Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 21. szám - A járásbirák s albirák közti összeütközés. (1871. 31. t. cz. 2. §. értelmezéséhez)

83 ság maga is beismerte illetékességét, mert tárgyalási határnapot tűzött ki. A Semmitőszék azt elvetette, „mert a hitfelekezeti községektől, vagy azok egyes tagjaitól, a lelkészek által papi illeték fejében követelt szolgálólányok iránti kérdések körüli intézkedés, első sorban a közig, hatóságok jogköréhez tartozván; az eljáró bíróság az érintett czimen indított jelen ügyben helyesen mondotta ki magát illetéktelennek." (1872. Jan. 17. — 16336. sz. a.) A taqositás által okozóit földterületi megrövidítések kármentesítése iránti keresetek, az úrbéri bíróság illetőségébe tartoznak. — Tehát habár a polgári bíróság illetékessége ellen kifogás nem említtetett is, — a polgári bíróság eljárása hivatalból megsemmisítendő. Stein Ignáez s neje Róth Fáni — Námesztó város községe ellen Árva megye polgári törvényszéke előtt, a tagosítás által részükre ki nem adott 324 • öl belső telek kiadatása, tehát illetőségük megkárosításának megtérittetése végett pert indítottak, mi rendes eljárás szerint befejeztetvén — a tszék 1871. aug. 24. 1848. sz. alatt hozott ítélettel felpereseket keresetükkel elutasította, a perköltségek kölcsönös megszüntetésével. A kir. tábla azonban felperesek s alperes felebbezése folytán az ügyet vizsgálat alá vévén, azt a Semmitőszékhez felterjesztette, hivatalból észlelt semmiségi eset következtében (297. §. 3. p.) — azon okból, mivel jelen ügy az urb. ny. parancs 41. §-ban hivatkozott külön hatóság illetősége alá tartozik. ASemmitőszék a tszék fentebb idézett Ítéletét az egész eljárással együtt 297. §. 2. p. alapján hivatalból megsemmisítette; „mert felperesek keresetükben a námesztói határnak 1868. Sept. havában befejezett tagosítása alkalmával belső telki illetményeikben történt megrövidítésüket panaszolják, s Námesztó községét mint a tagosítás vezetőjét, a telki járandóságukból hiányzó terület kiadatásában marasztalni kérik, „miután az úrbéri rendezési s tagositási ügyek, a pert 25. §. értelmében az eddig illetékes bíróságok hatásköréhez tartoznak, — ezekben az Átm. Int. XIX. cz. 1. p. értelmében az ideigl. szab. VI. czim 2. §-ban fentartott 1836. 10. t. czikkben megalapított eljárás követendő; — s a most idézett 1836. 10. t. ezikk értelmében az úrbéri rendbeszedési s tagositási eljárásnál történt kimérési hibák helyrehozása, s a tapasztalt fogyatkozás kárpótlása csak is úrbéri peruton eszközölhető; — mivel pedig a perr. 8. §. szerint oly ügyek, melyek a perrend szabályaiban megalapított polgári bíróságok hatósága alá nem tartoznak, ha nem tettek is a felek e miatt az eljárás folyamában kifogást, polgári per utján el nem intézhetők. „a tszék jelen az úrbéri bíróság elébe tartozó ügyben hozott ítélete s eljárása mint a fentebbbi törvényekbe ütköző, megsemmisítendő volt." (1872. január 9. —16U2. sz. a.) Az alapperben eszközlölt bizlosilási intézkedések hatálya az újított perre ki nem terjedhet. Boczkó Dániel elhunytával, Boczkó Károly kérelmére Békés megye tszéke által hirdetményileg felszólíttatván mindazok, kik a hagyatékra örökösödési igényt tartanak — ezek közül Szegedi Antalné megjelents 1871. mart. 27. végzéssel perre utasíttatott. Továbbá kérelmére 5318. sz. végzéssel Boczkó Károly ingatlanjaira a zárlat elrendeltetett. Később Szegedi Antalné a Boczkó Károly ellen indított pert letette, miért utóbbi folyamodott, hogy azon per megszüntetése alapján az ingatlanjaira elrendelt zárlat is megszüntettessék és telekkönyvi törlése is elrendeltessék. A tszék 1871. nov. 21. — 6185. sz. a. végzésével a zárlat megszüntetését kimondotta. Ez ellen semm. panaszszal élt (297. §. 1. 18. p.) Szegedi Antalné az okból, mert perletételi folyamodásában világosan fentartotta magának perujitási jogát, ha a perujitási kérelmet azonnal be nem adta volna is. Ez azonban egyidejűleg megtörtént, tehát a 335. §. hasonlóságánál fogva a foganatosított zárlatot 30 nap előtt feloldani nem lehetett volna. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a perr. 70. §-a rendelete szerint a perletétel pervesztéssel egyenlő hatálylyal bir ; „az alapperben eszközlött biztosítási intézkedések hatálya pedig az újított perre ki nem terjedhetvén — az eljáró törvényszék szabályszerűen intézkedett, midőn a megszűnt per alapján megrendelt zárlatot bíróilag feloldotta." (1872. jan. 23. 522. sz. a.) A csőd megnyitása után, a csődtömeg részéről használt helyiségekért járó bér iránti keresetek, nem a esődbiróság, hanem a csődtömeg mint jogi személynek személyes illetőségű bírósága elébe tartoznak. Margaritovics Péter pesti ügyvéd által képviselt Mocsonyi Antal — Sidó J. által képviselt Stern Dávid csődtömege ellen Pest belváros egyes bírósága előtt 400 frt boltbér iránt pert indított. Előadván keresetlevelében, mikép Erzsébettéri házában Stern Dávid boltot bérelt ki 400 frt előleges évnegyedi bér mellett; — ellene 1871. oktben csőd nyittatott, de a bolthelyiséget a csődképviselőség tovább is megtartotta a csődvagyon elhelyezésére — a bért azonban nov. 1-tól februárig nem fizette; ily követelés pedig mint tömegkezelési költség a csődpertöl elkülönítve áll az 1840. 22, t. cz. 35. és 63. §§-okszerint. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt, mert az 1840. 22. t. czikk 2. § ként a csődtömeg elleni kövelések a csődbe bejelentendők s a csődeljárás folytán kielégitendők. A tárgyalás befejeztetvén, a bíróság 1871. nov. 28. — 30696. sz. a. végzésével illetőségét megalapította, és ugyanakkor hozott ítéletével alperest a kereset értelmében elmarasztalta. Ez elleni semm. panaszában ismét az 1840. 22. t. cz. 2. §-ra hivatkozik. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a kereseti összeg nem mint vagyonbukott Stern Dávid tartozása, — hanem a csőd megnyitása utáni időre, mint hátralékos boltbér, a csődtömeg részéről használt helyiségért követeltetvén, ez esetben nem a vagyon) bukottnak illetősége, mely egyedül a csődbíróság, — 21*