Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 21. szám - A járásbirák s albirák közti összeütközés. (1871. 31. t. cz. 2. §. értelmezéséhez)

Pest. 1872. kedden márczius 12. 21. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom. Járásbirák s albir£k közti összeütközés. — Egyetem — X A járásbirák s albirák közti összeütközés )( (1871. 31. t. cz. 2. §. értelmezéséhez.) Az idézett törvény szövege utolsó kikezdésében ez : az aljárásbiró azon ügyekben is, a melye ket a járásbiró hozzája utal, mint önálló biró jár el. Ezen önállóság értelme nem lehet más, mintáz, hogy az albirák, a nekik a járásbiró által kiosztott ügydarabokat kezdettó'l a befejezésig, levéltárba helyezésig, egész az utolsó stádiumig minden más s igy a járásbiró beavatkozása nélkül is intézik el; az ügyekben hozott végzéseket, Ítéleteket, más hatóságokhoz intézett megkeresvényeket, felebbvitel esetében a felterjesztéseket, szóval mindent a legkisebb részletekig önmaguk irnak alá anélkül, hogy előbb a járásbiró kezein keresztül mennének. A törvény szövegében az „i s" szócska pediy nem jelenthet mást, mint azt, hogy még azon ügyeket is, melyeknek elintézése nem tartoznék az albirák munkaköréhez, mint például az administrationális elnöki teendők, ha nekik kiosztatnak, önállóan intézik el s nem terjesztik előbb az elnök, illetve járásbiró elé aláírás végett, hanem mint általuk elintézett ügyet önmaguk irják is alá. A járásbíróság egyes bírói intézmény lévén, az albirák azért ruháztattak fel önálló bíráskodási jogkörrel, — hogy az ügyek fenakadás nélkül gyorsan intéztessenek el, minden egyes biró saját munkájáról felelősséggel tartozván. Az önállóság minden korlátozást, minden illetéktelen beavatkozást kizár, s kell, hogy kizárjon, mert különben illusoriussá válik. Az előre bocsájtottak után azt kérdem most már, hogy jogosítva van-e a járásbiró az általa az albiráknak kiosztott, s ezek által feldolgozott ügydarabokat az expeditióból maga elé hordatni, azokat átböngészni, saját nevét is azokra aláirni, s neve elé oda bökni azon szót : „expediatur," mint azt teszik többhelyütts hallomás szerint Bácskában több járásbiró is. Jogosítva van-e a járásbiró az általa albiráknak kiosztott s ezek által feldolgozott ügydarabokban elkészített megkeresvényeket, átiratokat, felterjesztéseket, mik különben is a járásbíróság nevében szólnak, alárni? S mert a járásbíróság egyes bírói intézmény lévén, arra való-e a járásbiró, hogy az albirák munkáit vizsgálva a kész munka alá oda Írogassa : „expediatur" ; s nem-e inkább arra való, hogy ő is, mint az albirák, önállóan s a munkában nem válogatva dolgozzék, s írja azt alá, mit önmaga dolgozott? Tudok eseteket, mint az még most is folytonosan történik, hogy az albiró az általa teljesített fenyítő vizsSzferenczr. zárda közti per. — Semm. döntv. — Úrbéri törvény. gálatról az iratokat iratjegyzék kapcsában a fenyítő törvényszékhez áttétetni s erről az ügyészséget értesíttetni rendelvén, a járásbiró ezen elintézett ügyre rá,illetve aláirta nevét és az „expediaturat — noha az egész vizsgálat az albiró által eszközöltetett; a vádlott letartóztatása vagy szabad lábrai helyezése iránti határozat is általa hozatott, mégis az ügyészséghez szóló értesítést, s a törvényszékhez szóló beterjesztést a járásbiró irta alá, de az iratjegyzéket nem, — azt aláírás végett azalbiróhoz küldé mondván ; hogy az nem elnöki teendő. így tett és tesz a más hatóságokhoz az albiró által intézett megkeresések, a kir. tábla vagy a curiához intézett felterjesztésekkel is. A fogalmazványon mindenütt ott szégyenkedik az „expediatur,"mintha bizon e nélkül nem is expediáltathatnék! Hát igy értelmeztetik a törvényben foglalt önállóság ? S az egészben még az a szomorú, hogy egy pár magasabb ál'ásu tisztviselő is igy értelmezi. Talán azt hiszik, hogy a járásbíróság a Bachkorszakbeli „Bezirksgericht" és az albirák : „Gerichtsadjuncfok ? Minthogy e napokban egy járásbíróságtól az előadott differentiák végett az igazsngügyministeriumhoz felterjesztés fog tétetni, kívánatos volna, hogy ezen ügyhöz szakférfiak hozzászólnának. — Nem lenne ez haszontalan munka, mert nyernének a peres felek az által, hogy a járásbiró a helyett, hogy az albirónak munkáit aláirogatná, érdemlegesen mást dolgozhatnék. A dolog ugy is nagyon sok, a munkaerő meg nagyon kevés, restantia jut is, marad is bőven! Egy albiró Bácskából. Az egyetem s szferencziek pesti zárdája közti per. A közalapítványi kir. ügy igazgatóság az egyetem képviseletében, a Szent-Ferencziek pesti zárdája ellen — mint lapunk mult évi számaiban (1871. 15—18. szkban , — továbbá a 47.-48. szkban) részletesen közöltük — Pest város tszéke előtt még 1867 évben pert indított, a Pesten Szeut-Ferenczrendiek terén fekvő s az 562 telekk. lapra bejegyzett 699'/3 • öl területű egyetemi könyvtári telek s épületek egynémely részének mint állítólag az egyetemet illető fekvóségnek az egyetem tulajdonába való visszabocsáttatása iránt. Felperes egyetem mind a három fórumon elutasittatott keresetével ; a törvényszék 1869. apr. 15. kelt ítéletében, — melyben „az alperesi szerzet a kérdéses helyiségek birtokában s használatában továbbra is megha21