Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 92. szám

366 Özvegy Szabolcs Ilona (képviselve Zakáll Henrik, | később Konyáry Mihály által) —Bedics József s Fe- j rencz (képviselve Svágel Tamás által) ellen a csáktornyai 170. sz. telekjkönyvben bevezetett ingatlan jószág tulajdonjogi arányának megállapítása iránt f. év január 6. a csáktornyai kir. tszékhez keresetet adott be. Az ügy le tárgyaltatván, a tszék f. év május 22-kén 1161. sz. alatti ítélettel felperest keresetével elutasította és 21 frt 94 kr. perköltségben elmarasztalta. Felperes felebbezéssel élvén, az ügy a pesti. kir. tábla elébe került, — mely azonban a tszék eljárásában hivatalból észlelendő semm. esetet látott fenforogni azon okból, mivel a tszék rendes elnöke mint előadó és szavazó biró maga adta elő a kérdéses pert. Ez okból az ügyiratokat a Senimitőszékhez felterjesztette. A Semmit ő szék a tszék fentebbi keletű ítéletét a 297. §. 9. pontja alapján megsemmisítette, s az ügynek újbóli törvényszerű előadatását s ennek alapján uj Ítélet hozatalát elrendelte ; „mert a tanács az Ítélet hozatalánál nem volt a perr. 5. §-sa s az ezzel egybefüggő, szintén törvény erejével felruházott ügyv. szab. V-ik fejezetének megfeíelőleg alakítva, — a mennyiben a tszék rendes elnöke a tisztével össze nem férő előadói szerepet viselt — a tanácsban pedig egy közbiró elnökölt, minek oly esetben, midőn a rendszeres elnök a tanácskozásban részt vesz — helye nem lehet." (1872. okt. 30. — 12903. sz. a.) A hagyatéki tárgyalás befejeztével a birtokbizonyilvány is még a jelen perrend életbelépte előtt kiállíttatván, — az igy megalapított közös birtoklás megszüntetése, — eziránli egyesség hiányában — csak per utján érvényesíthető. Néhai Früh Ferenczhagyatéka tárgyában még 1868 előtt kezdett s befejezett hagyatéki tárgyalás után Bács megye tszéke 1869. febr. 20-kán 12144. sz. a. végzéssel a hagyatékhoz tartozó doroszloi 73. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlan tulajdonjogát az örökösök t. i. özv. Früh Ferenczné, a kiskorú Früh András és kiskorú Früh Ferencz nevére, osztatlanul hason arányban telekkönyveztatni elrendelte. — Ezután özv. Früh Ferenczné folyamodott, hogy a közös birtoklás megszüntetésével, az ő és kiskorú gyermekeit illető birtok tulajdonjogilag nevükre bekebeleztessék; mert a fent nevezett örökösök közt (állítólag) 1871. aug. 21-kén az apatini kerület szolgabírósága előtt bizonyos egyesség jött létre, mely a szolgabíró által a tszékhez áttétetett. Erre a tszék 1871. szept. 22kén 9083. sz. a. kelt végzést hozta, melylyel az özv. Früh Ferencznét s kiskorú gyermekeit tulajdonjoggal illető, a doroszlói 73. sz. telekjkönyvben foglalt 2/4 telek s házból álló ingatlan vagyon megoszthatása tekintetéből az apatini szbiróság által 1871. aug. 21. megtartott tárgyaláskor állítólag felvett egyességet jóváhagyta, nevezettek tulajdonjogát emiitett fekvőségekre elismerte, s ezen tulajdonjognak, nem különben nevezett kiskorúakat közösen illetett 2033 frt tőke s 1871. aug. 21-tóli kamatairól szóló zálogjognak bekebeleztetését elrendelte. Ezen végzés ellen Früh András és Katalin, egyúttal kiskorú Ferencz nevében is — semm. panaszt adtak be; mert a felek közt egyesség nem létesült, a közgyám azt ellenezte is; mert az egyesség nem is található fel; mert | ezen tárgyaláshoz a legközelebbi rokonoknak is meg kel| lett volna idéztetni. A Semmitőszék annak helytadván, a neheztelt végzést az alapjául szolgáló 1871. évi aug. 21-ki tárgyalással együtt a 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette ; „mert néhai Früh Ferencz hagyatéka még a perrend, életbelépte előtt letárgyaltatván, s ennek folytán a birtokbizonyitvány kiállítva is levén, — az osztatlan közös tulajdonkért átadott ingatlan közös birtoklásának megszüntetése, a mennyiben az érdeklettek eziránt ki nem egyezhetnének , csakis perutján érvényesíthető; helytelenül lett tehát özv. Früh Ferenczné egyszerű kérelmére az ellenfelek, illetőleg gondnokuk meghallgatása, s igy e tekintetben egyesség létrejötte nélkül, a közösség a folyamodónő által javasolt módon megszüntetve. (1872. okt. 22. — 9091. sz. a.) Az árverésből származtatott kártalanítási igények a végrehajtást szenvedett fél ellenében peren kioüli eljárás utján nem érvényesíthetők. Az ingatlan vagyon egészben s nem holdankint vétetvén árverés alá, a bíróság nem is köteles azt holdankint átadni, s állítólagos hiány esetében felméretést eszközöltetni. Gvozdanovics János csődtömege mint felperes részéről, — újvidéki lakos Kiss János ellen 4851. frt s jár. erejéig végrehajtás eszközöltetett, melynek folytán alperes javai árverés alá kerültek. Azokból újvidéki szőlőjét 8806., 2087. s 4362. telekk. helyrajzi szám alatt Ballá Pál az árverésen megvette. — Később az eljáró újvidéki törvényszékhez aziránt folyamodott, hogy az általa megvett szőlőkert bíróilag felméretes?ék, s ha, mint véli, a térfogat nem lenne megfelelő, ahhoz aránylag a vételár leszállittassék. — A tszék ezen kérelmet f. év június 10-kén 1178. sz. a. végzésével elutasította azon indokolással, mert a 170. sz. végzéssel jóváhagyott árverési jegyzőkönyvből, melyet folyamodó sajátkezüleg aláirt, azon körülmény, hogy a kert térfogata kiterjedéséért végrehajtató G-vozdánovics tömege semminemű kezességet el nem vállalt — világosan kiderül; de egyébiránt is az árverés alapjául vett becslési jkönyvből szintén az tűnik ki, hogy a kert jtérfogata a telekkönyvi mennyiség szerint felbecsültetett, a telekkönyv pedig ily esetekben az ingatlan jószág térfogatáért nem kezeskedik. Folyamodó Ballá Pál ezen végzés ellen sem. panaszt adott be; mert kérelme nem a végrehajtató csődtömeg ellen szavatosságra, hanem arra irányoztatott, hogy a vett ingatlanság felméretessék s a telekkönyv ahhoz képest kiigazitassék, és mert az árleszállításra vonatkozó kérelmét illetőleg, ez csupán a végrehajtást szenvedő felet illeti, ki más kárán nem gazdagodhatik. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert az árverési jkönyv tanúsítása szerint a kérdéses birtok nem lett holdankint, hanem egészben árvereztetve, az eljáró bíróság tehát azt a vevőnek holdankint átadni, s e czélból annak felméretését s a telekkönyv kiigazítását eszközöltetni nem köteles;