Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 94. szám - Reform inditványok

374 azon bűnesetekre vonatkozzék, melyekre nézve halált vagy élet- | hossziglani fogságot mér ki a törvény büntetésül. Önként értetvén^ ezon módositás mellett érintetlenül maradnak a b. p. r. t. 156 §. b) c) d) pontjai. Egyszersmind általános elvül kimondandó az is : hogy az előbb kijelölt eseteken kivül a föltétlen vizsgálati fog- j ságnak helye soha sem lehet. III. Varga György az igények itéletileg való elhatáro- | zása iránt követkozö indítványt tett. A magyar törvénykezési rendtartás több rondb?li kifogásolható intézkedéseinek egyikét képezi a 468. §. azon rendelke- ' zése, hogy a biróság az igényperekben érdemileg végzés által ! határozzon, holott a 246 §., mely a bárminémü p rek végleges j elintézése tekintetében a biróságnak útmutatóul kivánt szolgálni, hatáiozottan azt szabja elö, hogy „az eljárás befejezése után a i per érdemére Ítélet, minden más kérdés pedig végzés által dön- j tendő el;* mely két szakasz intézkedése egymással világos ellen- I mondásban áll, mi a következetesség és szabatosság rovására I történik. A tulajdoni igénypereknek Ítélet általi elhatározását indokolja az is, hogy a törvénykezési rendtartás 93. §-sában elősorolt sommás eljárású eseteket a 124. §. a felállított elv szerint, ítélettel döntendőknek mondja ki, melyek közt találjuk az olykor meglehetős csekély jelentőségű és értékű mezei rendőrségi eseteket, szállásadási, szolgálati, fuvarozási stb. viszonyból eredő kereseteket is, pedig ezeknél mennyivel fontosabbak a tulajdonjogi ! igényperek, melyek a per tárgyának minősége szerint, nemcsak a járásbíróság, de a társas törvényszék, illetőleg a telekkönyvi hatóság elébe is tartozhatnak, és igen gyakran ezer, sőt százezer frt. értékű vagyont tárgyazhatnak. Ugyancsak ezen itéletileg eldöntendő sommás keresetek közé tartoznak az idézett 93. §. i) pontjában érintett mindennemű j határjárási, mesgyeigazitás és sommás visszahelyezési ebetek is, holott ezek végleges elintézés után is csak a tettleges birtokba visszahelyezést eszközlik, anélkül, hogy valamely jogalapot nyújtanának ; mig a 468 §. éltelmében hozandó végzés által tulajdonjog, tehát a vagyonjogok leghatályosbika szereztetik meg. Azt is föl lehet említeni, hogy a fenntebb előadott körülmény igen sok felületesen gondolkodó és csak külsőségek után induló embernél azon balhiedelmet szokta felkölteni, mintha a törvény és biróság az ő végzés által ellátott perere csekélyebb figyelmet fordítana, az ítélettel eldöntött sommás bírósági krajczáros kereseteknél, mi a törvény tiszteletét és a birósság tekintélyét emelni nem igen képes. A perlekedők elégedetlenségén kivül, olykor még a megbízott ügyvédnek is, nem csekély fáradságába és kellemetlenségébe kerül ügyfelét felvilágosítani. Indítványozom azért, hogy a marosvásárhelyi jogászegylet fejezze ki az iránti óhaját, miszerint a 468. §. utórésze akép módofcittasék, hogy az igényperek érdemében a bíró ítélet által határozzon. Legfőbb itclőszéki döntvény. Baranyai — Fráter zálogváltó per. (Folytatás) Az első bir. törvényszék ítéletének további folytatása és bevégezése következőleg szól: X. „A mennyiben alperesek a megsemmisített első szemle költségeit a maga idejében s