Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 16. szám - Képviseltetés váltóügyekben a kir. törvényszékeknél nem váltó ügyvédek által - Az országbirói értekezlet VII. R. 1. §. d pontja. (Folytatás)

64 megsemmisítendő és szabályszerű ujabbi eljárás elrende­lendő. Bárány DéDes — Vajda Pongráczot 2500 frt és járulékai iránt Somogy megye központi szolgabirósnga előtt beperelvén, ezen ügy tanúkihallgatás közbejöttével sommás uton letárgyaltatott. Megjegyzendő, mikép ezen sommás ügy még 1868. évi augustusban kezdetett meg — és sommás eljárás szerint máig sincs befejezve. A szolgabiróság 1871. évi 725. sz. Ítéletével alperes elmarasztaltatott. Ez ellen alperes az i télét kihirdetésekor se mm. panaszt jelentett be, s azt következőleg okadatolta : A kereset alapjául szolgáló okmányok eredetijei bemutatva nem voltak; a felperesi tanuk kihallgatási idejéről nem értesíttetett, sőt több saját tanuja sem hallgattatott ki. — Ennélfogva kéri az egész eljárást minden következmé­nyeivel a 297. §. 1. p. alapján megsemmisíttetni. A Semmitőszék a neheztelt ítéletet, — az ez ügyben 1870. évi sept. 5-kén a kaposvári szolgabiróság és sept. 26-kán a Pécs városi tszék előtt teljesített tanú­kihallgatási cselekvényekkel együtt megsemmisítette, a 297. §. 1. tétele alapján — és utasította az eljáró bírósá­got Somogyi K. és Takács L. tanuk ismételt szabályszerű kihallgatására, s a kifejlendőkhöz képest ujabb Ítélet ho­zatalára. „tekintve, miszerint a felterjesztett ügyiratokból az, hogy panaszló az említett tanúkihallgatási határidőkről eleve értesíttetett, s ekként a perr. 196. §. rendelkezésé­nek elégtétetett volna, nem tűnik ki." (1872. febr. 15. — 732. sz. a.) Tehát ily esetekben nemcsak az ily hibás eljárásra hozott s fektetett ítélet, hanem az egész eljárással maga a megtörtént tanúkihallgatás is megsemmisíttetik — nem tartatván elegendőnek, hogy csak arra tüzettessék ki uj határidő, hogy azon, a már kihallgatott tanuk az ellenfél netaláni ellenkérdéseire (perr. 120. 199. §§.) hallgattas­sanak ki, s a tanúvallomásokra az észrevételek kivétes­senek. Törvény a megszüntetett urbériség fenmaradt jog s bir­tokviszonyai rendezéséről. (Kihird. 1871. dec. 24.) 1. Fejezet. Altalános határozatok. 1. §. Úrbéri földbirtoknak azon telkek tekintendők, a melyek az úrbéri táblákba, mint az úrbéri jobbágy és úrbéri zsellértelkek állománya igtatvák be, — vagy későbbi időben úrbéri tartozások szakadatlan megvétele által ilyeneknek ismertettek, — akár voltak ezek úrbéri, akár urbért pótló szerződési bánás alá vetve. 2. §. Az úrbéri kapcsolatnak az 1848-iki törvények által lett megszüntetése következtében, a volt jobbágyok a kezükön levő úrbéri földbirtokban (úrbéri jobbágy és úrbéri zsellértelkek) teljes tulajdoni és rendelkezési joggal birnak. 3. §. Az úrbéri telkekkel a volt úrbéresek tulajdonává vál­nak a már törvényesen elkülönzött vagy jövendőben törvényes uton elkülönzendő legelők, nemkülönben azon erdők és nádasok is, melyek az úrbéri faizás és nádlás fejében a volt úrbéreseknek az úrbéri telkek után illetményképen adattak vagy adatni fognak. 4. §. Az úrbéri jobbágy és úrbéri zsellér elkek állományának törvényes mértéke, az eddigi úrbéri törvények által meg lévén ál­lapiíva : ez szolgáland minden úrbéri tárgyalásnál zsinórmér tékül. 5. §. Az 1848. IX. tczikk által az úrbéri kapcsolat véglegesen meg lévén szünletve : az úrbéri kapcsolatból eredő és származtatott következő jogok és kötelezettségek is elenyésztek : I. a hazátlan úrbéri zsellérek (subinquilini) tartozásai; 2. a pálinkadiazánoktól fizetett dijak, a mennyiben ezek az úrbéri viszonyon alapulnak; 3. az úrbéri telken nyitott boltoktól a bér­szedés joga; 4. a földesúrnak azon joga, mely szerint egykori jobbágyának a tégla vagy mész-égetést, a kővágást, agyag vagy fövény-ásást annak földjén megtilthatta, — vagy ezen jog gyakorlásáért magának szolgáltatást köthetett ki, — a hol ezen jog a jobbágyi kapcsolat megszüntetéséig gyakoroltatott ; és ezen kivül 5. a kizárólagos mészárszéki jog. A mégfenálló többi kir. kisebb haszonvételek szabályozásáról külön törvények intézkednek. 6. §. A mennyiben az 1848. XII. tczikk által a volt földes­uraknak biztositott kármentesítés még kiszolgáltatva nem volna : a megtérítendő összeg kiszámítása az 1868. XXXIII. tczikk 5. íj­nak határozatai, a kifizetés pedig az eddig fenállott szabályok sze­rint történik. II. Fejezet. Pusztatelkek. 7. §. Pusztatelkeknek azon telkek tekintendők, melyek akár már mint pusztatelkek, akár pedig mint bel- éa külsőséggel ellátott volt úrbéri házhelyek lettek az úrbéri táblába bevezetve, — azonban birtokosaik által később elha­gyattak. Ezen pusztatelkek (sessiones desertae) azoknak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e pusztatelkeknek 1848. jan. 1. birtokában voltak. 8. §. Pusztatelkek után, melyekért országos kárpótlás fizet­tetett, vagy fizettetni fog : az úrbéri legelő és erdő, illetőleg nádas-illetmény szintén ugy kiadandó, mint más úrbéri birtok után. 9. §. Pusztatelkek egyes részei, melyek 1848. jan. 1-je előtt nem úrbéri vagy urbért pótló szerződés szerint, hanem az 1836. IV. törvényezikk 14-dik §-a értelmében a megszállásig viszon­szolgáltatás terhe alatt osztattak ki : szintén a birtokosok tulaj­donai maradnak és kárpótlás azokéit is az átalános úrbéri kárpót­lási szabályok szerint aránylag adandó ki. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom