Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 91. szám - A perrendtartás 170. §-sa

logváltók részére fenntartva — azok az ősiségi pátens | rendeleteivel szemben meg nem állhatlak, a melyek sze­rint t. i. mindennemű zálogváltó per megindítása, vagy újbóli folyamatba tételére 1 évi záros határidő sza­batott. Ezen felebbezés következtében A legfőbb ítélőszék következő Ítéletet hozott: A pesti kir. váltó tábla ítélete — tekintve, hogy a zálogváltási perben hozott D. alatti főtörvényszéki határozat szerint, az elsőbiróság további tárgyalásra lett utasítva, s igy az ezt helybenhagyó E. alatti legfőbb itélőszéki határozat folytán az ujabbi tár­gyalás az első folyamodási bíróság által hivatalból lett volna elrendelendő, mi nem történvén, azon per a nélkül, hogy annak egy év alatti megújítása, mint e perben fel­peres állítja, szükségeltetett volna, — még most is folya­matban levőnek tekintendő; addig pedig, migaz említett per végképen eldöntve nem lesz, sem a zálogviszonyt elenyészettnek kimondani, sem a D. alatti papmező-valá­nyi 107. sz. telekjköny vben alperesek javára bejegyzett visszaváltási jognak kitörlését elrendelni jogszerűen nem lehet — „ezen s a kir. táblai Ítéletben felhozott indokok­ból helybenhagyatik." (1872. január 22. — 206. szám a.) Rendelet az 1871. Lili. és L1V. törvényczikkekben érintett váltságösszegek megállapítása és országos közvetítés ut­jáni törlesztése körül követendő eljárásról. (Folytatás.) A birói tag a felek által előhozott adatok és bizonyítékok alapján, szem előtt tartva a törvények e tárgyra vonatkozó hatá­rozatait, oda irányozza működését, hogy a váltságösszeg a határ­beli megváltandó földek egész kiterjedésére, vagy rendszeres osz­tályozási munkálat alapján egyezségileg allapittassék meg. Megállapittatván ekként a váltságösszeg, következik ennek felszámítása, illetőleg egyénenkinti felosztása, mely czélból kide­rítendő : az egyenkinti tartozások mennyisége és ennek évi átlaga. Ha e részben a felek között más megállapodás nem jött létre, az átlagos évi tartozás egyéni mennyiségének kideritése mindenik kötelezettre nézve külön tárgyalás utjáa állapí­tandó meg. A kiküldött birói tagnak különös feladatát képezze : oda hatni, bogy a helyi viszonyoknál fogva leginkább czélravezető eljárási módra, valamint az egyéni tartozás mennyiségének évi átlagára nézve a felek közt barátságos egyezség jöjjön létre. 10. §. Ha a felek mind a megváltandó tartozások átlagos értékére nézve, mind az egyénenkint szolgáltatott tartozások mennyiségének átlagára nézve kiegyeztek : a birói kiküldött az | egyezséget a jegyzőkönyvbe, az egyezségi összeget pedig egy­szersmind a táblázat VI. rovatába iktatja bo. Felvilágositandók ezenfölül a felek a birósági kiküldött ál­tal í az országos közvetítés utjáni váltság természetéről s a tör­lesztés módozatairól. Ha az országos közvotités utjáni törlesztés a kötelezettek vagy azok egy része, vagy bár csupán ezek egyike által nem vé­tetnek igénybe: az ez iránti nyilatkozat a jegyzőkönyvbe szintén beiktatandó. 11. §. Ha nem sikerül az egyezség : a birói kiküldött mind a váltságdíjra, mind az egyénenkinti kivetésre nézve a tárgyalást megindítja, és a vitás pontokra nézv.) a felek bizonyitékait mel­lékli; a tanukat és szakértőket kihallgatja, és ezek vallomásait külön jegyzőkönyvbe iktatja ; egyáltalában a tárgyalást ugy tar­tozik vezetni, hogy mindenik vitás pont kellőig felderittessék. A szakértők kijelölése és ezeknek, valamint a tanuknak ki­hallgatása körül a polgári törv. rendtartás szabályai tartan­dók meg. Ha a tárgyalás a kitűzött napon nem fejezhető be: az a kö­vetkező napokon is folytatandó; szükség esetében a tárgyalás rö­vid időre el is halasztható, mely esetben azonban az elhalasztás­sal egyszersmind a tárgyalás folytatásának határnapja is kitű­zendő, s erről a jelenlevő felek a birói tag által értesitendök. Az értesités megtörténte a jegyzőkönyvbe beiktatandó. 12. §. Ha a váltságkötelezettek egy része egyezséget köt : ez külön jegyzőkönyvbe foglalandó: mely esetben a további tárgyalás csak azokkal folytatandó, a kik nem léptek egyez­ségre. 13. §. A tárgyalás befejezte után, az eljárásról felvett jegy­zőkönyvek az összes iratokkal a birói tag által a törvényszékhez terjesztendők, s ha a törvényszék a tárgyalást hiányosnak találná, a hiányok pótlását rendeli el. 14. §. A befejezett, illetőleg kiegészített tárgyalás fölött a törvényszék határozatot hoz. A törvényszéki határozat a fenálló törvényes szabályok sze­rint kézbesitendő. A határozat ellen az 1871. 53. t. cz. 51., 52. §§-aiban megjelölt jogorvoslatoknak van helye. 15. §. Hc a váltságösszeg és az egyénenkinti felszámitás jog­érvényesen magállapittatott, a törvényszék a nála maradt tábláza­tok VI. rovatát ezen megállapítás szerint tölti ki és hitelesítési záradékkal látja el; egyúttal a következő intézkedéseket teszi meg : a) a táblázat hivatalos két példányát bejegyzés végett a te­lekkönyvi hivatalhoz teszi át; és b) a váltságöeszeg iránti igények bejelentésére hirdetményt bocsát ki/j (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő éa kiadó-tulajdooa? SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 fr negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott KocsiSándor aaját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom