Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 92. szám

Pest, 1872. péntek nov. 22. 92. szaiti. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉWX/iEKt CSARNOK, Tartalom: Somra, döntv. — Legf- itélöszéki döntv. Semmitószéki döntvények. A magyarországi bírósagok, 0 Felsége többi országa s tartománya bíróságai megkeresésének eleget tenni — tehát az azok áltat elrendelt árverést is foganatosítani kötelesek. Ily esetekben tehát nem érvényesíthető a perr. 428. §­tiak azon szabálya, miszerint a magyarországi telckkönycezett ingatlanokra az árverést csak a telekkönyvi hatóságii bírósá­gok rendelhetik el. — A bécsi cs. kir. átalános osztiák földhitelintézet — Dőry Géza ellen a bécsi cs. k. törvényszéknél 15615. forint s jár. erejéig elm.«rasztaitatást eszközölvén, — fo­lyamodott ugyanazon cs. kir. törvényszékhez, hogy alpe­resnek Tolna megyében fekvő jószágára az árverés eben deltessék. — A "tszék 1872. évi febr. 27-kén 10910. sz. alatt ezen kérelemnek helytadva, ezen végrehajtás fo ganatositása végett a szegszárdi kir. tszéket megke­reste. A szegszárdi tszék f. év martius 27-kén 1387. sz. a. azon végzést hozta, hogy a bécsi tszéki megkeresésnek hely nem adható — következő indokokból: mert a per­rend. 428., 429. §§. értelmében azon árverés elrendelésére ezen kir. tszék levén hivatva, — s annak elrendelő.-e a. perr. 427. § sa szerint csakis a végrehajtási zálogjog be­kebelezése, s a 421. §. szerint az ingatlan tartozékainak felbecslése után levén eszközölhető; a kikiáltási ár pedig a 423. 424. §§. értelmében a becsű s illetőleg a földadó százszoros mennyiségével, nem pedig a végrehajtató által levén meghatározandó — és igy a végrehajtató által nyert egyszerű zálogjogra a fentebbiek szerint illetékte­lenül elrendelt árverés nem foganatosítható. Ezen végzés ellen végrehajtató semm. panaszt adott be; mert a végrehajtást elrendelő cs. k. tszék illetékes­sége a perr. 61., 63. §§-aiban szabályozott viszonosság elvénél fogva is fennáll; mert továbbá a periratok közt létező kötelezvényből világosan kitűnik, hogy az adós magát az intézet alapszabályainak és különösen a nem fizetés esetére a bécsi cs. k. tszéknek, és az ez által vá­lasztandó bírói eljárásnak alávetette, — s igy a perrend. 423., 424. §-sai nem mellőztettek, minthogy a kölcsön alapjául az ad > százszoros összege szolgál. A Semmitőszék annak helytadott, s a megtá­madott végzést megsemmisítette, a szegszárdi tszéket, utasította, hogy a bécsi cs. k. tszék megkeresésének eleget tegyen; „mert a perrend. 63. §-sa szerint O Felsége többi országa s tartományaival jogviszonosság állván fenn — az eljáró tszék hivatalból, a bécsi cs. k. törvényszék árve­rési végzésének bírálatába nem bocsátkozhatott; hanem mint megkeresett bíróság a perr. 60. §-sa szerint a meg­ku-esésnek eleget tenni köteles lett volna; minélfogva a sem. panasznak a 297. §. 1. pontja alapján helytadni s a bíróságot a mondott irányban utasítani kellett." (1872. okt. 23. — 12922. sz. a.) A Semmitőszék ezen itt kifejezett s már régebben megalapított elvnek megfelelő' eljárást követ folyto­nosan. Igya Missics-féle ügyben is. Itt szinte a bécsi cs. k. átalános földhitelintézet keresetére a bécsi cs. k. törvényszék az adós felet 10783. frt erejéig elmarasz­talván s a végrehajtást elrendelvén, annak árverési foga­natosítása végett — alperesnek Komárom megyében fekvő és telekkönyvezett ingatlanjaira -— a komáromi kir. tszéket f. év június 18-kán 35591. sz. végzésével meg­kereste. — Ezen tszék f. év július 23-kán 2618. sz. a. végzéssel a bécsi tszék megkeresésének megfelelőleg, a kijelölt jószág árverelésére első határnapul f. év szept­17-dik napját — másodikul okt. 17-két kitűzte. Ezen végzés ellen alperes a 297. §. 12. ponija alap­ján semm. panaszt adott be, mert ámbár jószága 25000 írtra becsültetett, a hirdetményben is ilyennek adatott elő; mégis a perr. 437. §. ellenére, a hirdetmény kiíüg­gesztésétől a határnapig 60 nap le nem telt. A Semmitőszék e panasznak helytadva — a panaszlott végzést a 297. §. 12. pontja alapján, tehát csak a törvényes határidő' meg nem tartása miatt megsemmi­sítette, s a kir. tszéket ujabb árverési határnapok kitű­zésére s az árverési hirdetménynek kellő időben ki függesz­tetésére utasította; „tekintve, hogy az árverési hirdetmény a jelentés mellett fekvő hivatalos bizonyítvány szerint f. évi aug. 14-kéu függesztetett ki a tszék kapujára — ettől szá­mítva pedig az első árverési határnapig f. év szept. 17-ig 60 nap ki nem telik; az pedig, hogy az árverésre kitett jószág 10,000 frtnál nagyobb értékű, a felterjesztett te­lekkönyvek szerint kétséget nem szenvedhet; ezeknél­fogva a perrend. 437. § ban kitűzött határidőnek meg nem tartása miatt a megtámadott végzést a 297. §. 12. p alapján megsemmisíteni kellett." (1872. — oct. 30. — 12949. sz. a.) Tehát itten is azon elv foglaltatik, hogy törvény­székeink kötelesek a bécsi s hason osztrák tszékek végrehajtási megkereséseinek engedni s azokat telje­síteni. — Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha a tör­vényszék rendes elnöke, valamely ügy előadásával előadói szerepet visz; és a tanácskozásbani részvételénél valamely közbiró elnököl. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom