Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 20. szám - A végrehajtási költségek előlegezése

80 alá bocsátott, 30 frtot meg nem haladó keresetek, minden s | igy még azon esetben is a községi birák elölt leendők folyamatba, midőn a kir. járásbíróságok OÍ illető város vagy falusi községben székelnek. Vin'er Józsefné — Hrusóvszky Érzse ellen, mindketten Vágujhelyen lakván, sz ottani szolgabiróeág előtt indított becsületsértési keresetet, 20 frt birság megítélése iránt — melynek tárgyalásakor alperes illetőségi kifogást tett azon okból, mert a perr. 475. §. szerint ily összegű keresetek a községi birák elébe tartoznak. Ellenében felperes azt vitatta, bogy oly felek közt, kik a sommás bíróság székhelyén laknak, ily összegű keresetek is a községi bíró mellőzésével az egyes bíróság elébe vihetők. A szolgabiróság 1871. május 16. birói illetőségét megalapította s június 19. alperest elmarasztalá a keresetbet?. Alperes sem. panasza folytán — A Semmi tószék annak helytadván, a neheztelt Ítéletet egész eljárással megsimmisitette, n a szolgabíró helyébe lépett kir. járásbíróságnak meghagyta, hogy felperest az illetékes községi bírósághoz utasítsa; „m ert a községi bíráskodás a perr. 2 §. értelmében a nem rendezett tanácsú városok s falusi községek lakosainak 30 frt értéket meg nem haladó személyes kereseteire átalában kiterjedvén, s kivételt e tekintetben a járásbíróságok székhelyei sem képezhetvén; az eljárt szolgabiróság az által, hogy jelen esetben a 30 frt értékét meg nem haladó személyes — és a községi bíróság illetőségének mellőzésével, a perr. 480. §. ellenére egyenesen hozzá intézett keresetet, alperesnek a birói illetőség ellen tett kifogása daczára birói illetőségének megalapításával, tárgyalás alá vette s abban érdemleges ítéletet hozott, a 297. §. 1. és 4. pontja alá eső semmiséget követett el." (1872. febr. 29. — 1290. sz. a.) A következő döntvény nem teljes tanácsülésben állapíttatott meg : A rabbi részére, ki az esküleiét élnél jelen volt, a bíróság által dijak meg nem alapithatók. Kürthy János — Adler Farkas ellen kártérítés és 400 ft iránt Szoboszló törvényszéke előtt pert indított, — mely letárgyaItatván, 1871. évi 302. sz. a. ítélettel felperes azon esetre, ha alperes a főesküt leteendi, keresetétől elmozdittatott s alperesnek fizetendő perköltségekben elmarasztaltatott. — Alperes — mint izraelita — a rabbi és bíró jelenlétében az esküt letette s a törvényszék 1871 eept. 9. — 529. sz. végzésével alperes felszámított költségeit 24 frt 32 krban megalapitotta, — melyek közt a rabbi s helybeli bíró dijai is foglaltatnak. Ezen végzés ellen felperes semm. panaszt adott be; mert az eskületétel költségei ő' nem terhelhetik, de ha a perrend szabályai azt kívánnák is, azokat nem lehetett volna oly nagy összegre emelni, mi majdnem haladja öszszes perbeli költségek sommáját. A Semmitőszék ennek részben helyt adött, — a mennyiben a végzés azon részét, — mely az eskületételi küliíéget 24 írtban állapította meg, a 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette és ezen költséget 10 frt 23 krra leszállította; „mert az 1871. mart. 1. — 302. sz. a. kelt Ítélet értelmében felj)eres azon esetre, ha alperes a főesküt leteendi, keresetétől elmozdittatván és alperes részére a perköltségek megtéritésére köteleztetvén — az eskü letéti eljárás költsége is a pervesztes felperes terhére megalapítandó volt; „ezen kötelezettség azonban csak a szükséges költségre szorítkozhatván, a végzés azon intézkedése, mely szerint a rabbi, a bíró és tanú részére dijak alapitattak meg, — miután a rabbi közbenjárása a törvény által nem kívántatik, és a biró a helyben teljesített cselekményért dijt nem igényelhet, — megsemmisítendő, többiben pedig a túlzottan számított költség leszállítandó volt." (1872. febr. 15. — 910. sz. a.) Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog s birtokviszonyai rendezéséről. (Folytatás.) 32. §. Az ezen határozatok folytán a volt úrbéresek szamára kihasítandó erdőtér, mint ezeknek közös erdeje kezelendő, s a gazdálkodás az ily erdőkre nézve fennálló, vagy ezután kibocsátandó szabályok szerint a közigazgatási hatóságok felügyelete alatt gyakorlandó. A lelkészek és iskolatanitók számára kihasítandó erdöilletmények is, a mennyiben ez iránt a volt földesúrral más egyezmény nem jött létre, mindig a községi erdővel foglalandók össze s ezen esetben az illetménynek megfelelő famennyiséget a község tartozik kiszolgáltatni. 33. §. Addig, mig az erdei haszonvételek jelen törvény szerint rendeztetnek : az eddigi törvényes határozatok, ugy ezen haszonvételek tekintetében, mint az ezekért járó viszonszolgálatokra nézve, erejükben fennmaradnak. VI. Fejezet. Nádlási haszonvételek. 34. §. Ott, a hol a volt úrbéresek az 1836. VI. t. cz. 5. §. értelmében nádlási haszonvételt gyakorolnak, a a haszonvétel eddig se egyezkedés, se birói eljárás utján nem rendeztetett, annak szabályozása olykép eszközlendő : hogy a volt földesúrral közösen használt nádastérből a volt úrbéresek számára, azok eddigi haszonvételének megfelelő rész, egy egész volt úrbéri jobbágyi vagy nyolez volt úrbéri zsellértelek után két holdnál nem kisebb, nyolez holdnál nem nagyobb menynyiségben kizárólagos tulajdonul hasittassék ki, vagy pedig e helyett a felek kölcsönös beleegyezése alapján ugyanazon határban más egyenértékű földek adassanak. Az illetmény kiszabásánál a volt úrbéresek által eddig teljesített viszonszolgáltatások értéke számításba veendő.(Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.