélre hozott végzésre, miután Weisz Ignáczné az abban foglalt birói meghagyásoknak eleget nem tett, ugy azt az általa bérben bírt lakház kiüritésére végrehajtás utján szoríttatni s egyszersmind az ott találtató mindennemű ingóságait, ugy az okozott kárt is megbecsültetni s a felszámított perköltségeket megalapittatui kérte. Ezen kérvényt a kir. járásbíróság keresetnek vette, azt szabályszerű idéző végzéssel elintézte s tárgyalási határnapot tűzött ki. A megtartott tárgyalás alapján a bíróság f. év febr. 6-án 350. sz. a. Ítéletet hozott, melyben alperest a bérleménynek 8 nap alatti kiüritésére s felperes részére leendő visszabocsáttatására s a perköltségek megfizetésére kötelezte, — felperest padig a mulasztott bér, valamint a bérlemény rongálása miatti kérelmével külön keresetre utasitotta. Ez ellen alperes sem m. p <* n a s z t jelentett be, következő indokolással: Mert az eljáró biróság -- a 297. §. 10. pontja ellenére — felperes kérelmén tul terjeszkedett, mivel felperesnő végrehajtást kért, és ezen kérvényt a biróság mint a perrend 65. 66. §§-ainak megfelelő rendes keresetet tárgyalta s arra Ítéletet is hozott, holott a végrehajtási kérvények csak végzéssel ellátandók. — Da különben is a perrend 297. §. 13. pontja ellenére nem a kérelem alapján határozott, mert a végrehajtás csakis birói itélet vagy egyezség a'apjin lévén kérelmezhető, az egyszerű intő levélre fektetett végrehajtási kérelmet hivatalból visszautasítani kellett volna, s mivel ez nem történt, a 297. §. 1. pontja szerinti semmiségi eset állt elő. A Semmit ő szék annak helyt adott és a megtámadott ítéletet, az azt megelőzött egész eljárással s a végrehajtási kérvényre hozott idéző végzéssel együtt a perr. 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette s az eljáró bíróságot a végrehajtási kérvénynek a perr, 350. §. értelmében s a 345. § figyelembentartásával leendő ujabbi elintézésére utasította; Okok: „A perrend 350. §. átalános rendelete szerint a végrehajtási kérvény a biróság által az ellenfél meghallgatása nélkül intézendő el, és pedig a perr. 345. §-nak figyelembe tartásával, vagy helytadólag vagy tagadólag; — midőn tehát az eljáró biróság Pfifner Károlynénak 283. sz. a. benyújtott végrehajtási kérvényét nem a most idézett §§ ok értelmében intézte el, — hanem az emiitett kérvényt keresetnek tekintve, arra tárgyalást tűzött ki és annak megtartása után Ítéletet hozott — holott minden itélet alapját csak egy a perrend 64. és 65. §§-ai kellékeinek megfelelő keresetlevél képezheti, ez által oly alaki