Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 81. szám - Észrevételek az 1869. évi IV. t. cz. 18. §-ára és az 1871. évi XXXI. t. cz. 21. §-ára

322 tátik; és egyébként is a jegyző a szükséghez képest a törvénykezési eljárás hasznára lenne. Költségnélküli és czélirányos az első mód is, sőt alkalmazása által sok oly költség kiméltetik meg, mely évenként nem megvetendő összeget képez. Létezik több mód is, melynek alkalmazásával az emiitett bajon segíteni lehetne. Nem is az volt czélom, hogy az illetékes körökben igénytelenségem tanácsot adjon, hanem felszólalásom czélja az, hogy a bajon gyorsan — de segitve legyen ! í Semmitőszéki döntvények. Ha a zárlat nem a perr. 324:. § alapján, hanem hagyatéki ügyben rendeltetett el az 560 § értelmében; a kereset beadására engedte 30 napi határidő nem a 535 §. szerint a zárlati végzés kézbesítésétől, hanem a perre utasító végzés kézbesítésétől számítandó. Néhai Balogh Jánosné hagyatéki ügyében, Balogh István és Terézia örökösök kérelmére a duna-földvári volt szolgabiróság által a zárlat elrendeltetett s foganatositatott. — Később egy másik érdekelt fél, t. i. Balogh János az iránt folyamodott, hogy azon zárlat szüntettessék meg. A duna-földvári kir. járásbíróság f. év martius 24. 343 sz. a. végzéssel a fentebbi kérelemnek, mely a perr. 335 §-ra alapíttatott, helyt nem adott; miután az örökösödési eljárás, illetőleg a biztosítási intézkedések iránt, a perrendnek nem a hivatkozott 335 §-sa, haziem az 563 s 588 §§-ai rendelkeznek, melyek értelmében a bírói beavatkozás tárgyát képező hagyaték biztosításáról a bíróság mindaddig gondoskodik, mig öröklési igényekegyesség vagy per utján tisztára nem hozattak; miután továbbá jelen esetben a bírói beavatkozást kérelmező felek a per megindítását illetőleg mulasztást el nem követtek, a menyiben ők a perr. 587 §. szerint csak akkor s az esetben tartozandnak keresettel fellépni, ha a bíróság által csak még azután megkísériendő egyesség nem sikerültével az örökösödési per illetékes bírósága által perutjára fognak utasíttatni. Ez ellen Balogh J. semmiségi panaszt adott be, mert Balogh Jánosné után vagyon nem maradt hátra s a zárlat még is elrendeltetett s foganatosíttatott, zárlatot kérők tehát tartoztak volna 30 nap alatt a pert megindítani, mit nem tettek. A Semmitőszék azt elvetette; „mert jelen zárlat, nem a perr. 324 §-sa alapján, hanem hagyatéki ügyben hivatalos beavatkozásért folyamodó felek kérelme folytán a perr. 560 §. rendeletéhez képest levén elrendelve; — és e szerint jelen esetben a kereset beadására törvény engedte 30 napi határidő nem a perr. 335 §-hoz képest levén számítandó — az eljáró bíróság helyesen járt el, midőn panaszlott végzésével, a zár feloldási kérelemre elutasitólag határozott." (1872, aug. 1. — 8299 sz. a./ Az ügyvéd által fele mint megbízója nevében behajtott pénzösszeg átadása iránti kereset bizonyos határozott s 300 frtot nem haladó sommára vonatkozván, sommás eljárás utján érvényesíthető, habár az ügyvédnek felével — átalános meghatalmazása folytán — összeszámolásai lennének is. Pap Sándor ügyvéd által képviselt Krommer Jósefné — Cseh Lajos ügyvéd ellen a kecskeméti kir. járásbíróság előtt 100 frt. megfizetése iránt pert indított; előadván, mikép nevezett ügyvéd átalános meghhatalmazottja levén peres ügyei vitelében, mint ilyen a Meintner Salamon elleni 3ü0 frt. követelése behajtásával is meg volt bizva, ki ennek folytán azon összeget peren kívül behajtotta, de abból csak 200 frtot küldött meg felperesnek, B. alatti levele kijelentése szerint azzal, hogy a hátralevő 100 frtot egy pár nap múlva küldi meg — mit azonban nem teljesített, noha előlegül ez ügyben tőle 10 frt. kézpénzt és 20 frt. értékű vásznat kapott. Alperes azt válaszolá, hogy felperesnek, mint ez maga is beismeri, átalános meghatalmazottja levén, több ügyeiben járt el, minélfogva különféle összeszámolásaik vannak. Ennélfogva, ha ellene keresete lenne, az nem sommás uton, hauem számolási per utján és rendes per uton lenne eszközlendő. Felperes hivatkozik a felmutatott levélre, melyben alperes a behajtott s még hátra levő 100 frt. megküldését ígéri, azzal tehát világosan adósa s mint ilyen sommás uton beperelhető. A kecskeméti járásbíróság alperesi kifogásoknak helytadva, f. év aug. 10-kén 3178 sz. a. kelt végzésével felperest, a rendes számadási perre utasította; mert felperes saját beismerése szerint alperes több ügyei vitelére meghatalmazott ügyvédje volt, a felperesi kereset pedig ezen meghatalmazási viszonyból eredvén, a kereseti követelés alapját képező 100 frt beigazolására hivatottB. levélben, pedig semmi határozott összeg, hanem csak a még hátralevő összegnek a számadássali megküldése foglaltatván miután felperes az alpereseli megszámolását semmivel sem igazolta, ellenében nem az általa egyoldalulag felszámított 100 frt. iránti sommás kereset, hanem számadásának megtétele végett felhívási kereset lett volna felperes által mint a vele meghatalmazási és ebből kifolyó számadási viszonyban álló fele ellenében — indítandó. Felperes ezen végzés ellen semm. panaszai élt; mert a kereseti összeg a 300 frtot meg nem haladja, és a per tárgya az 53 § szerint külön ügybirósághoz nincs utasítva ; és a 95 §-ban kijelölt eseteken kivul sommás ügyet rendes perútra nem lehet utasítani. A Semmitőszék a megtámadott végzést megsemmisítette és a járásbíróságot további törvénszerü eljárásra utasította; „mert a meghatározott 100 frtnyi összeg megvételére irányzott jelen kereset a perr. 93 §. a pontja szerint — mint külön ügybirósághoz nem utasított — sommás eljárás alá tartozván, miután sommás ügyek csak a 95 íjban elősorolt esetekben utasíthatók a rendes perutra ; ezen esetek azonban jelen keresetnél fenn nem forognak; a sem. panasznak a 297 § 6 pontja alapján helyt adni kellett." (1872, szept. 27. — 10787 sz. a.)