Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 20. szám - A végrehajtási költségek előlegezése

79 Valamint az eljárás azon részét sem, mely szerint az egész per folyama alatt alperes részről a kiskorúság kifogása eló nem fordul; és ügygondnok csak semmiségi panasza mellett mutatja fel alperes keresztlevelét : s mégis ezen elkésve felhozott bizonyiték alapjául használtatik a döntvénynek, alapjául különösen az itélet feloldásának is. Ha e kifogás és bizonyiték maga helyén a perben hozatik fel : felperes fél oly meggyó'zőleg czáfolja ezeket meg minden bizonynyal, hogy biróilag érvényesíttetni nem fognak, hivatkozván többek között oly tartalmú semmitószéki döntvényre is, a hol ki van mondva : „a közgyám kiskorúaknak peres ügyekben k é pviseltetésére hivatva nincs." („Törv. Csarnok" 93. 1871.) A törvény és igazságszolgáltatás általános szempontjából is fájlalnunk kell, hogy legfőbb törvényszékünkön ily törvény — és saját helyes intézkedéseivel ellenkező, és ugy a birósági tekintélyt aláásó, mint a jogbiztonságot veszélyeztető határozatok keletkeznek; de különösen sérelmes a panaszlott intézkedés a szegény felperes Kovács Erzsébetre nézve még azért is, mert ő megitélt 40 frt évi tartásdíj erejéig, 12 év tartamára, a zálogjogot alper s ház és szóló részeire előjegyeztetvén, illetőleg a már lejárt 80 frtig érintett fekvóségekre a végrehajtást is elrendeltetvén : most már első' gondja lesz alperesnek a zálogjogokat kitürültetni, azután pedig fekvőségein vagy tuladúi, vagy pedig azokat beterhesiteni. — Az ártatlan gyermek aztán éhen veszhet, a törvénytől segélyt váró anya pedig igazság és sorsának javulása felett kétségbe eshetik! Igaz ugyan, hogy a birák vagyoni felelősségéről szóló 1871. VIII. t. czikk VI. fejezet 66. § a a biró nyilván való vétsége miatta félnek kártérítési jogot ad : de ehhez legjobb esetben is még egy pernek minden törvényszéken keresztül vitele szükséges. Késő reménység, késő vigasztalás! Elégtételül ajánlom inkább, itt a nyilvánosság birói széke előtt a panaszlott döntvényt azon tisztelt kartárs^k figyelmébe, registrálás végett, kik többek között a „Törv. Csarn." 1870. 99. és 1871. 4-dik számaiban több rendbeli semmitőszéki döntvények összeütközését közzé tették, megjegyzésével annak, hogy a jelen sérelmes döntvénynek mestere Karlovszky Gusztáv előadó ur volt.*) Végül legyen szabad kérdésbe tennem : az e féle összeütköző döntvényeknek legfőbb oka nem-e a sietség? nem-e a fényes kimutatások erőszakolása? Ujszászy József. *) A jelen kérdésre nézve — mint lapunk f. évi 16-dik számából látható, a Semmitőszék már teljes tanácsban elvi határozatot hozott, melyben azon véleményt foglalja el, melyet a fentebbi czikk tisztelt közlője véd s vitat— visszatérve igy az 1871. febr. 17-ki határozatához. — Rendkivül sajnáljuk azonban, hogy ezen elvi határozat szükségessége előbb nem láttatott be, mi által az oly szomorú s veszélyes ellenmondások egyik esete elkerülhető lett voina. — Valóban higyjék el, nekünk épen nem kellemes dolog ily eseteket registrálni. Szerk. Semmitőszéki döntvények. (Semmitőszék döntrénykönyvébői s teljes tanácsüléséből.) Az 1871. XXXI. f. czikk életbeléptetésére szükséges átmeneti intézkedéseket tartalmazó 1871. 68. (czikk. 3. fi ának azon kedvezménye, hogy az 1872. évi január 31-ig lefolyó idő számításba nem vétethetik, mindazon haláridők tekintetében alkalmazandó, melyek a feloszlatott bíróságok által hozott határozatok folytán keletkeznek, habár e határozatok csak 1872. évi január hóban lellek is kézbesítve. Néhai idősb Kormos András hagyatéka iránt Miskolcz város feloszlatott tszéke előtt ifj. Kormos András, Juli s társai, továbbá kiskorú Kormos Zsuzsánna képviseletében a tiszti ügyész s végrendeleti végrehajtó Jassy István részéről folytatott örökösödési eljárásban — emiitett tszék 1871. dec. 30. — 2560. sz. a. végzést hozott, melyben az örökösök osztályrésze megalapittatott, Kormos Juli mint nz osztálylyal meg nem elégedő fél pedig örökségi igényei érvényesítése végett a törvény rendes útjára utasíttatott. Ezen végzés az uj birósági szervezet életbeléptével — 1872. év január 6-án lett kézbesítve. És ellene Kormos Juli f. év február 3 kán adta be semmiségi panaszát következő alapokon : A végzés már január 6 kán kézbesittetett ugyan, de az 1871. 68. t. czikk kedvezményénél fjgva nyújtja be panaszát, azt a 297. §. 22. pontjára fektetve. — Mert az 569. §. szerint leltározás s becslésnél a szakértőkön kívül még 2 házbeli vagy szomszéd meghívandó; az 570. §. szerint pedig a helybeli örökösök megidézendők; és ezek mind mellőztettek. Továbbá az egyesség beleegyezése nélkül jött létre. És az 583. §-ként, ha az örökség tárgyát ingatlan is képezi s az egyesség nem sikerül, az 587. §. szerint a perre utasítás a birtokbiróságot illeti — mely hatósággal Miskolcz volt tszéke nem volt felruházva. A Semmitőszék előtt ez ügyben a tanácskozás fó szempontját mindenek előtt az el késés kérdése képezte, melylyel már az első bíróság részéről a hivatalbóli visszautasítás járt volna. És e tekintetben azon kérdés merült fel, hogy jelen esetben, midőn nem a törvény által vagy biróilag kitűzött oly határidőről van szó, mely 1872. január 1 ig még le nem járt volna — az 1871. 68. t. czikk 3 §-ban foglalt ama kedvezmény érvényesíthető volt-e, mely szerint az 1872. január 30 ig lefolyó idő számításba nem vétethetik. Tehát hogy azon fő kellék hiányában nem tartozott volna-e a fél semm. panaszát jan. 6. után harmadnapra benyújtani. Ezen kérdés eldöntéséül mondotta ki a Semmitőszék február 27-ki teljes tanácsülésében azon elvet, — mely ezen jogeset czimét képezi. (1872. február 27. — 1237. sz. a.) Különben f. év febr. 28-kán kelt határozatával az iratokat a kir. járásbírósághoz azon utasítással küldötte vissza, hogy azokat annak felvilágosításával terjeszsze fel, váljon a volt Miskolcz város tszéke birtok birósági hatáskörrel fel volt-e ruházva, a ministeri felhatalmazó rendelet hiteles másolata is melléklendő lévén. — A polg. perrend 475. §., illetőleg 2. §. 1. pontja által a nem rendezett tanácsú városok s falusi községek bíráskodása 20*