rendén, ugyanis lH\ felfolyamodásukban és semm panaszukban fel sem szá« mitották s nem is kérték, ezek megsemmisítése iránt most előterjesztett kérelmüknek hely nem adatik; valamint felperes által követelt költségek sem Ítéltetnek meg, minthogy zálogperekben mindenik fél saját költségeit viselni tartozik. „Ezek szerint a megítélt zálogsommák következőleg összegekéinek : 1. Anyazálogszerződésben kitett 20,000 Rh. for. devalválva 7241 f. 373|4 kr. — 2. Auctionalis összeg közös megállapodásként 10,954 f 3. A mérnöki s egyébbanyaperben követelt költségek 9940 f. 58 kr. 4. Felkelési s or.gyülési költségek 1560 f. 8 kr. 5. Épületek s építkezések a. b. becslevelek szerint — és pedig Fráter Zsigmond birtokán 13,292 f. — Tamásén 4828 f. Jakabé 5947 f. — Radványiné illetősége 3361 f. és közös illetőség 2317 for. — összesen épületekért jár: 29,747 forint 87 kr. — 6. Az erdő conservatiója fejében 4012 for. — 7. Malmokért: 7706 for. — 8. Föidjavitás értéke 5632 for. _ ebből Fr. Zsigmond részére 3707 f. Tamáséra 960 — Jakabéra 384 — Radványiné birtokára 329 f. — Közös birlokra 249 for. — 9. Az 1857-ki úrbéri perköltségei 473 f. — összesen 77,267 f. 74 kr. „Ebből felperesek javára 10,756 for. urb. kármentesítési összeg leszámittatván, a zálagkiváltási összeg: 66,511 for. 59 krban bíróilag- alperesek részére megalapittatik. „Ezen zálogkiváltási összeget felperesek ezen i telet jogerőre emelkedése után 1 év alatt alperesek részére lefizeíni s a zálog s auctionalis szerződéseket is visszaadni köteleztetnek; ellenesetben felperesek zálogváltási joga az 1857. febr. 1. kelt ny. parancs értelmében örökre elenyészett s a követelt birtok alperesek tulajdonává válik. — Alperesek pedig különbeni végrehajtás terhe alatt köteleztetnek felperesi kötelezettség teljesítése mellett a fentebb kitűzött határidőben a per tárgyát képező egész terebesi birtokot azon találtató minden ingatlan dologgal együtt felperesek birtokába visszabocsátani. A perbeni képviselők illetékei saját feleik irányában nem voltak megalapithatók, minthogy azok fel uem szá rakattak." (1871 július 26. — 3822 sz. a) A közbevetett felébbezés folytán — A pesti ki r. tál) la a tszéki Ítéletet részben megváltoztatván a ^ill sz. jkönyv mellé csatok e becsülével összegezésének 7956 lor. 43 kr. kiigazítása mellett — a zálogpótlék (auctio) összeget 4600 f. 68 krban — az úrbér rendezési költséget 3798 f. 80 krban, a nemesi felkelés s or.gyülési költséget 1146 f. 70 krral, földjavitási s beruházást 5631 f. 48 krral, — az 1857-ki úrbér elkülönítési s tagositási perköltségét 523 f. 43 krban megalapította ; „egyebekben a tszéki ítéletet felebbezett részében helyben — nem felebbezett részében pedig érintetlenül hagyta; „ennek folytán a zálogsommák és beruházások — ; nevezetesen az eredeti zálogsomma 7241 f. 376j8 kr. — j zálogpotlék 4600 f. 68 kr. — 1802 —1819 ki úrbér rendezés 3798 f. 80 kr. — nemesi felkelés s or.gyülési költ| ség 1146 f. 70 kr. - épületek értéke 29,747 f. 87. — ! malmok értéke 7706 f. — föld s egyébb javítások 5631 j f. 48 kr. 1857 évi tagosítás költségei 523 f. 49 kr. == | összesen 60.396 for. 336/8 kr. levén — s ebből az úrbéri j veszteségekért alperesek által felvett állam kárpótlási tőkének 10,756 f. (11,294 f. o. e.) leszámítása mellett