Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 23. szám - Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. 4. [r.]

Pest. 1872. kedden máreziiis 19. 23. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Eszmék a tkönyvi rendszer reformjához. — Semm. döntv. — Úrbéri törvény. Eszmék a telekkönyvi rendszer reformjához. (K opp Ferencz jbiró úrtól;) IV. Az e g y e t e m 1 e g e s terhelés és az ebből kifolyólag a íó és mellékjelzálogi intézmény megszüntetendő, mert ez a hitelt tönkre tenni képes; miután ily terheltetésnél az adósnak épen semmi kilátása a legcsekélyebb kölcsönt is megkapni, vagy a netán az egyetemleges követel után bekebelezett hitelezőnek remegni kell, hogy követelését meg nem kapja, bár adósa értékének alig negyed részéig van bekeblezve. Adósának esetleges beperlése folytán ugyanis épen ennek birtoka szemeltetik ki és adatik el. s ennek eladási árából fedeztetik az egyetemleges adósság, pedig nincs törvény, mely az egyetemleges hitelezőt követelének aránylagos beszedésére utasitaná. —Van ugyan egy mód ezen veszélyt kikerülni,t. i. a végrehajtató követelét beváltani— jusofferendi,—és azután a végrehajtást ugy irányozni, hogy a beváltó ezen beváltott követelét a többi egyetemleges adósnál beszerzené és ugy saját követelét biztosítaná. De erre azt kell megjegyezni, hogy ez a hitel rontására szolgál, mert ahitelező adott pénzét minden áldozat nélkül akarja [visszakapni, már pedig ha kénytelen valamit venni, ez mindig hátrány. — És ez csakis ugy lehetséges, ha ezen hitelezőnek még azon kívül és mindjárti használatra készpénze van, de ha nincs, ugy kénytelen ezen tőkéjét veszve látni, s ezzel talán vagyonát vesztve koldusbotra jutni. Vannak, kik azt állítják, hogy az igy károsodott hitelező az előtte kifizetett és egyetemleges zálogjoggal birt hitelező, a tulajdonost illető visszkereseti jogba lép, és ezt a többi egyetemleges adósok ellen érvényesítheti; csakhogy — sajnos, ezt a törvénynek egy szakaszából sem lehet kivenni, — és még srgnosabb, hogy » zálogjog ily esetbeni realisatiójánál, eddig még nem voltam oly szerencsés, azon állítást begyőzöttnek találni. Az egyetemlegesség megszüntetése továbbá a zálogjog realisatiójával — a végrehajtásnál felmerült eddigi nehézségeket egészen eltávolítja. Az egyetemleges jelzálog is a telekkönyvben lelhetvén csak kifejezést, a telekkönyvnek fő rendelkezése ésnélkülözhetlenjellege:a különlegeség. Ennélfogva szüntessük meg az egyetemleges jelzálogokat és ezzel azután megadtuk a telekkönyvnek azon érvényét, melyre ez hivatva van, — s hiszem, hogy sem a közönség, sem a hatóság nem fog azon bánkódni. A jelzálogra nézve itt még arra is kell figyelni, ha az többeknek teherrel osztatlan állapotbani tulajdonává lett, például közös vétel vagy örökség utján. —• Ez esetben mindjárt minden egyes ideális, de határozott részre a bekebelezett követel számszerint egyforma részekben felosztandó, kivéve, ha megállapodás folytán a hitelező és az uj jelzálogi adósok közt más egyesség jött volna létre. — Miból kifolyólag a perr. 422. §-ában helyesen rendelkezik, a midőn csak a végrehajtást szenvedőnek részét rendeli elárvereztetni, habár gyakran ezzel az érték csökken, és ebből visszás telekkönyvi alakzatok képződnek, a mint történt, hogy egy — a telekkönyvben bizonyos egyházfi nevére vezetett birtokrész egy orthodox israelitának lett eladva, hol azután az ájtatos egyházfi neje az orthodox zsidóval tulajdonostárs lett. Végre szabadjon még azoknak, kik tán ellenei az egyetemlegesség megszüntetésének, egy hiteles példával szolgálni, annak bizonyítására, hogy ennek bekövetkezte korántsem okozna oly zavart, vagy feltűnést, hogy ez által netán a hitel forrásai kiszáradnának és pangás lépne be. Pozsonymegyében 18G9-ik évben összesen 4739 oly beadvány jött be, melyeknek alapjáu a zálog bekebelezése elrendelve lett. —- Ezek közt összesen 574 volt olyan, melyek egynél több jelzálogra kérettek bekebeleztetni. — Ezen utóbbi szám közt ismét 345 olyan, melyek végrehajtás utján jöttek be, miból világosan kiderül, hogy a sok beadvány közt csak 229 magán — nem végrehajtási — s igy szerzó'désileg keletkezett beadvány egynél több jelzálogot kért. — Ezen legutóbbi számban csak 43 beadvány van, melyek ismét intézetektől származtak. Ebből világosan kiderül, hogy az inditványozott egyetemlegesség megszüntetése nem lenne oly rémletes, mint az az első pillanatban feltűnik; azért legyen elhatározva, hogy több zálogtárgyat egy követel nem terhelhet, hanem már a kötelezőben az egyes összegek az egyes zálogtárgyakra megállapitandók volnának, és csak ily kötelező alapján engedendő meg a bekebelezés. A törvényesség elve folytán oly rendelkezéseket kell tenni, melyek a jogilag érvénytelen telekkönyvi bevezetéseket gátolni képesek. — Ezen elv természetében fekszik, hogy azt sok íokon át lehet alkalmazni. — Minél több biztosítási szer (cautela) létezik, annál nagyobb a bizalom a telekkönyv irányában,és nagyobb a bizalom az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok szerzésénél; de annál lassúbb, drágább és nehezebb a hitel és tulajdon szerzése. — Azért is szükség a törvényességet a maga egész tökéletességében órvényesiteni. Poroszországban a biró hivatalból és saját jótállása mellett köteles minden történendő'bevezetés jogérvényességét megvizsgálni, de különösen köteles magán kötvények kiállításával az adós ebbeli nyilatkozatát jegyzőkönyvileg felvenni és az adós azonosságáról magának meggyőződést szerezni. — Ha a hitelező kéri a bevezetést, ugy a kötelezőnek hitelesítve kell lennie; — ha ez hiányzik, ugy az adós az elismerés végett beidéztetik. — Megtagadja az adós az elismerést, ugy a hitelező a per23