Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 2. szám - A szóbeli felebbvitelről váltó- és csődügyekben

Pest. 1872. pénteken január 5. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debrcczeni, eperjesi és temesvári ügy védegylet közlönye. Tartalom: A szóbeli felebbvitelröl. — Semm. döntv. — Legfőbb itélőszéki döntvény. — Törvényczikk a bir. végrehajtókról. V A szóbeli felebbvitelröl váltó- és csődügyekben. K ü 11 e y Ede kir. táblabíró úrtól. A vtk. II. r. 133. §. szerint a végzés elleni felfolyarnodás, illetőleg seuimiségi panasz a kihirdetéstől vagy közléstói számítandó 24 óra alatt beadandó, — inely utóbbi szó minden kétséget kizár a felett, hogy ezen perorvoslatok írásbeli beadmány utján használandók. Még határozottabban szól a 137. §., mely azt rendeli, hogy az Ítélet elleni felebbvitel a kihirdetéstói számított 24 óra alatt az eljáró bíróságnál írásban 3 példányban beadassék. De a csődtörvény is határozottan írásbeli felebbvitelt kiván, melynek 96. § szerint ugyanis a felebbvivő felebbviteli szándékát külün írásban határozottan kijelenteni, és ezen kijelentését három, illetőleg egy cancellariai rendelmény szerint 15 nap alatt a csodületi bíróságnak bemutatni tartozik. Azonban nálunk tudvalévőleg a hozott törvények nem igen szoktak tanulmány tárgyaivá lenni. így történik, hogy az alsó bíróságok számos esetekben ugy a váltóvégrehajtásokból keletkezett igényperekben, melyek elég helytelenül a polgári perrendtartás szerinti eljárás utján elintéztetnek, mint csődperekben, a határozat kihirdetése alkalmával szóval bejelentett felébbvitelt elfogadják, — amazokban nem ritkán azon bölcs kitanitás mellett, hogy a bejelentett felehbezés vagy semmiségi panasz indokai a perrendtartás 125. §. értelmében 8 nap alatt Írásban külön beadhatók. A pesti kir. ítélő tábla ily szóval bejelentett perorvoslatokat ugy a váltó-, mint a csődügyekben a fent idézett törvények alapján következetesen visszautasítja. Ellenben a legfőbb ítélőszék azokat már több esetben azon az alapon, mivel a felek az eljáró bíróságok által a fentérintett módon tévedésbe hozattak, elfogadván, a másodbiróságot azok érdemleges elintézésére utasította. Váljon mily nézetben van a legfőbb ítélőszék jelen kérdés iránt oly esetben, midőn az eljáró bíró részéről ily tévedésbe hozatal nem történt, erről praecedens eset hiányában tudomásom nem lévén, itt csak azon kérdés megvizsgálására szoritkozhatom, lehet-e a szóbeli perorvoslatok elfogadását ily tévedésbe hozatallal helyesen indokolni? Én azt hiszem, hogy nem lehet. A törvényeket nem csak a bírónak, hanem az ügyvédnek is, sőt minden honpolgárnak ösmernie kell. — A törvény nem tudásával magát senki sem védelmezheti. — Az eljáró biró tévedése sem a feleket, sem a felső bírót a törvények szoros megtartásának kötelességétől fel nem mentheti. Ha az alsó biró téved, igazítsa őt útba a fél ügyvéde a törvényrei utalás?al; ha mindketten tévednek, tegyék meg ezt hivatásukhoz képest a felső bíróságok. Hova jutnánk, ha a birói határozatoknál nem a törvény, hanem a fél tévedése alapul szolgálna? Ha például valaki egy nem minden kellékkel ellátott 200 frtos váltót egy szolgabíró előtt beperelne, és a szolgabíró a hiányt fel nem ösmervén, felperest keresetével a váltótörvényszékhez utasítaná, — köteles volna-e a váltótörvényszék a szolgabíró végzéséhez képest hozzá beadott váltókeresetet elfogadni csak azért, mivel a szolgabíró felperest tévedésbe hozta? — Bizonyára nem. Es mikép a váltótörvényszék ezen keresetet — a szolgabiró végzésével nem törődve — a váltótörvény alapján kell hogy visszautasitsa : ép ugy utasítandó vissza a szóbeli perorvoslat a törvény világos rendeletéhez képest a felső bíróságok által, akár tévedett légyen az alsó biró és vele a fél, akár nem. Visszautasítandó pedig annyival inkább, mert a szóbeli felebbvitel érdemleges elintézése elé azon nehézség is gördül, hogy abból a sérelmes pontok ki nem tűnnek, és azt sem tudhatni, vájjon a felebbvivő a neheztelt határozat megsemmisítését, avagy megmásitását kívánja e; mert továbbá a szóval bejelentett perorvositt elfogadása bélyegcsonkitással jár, ehhez pedig a bíróságoknak segédkezet nyújtani nem szabad. Semmitöszéki döntvények. (A Scmmitőszék döntvényíiöiiyréből s teljes tanácsüléséből.) Oly végzések ellen, melyek a tanúskodásba perr. 207. §. a) pontja alapján megtagadóit tanút, vallomástételre kötelezik, — miután ez esetben a tanuvallomástételre való kötelezése, a tanúnak lanuságlétélre alkalmas voltát s igy a bizomjiléknnk az érdemben ilélő bíróság hatáskörébe vágó mérlegelését foglalja magában — sem a felek, sem a tanú semm. panaszszal nem élhetnek. Goldner Antal — özv. Kamisch Júlia ellen 1272 frt s járulékai iránt Nyitra alváros törvényszéke előtt rendes pert indított, — melyben felperes részéről Münich 2