Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 20. szám - A végrehajtási költségek előlegezése

78 ismét külön támadják meg napidijaikért? s ez mind megtörténhetik azon huzamos idó alatt, mig a költségek utólagosan megkiildetnek, ha ugyan megküldetnek; s ezen kivül nagy boszuságára még bélyegcsonkitásért is elmarasztaltatnánk. Az itt elősoroltakra ismét azt válaszolhatják, hogy igyekezzék birói kiküldött a követelést mentül elóbb árverezés folytán behajtani, vagy pedig szorgalmazza a költségek megküldetését. Ide vágó viszonválaszt sem nehéz találni. Hát ha csak biztosítási végrehajtás foganatosíttatott, vagy kielégítési végrehajtás megkísérlése esetében alperesnél semmi alap sem találtatott, — avagy végrehajtást szenvedett félnél lefoglalt ingóságok elsikkasztattak, — honnan vegye be a költségeket, miktt saját erszényéből előlegezett ? sem ö, sem a becsüsök, tanuk és szakórtők, és a bérkocsis nem elégesznek meg, — netaláni sikkasztás esetében — a bűnvádi eljárással s a sikkasztó fél befogatásával. — Avagy utóvégre még az elsikkasztott táigyakért is ő felelős, t. i. a birói kiküldött, hogy saját zsebéből előlegezett összegen fogadott napszámosokkal miért nem szállította el a lefoglalt tárgyakat a végrehajtást szenvedett fél lakásáról, egy — ismét saját pénzéből előlegezett összegen — kibérelt biztos helyiségbe? Mindezekhez egy kis capitális kellene, mit azonban a törvény a végrehajtóktól — kineveztetésük feltételéül — nem kíván meg. A mi pedig azt illeti, hogy szorgalmaztassák a költségeknek utólagosan leendő megküldetése,— ez sem helyes érv, mert tudjuk, hogy ennek mily végtelen hosszú utja van. Ugyanis a végrehajtó — ha esetlegjárásbirósági végrehajtó a bécsi kereskedelmi s váltó törvényszék végrehajtási végzése folytán járt el — bemutatja a végrehajtásról fölvett jegyzőkönyvet azőt közvetlenül kiküldő járásbírósághoz, s kéri költségei megküldetését, — a járásbíróság bejelenti az esetet az öt megbízó törvényszéknek: a törvényszéki elnök kiadja a jelentést egyik törvényszéki bírónak, ki azután referál az ügyről, melynek folytán a törvényszéket megkereső' bécsi váltó és kereskedelmi törvényszék a költségek behajtása végett megkerestetik,hol a megkeresvény hasonló fiottirozáson megy keresztül, mig végre nagy nehezen behajtatik a költség felperes, illetőleg végrehajtató féltől, s ugyan olyan és annyi közvetítésen keresztül érkezik rendeltetése helyére, mint a milyen és a mennyi közvetítésen a sürgetés keresztül ment; — e közben elmúlik — a legjobb esetben néhány hónap,de egy év is,s csak ekkor jut még végrehajtó,— minden gyümölcsözés nélkül, s mások érdekében befektetett néhány forintjához. Egyébiránt az is föltehető s megtörténhető eset, hogy felperesnél sincs alap, s a megkísértett végrehajtási költség be nem hajtható; ekkor végrehajtó szenvedje a kárt, ha a költségeket eló'legezte? — avagy a bérkocsis tartozott őt ingyen szállítani , — s tanuk és becsüsök kötelesek voltak idejöket ingyen vesztegetni, s ingyen tanúskodni ? Az előadottaknál fogva tehát nem osztom azon nézetet, mig meg nem győzettetem helyességéről, — hogy a végrehajtó, költségek előlegezése nélkül is tartozik jelzett esetekben a végrehajtást, az erre kiszabott határidő alatt foganatosítani. — Szerintem tehát nem is követ el mulasztási hibát a birói kiküldött, — ha ily esetekben a végrehajtást nem foganatosítja; sőt ellenkezőleg a mulasztás végrehajiatót illeti, mert ó nem előlegezte a költségeket, nem tett eleget a törvény világos rendeletének, az ő mulasztásaárt pedig birói kiküldöttet felelősség nem terhelheti. A veszprémi kir- törvényszéknek ellenkező véleménye van, mely vélemény előtt — a törvényszék iránt tartozott tiszteletből — meghajlok ugyan, de mig azt elfogadható érvekkel nem támogatja — bocsánat — nem oszthatom. Óhajtanám, ha nálamnál avatottabbak is hozzászólanának e kérdéshez. Kovács Béla. A. Senimitöszék köréből. ,,Az önálló törvényes korú hajadonok személyes ügyekbe,* — milyen az apaság beismerése, gyermektartási költségek követelése — önképviseletre jogosultaknak tekintendők." A házasságon kivül szülelett gyermek természet és törvény szerinti gyámja az anya lévén, más gyám kirendelé sének ily serdületlen korúak képviselletésére gondnok kinevezésnek szüksége fenn nem forog. Hazai törvényeink (H. T. K I. 101. 111.) számos curiai döntvények s a nagy gyakorlat szerint is a törvényes korú egyének, — ha különben szülei, gyámi vagy gondnoki hatalom alatt nem állanak (perr. 84. §.) — személyes ügyeikben föl és alperesként állhatnak, ügyvédet vallhatnak, sőt végrendeletet is tehetnek. Ezen okoknál fogva természetes és a legtörvényszerübb dolognak kell tartanunk, hogy a Semmitöszék 1871. febr. 17-kén 1626. sz. a. Riplinger Henrikának Schneider Nándor budai lakos ellen apaság beismerése és gyermektartás iránt indított perében (közölve 1871. april 28. „Törv. Csarn." 33. sz.) a fentebbi jogelveket állapította meg. — De az aztán már sajnos jelenség, hogy fentebbi döntvény hatálya 1871, febr. 17-től csak 1871. dec. 21-ig tartott és ekkor már fentebbi kérdés egészen ellenkező értelemben oldatott meg, az önálló Kovács Erzsébet kecskeméti hajadonnak a szinte szülők, gyám és gondnok nélküli Czelleng József ellen, ugyancsak apaság beismerése és gyermektartás iránt folyamatba tett perében,határozatkép szóról szóra következők állapiítatván meg: „Felperes m'mt hajadon, s igy mint kisk ru önképviseletre jogosítva nem levén, jelen per csak a részére az illető halóság által kinevezett gyám által lett volna folyamatba tehető; mert továbbá a senuiiiségi panaszhoz mellékelt születési anyakönyvi kivonat szerint, alperes szintén kiskorú levén, saját személyében perbe idézhető nem volt, — hanem részére is gyám kinevezése kérelmezendő.'' £1871. dec. 21. — 13920. sz. a j Ha most is az átal. p. t. könyv uralma alatt élnénk ; s ennek 234. §-a, mely szerint : „kiskorú sem mint felperes, sem mint alperes biróság előtt meg nem jelenhet; őt a gyám vagy maga tartozik képviselni vagy más által képviseltetni," -- máig is hatályban volna: igen is helyén lenne a neheztelt intézkedés. De mostani törvényes viszonyaink között azt törvényesnek nem lehet tartanunk.