Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 21. szám - A járásbirák s albirák közti összeütközés. (1871. 31. t. cz. 2. §. értelmezéséhez)

84 hanem a csődtömegnek mint jogi személynek illetősége | jön kérdés alá; s az utóbbinak személyes bírósága előtt | indilott keresetre nézve az eljáró biróság törvényszerüleg mondotta ki birói illetőségét." (1872. január 24. — 16446. sz. a.) Törvény a megszüntetett nrbériség fenmaradt jog s birtokviszonyai rendezéséről. (Folytatás.) 35. §. A mely határokban pedig a nádláai haszonvétel rendezése már megtörtént, és a nádasnak egy bizonyos része a községeknek, vagy egyes volt úrbéreseknek akár illetinényök fejében, akár az őket illető úrbéri földeken felül kizáró használatukra atengedtetett, ez teljes tulajdonukká válik és a rajta fekvő adózások megváltandók. 36. §. Ha a nádasnak, a melyben a volt úrbéresek nádlási haszonvélelt gyakoroltak, kiszáradása akár természeti, akár mesterséges uton már a jelen törvény életbe lépte előtt bekövetkezett : a nádlási haszonvétel szintúgy, mint a viszonszolgáltatások kölcsönösen elenyészetteknek tekintendők s a kiszáradt nádastér mind a 34., mind pedig a 35-ik §. eseteiben a volt földesúr tulajdona marad. 37. §. A viszonszolgáltatások megváltása a 35. §. eseteiben, a jelen törvény 89— 95-ik §§-aiban foglalt szabályok szerint eszközöltetik. VII. Fejezet. Legelő-elkülönités. 38. §. A legeltetés a volt jobbágyok tulajdonát képező elkülönzött földeken, a jelen törvény 3. §-a értelmében az egykori földesurakat többé nem illeti, viszont a volt jobbágyok sem legeltethetnek a volt földesúrnak elkülönzött földjein. Ugyanaz áll kölcsönösen az erdő, nádas- és legelörészekre is, a melyek az elkülönzés folytán egyik vagy másik félnek illetményül jutottak. 39. §. A legelö-elkülönzés az 1836. VI. t. czikk 3-ik §-ának határozatai szerint történik, oly megjegyzésekkel azonban : hogy az úrbéri legeiő-illetménynek ott négy holdban megállapított legkisebb mértéke csak azon esetben szállítható le, ha az, az illető volt földesúrnak ugyanazon határbeli legelő illetőségéből ennek elégtelensége miatt, ki nem kerülne. A jelen törvény 22-ik §-ában érintett községekben a legelőilletmény kiszabása a 28-ik §. végbekezdésében az erdőilletmény kihasitása iránt megállapított módon eszközlendő. 40. §. A hol a gyeplegelö hiánya vagy elégtelensége miatt a volt jobbágyok a legeltetést az urasági erdőben is gyakorolták : a legelő-illetmény az erdei legelőből is kiadandó vagy pótlandó. Az erdőkből kihasított legelő rész a volt úrbéresek erdőilletményétöl külön jelölendő ki, de a csupán legelőül kijelölt téren találtató fák, ha a felek ez iránt máskép nem egyeztek, a volt jobbágyokat nem illetik. 41. §. Közhasználatú csapások, utak, teljesen haszonvohetetlen terek, ugy a községi utczák és a rendes közlekedéshez szükséges terek senki illetményébe be nem számithatók. A haszonvehetetlen tér annak tulajdona, a kinek egyéni birtoka közé esik : különben a volt földesurat illeti. A közlekedési utak, az utczák és a község beltelkén létező magánjogi tulajdont nem képező terek : községi vagyont képeznek, érintetlenül hagyatván az ily tereken másokat illető vásárjog. A gazdasági utak és közhasználatú csapások a volt "úrbéresek birtokán ezeket, a volt földesúr birtokán pedig az utóbbit illetik, de az ilyetén utakon és csapásokon kölcsönösen fennálló szolgalmak jövőre is érintetlenül maradnak. 42. §. A hol a legelő-elkülönzés még nem történt meg: minden egyes volt jobbágy vagy zsellér követelheti, hogy legelőilletménye külön, s a mennyiben a helybeli körülmények engedik, többi birtokával egyesítve hasittassék ki. Ott pedig, hol a legelö-elkülönzés már véghez ment; a volt telkes jobbágyok legelő-illetményétől bármikor elkülöni thetik, sőt maguk közt fel is oszthatják: ha az elkülönítést vagy felosztást kérők legelő-illetménye a zselléreket összesen illető legelőnek legalább negyedrészét teszi. A volt telkes jobbágyoknak és zselléreknek közösen jutott legelő az egyesek közt felosztandó: ha a felosztást kérők úrbéri birtoka a határban levő úrbéri birtoknak legalább egy negyedét teszi. A felosztási s elkülönzési költségeket azon esetben, ha a szabályozás már megtörtént: a volt telkes jobbágy és zsellér mindegyik részére jutott osztályozott terület aránya szerint viselik. (Folyt, köv.) Csődök. Hamel Rebeka s Lusthaus lg. bej. czég e. pesti keresk. tszéknél határidő mart. 22-ig bezárólag meghosszabbíttatott; R o t h Jakab ungvári lakos e. Ung megye tszéke, bejei. mart. 21—23. perügy. Reisraann Bertalan; — Fuchs Miksa s Porges czég e. szegeden a kir. törvényszék által, bejei. apr. 2—4. perü. Fodor J. — Kövesdi B. vegyes keresk. e. Szegeden — u. attól, bejei. apr. 8—10. perü. Okruczki. — Simon Vilmos nyitrai keresk. e. nyitrai k. tszéknél, bajel. apr. 3-5. perü. Kozma R. —Weisz Manó nagykárolyi ruhakeresk. e. kir. tszéknél, bej. apr. 19. perü. Pákh. — Harrer Tamás pesti bejei, keresk. e. pesti kereskedelmi váltó tszéknél, bej. apr. 3—5. perü. Horváth Elek; — u. ott Adler Mózes bej. keresk. e. bejei, april 10—12. perü. Agorasztó Szilárd. — S i n g e r Jakab szolnoki keresk. e. szolnoki kir. tszéknél. bejei. mart. 26 -28. perü. Fráter J. — M e r z a J. S. beszterczei keresk. e. beszterczei kir. tszéknél, bejei. mart. 27. perü. Löw György. - Rubi József metzenzéfi szatócs e. tornai kir. tszéknél, bejei. mart. 2l — 23. perü. Bartalos Béla; — Neuwirt Károly pécsi lakos e. pécsi kir. tszéknél, bej. mart. 21 - 23. perü. Erret J. — Gans Mór esztergomi lakos e. esztergomi kir. tszéknél, bojel. mart. 18 — 20. perü. Niederman P. — Jakóbi Márton brassói ker. ügynök e.brassó k. tszéknél, bej. mart. 16. perü. Goebbel F. — Klein Lipót miskolczi ker. e. miskolezi kir. tszéknél, bej. május 14—16. perü. Fodor P. — Ajánljuk közönségünk becses figyelmébe, mikép Trnovszky János köz és váltó h. ügyvéd ur Szeniczeu ügyvédi irodát nyitott. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.