Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 81. szám - Észrevételek az 1869. évi IV. t. cz. 18. §-ára és az 1871. évi XXXI. t. cz. 21. §-ára

Pest, 1872. kedd okt. 15. 81. szám. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, A jelen juli — szeptember évnegyedes előfizetés lapunk szept. 27-diki szániával kitelvén, az illetők tisztelettel kéretnek az előfizetés mielőbbi megújítására. — Évneg-yedi előfizetés ezentúl is alap hetenkint kétszeri megjelenése mellett: 2 írt. — Az év elejétől is szolgálhatunk teljes példányokkal Tartalom: Észrové"telek az 1869. évi stb. — Semm. döntv. — Kir. táblai ügykimutatás. — Rendeletek. Észrevételek az 1869. évi IV. t. cz. 18. §-ára és az 1871. évi XXXI. t. cz. 21. §-ára. Wildenauer János járásbiró úrtól. Az 1869. évi IV. t. cz. 18. §. szerint minden biró évenként 6 heti szünidőt vehet igénybe. A törvényhozás tehát 1869. évben gondoskodni kívánt arról, hogy a szellemi munkával foglalkozó biró magát kipihenhesse, hogy elvesztett testi s szellemi erejét visszanyervén, uj erővel működhessék. Ámde az idézett törvény ezen jótékonysága a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságok birái által igénybe alig vétethetik, vagy ha igénybe vétetik, akkor a kir. járásbíróságok jelenlegi szervezete mellett a felek kiszámithatlan kárt kell, hogy szenvedjenek ; mert: Az 1871. évi XXXI. t. cz. III. fej 24. § szerint: a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbiróságoknál a telekkönyvi ügyek a járásbiró elnöklete alatt két aljárásbiróból összeállítandó tanácsban intéztetnek el. A telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságok legtöbbjénél csak két aljárásbiró van alkalmazva ; ha tehát a nyári idő alatt valamelyik birói tag a 6 heti szabadságidőt igénybe ve*zi, ezen idő alatt a telekkönyvi ügyek el nem intéziethetnek, mi már egymaga is igen káros következményeket szülhet. Igaz ugyan, bogy az 1871. évi XXXI. t. cz. 3. §. szerint a járásbirónak vagy aljárásbirónak akadályoztatása esetében a kir. törvényszék jogosítva van helyettest rendelni, de az eddigi rövid tapasztalat már eléggé megmutatta, hogy ez által a bajon legkevésbé sincsen segítve; mert: A kir. törvényszékek birói sincsenek oly feles számban, hogy közülük hat heti vagy hossz ibb időre helyettesek kiküldethessenek, sőt a tapasztalat szerint a törvényszékek birái is a nyári idő alatt veszik leginkáb igénybe szabadság idejüket s igy a helyettes kiküldése majdnem lehetetlen. — Ez«nkivul nehéz a helyettes kiküldése, mert az 1869. évi IV. t. cz. 16. §. szelleméhői kiiudultan a bírót székhelyéről hosszú időre csak saját akaratával lehetne más birösághoz kiküldeni. Mi történik oly esetben, ha a szabadságát igénybe vett biró visszaérkezett és egy másik s igy tovább a harmadik veszi azt igénybe? Mindenesetre, vagy az, hogy 18 hétig a kir. járábiróság telekkönyvi ügyei elintézetlenül maradnak; vagy, ha egyes helyettesités lehetséges volt is, miután valamennyit koronként helyettesítenie nem lehet: a telekkönyvi ügyek el nem intézhetése által a felek szenvednek. Ezen felhozott nehézségek mellett még meg nem érintettem azt, hogy a bírák közül egy vagy több beteg is lehet s ilyen esetben a nehézség csak fokozva van. Nézetem szerint e bajon könynyen, gyorsan és költségtelenül vagy kevés költséggel lehetne segíteni. Költség nélkül úgy: hogy a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságnál a telekkönyvvezető — ki rendszerint a telekkönyvi törvények és rendeletekből megvizsgált egyén — birói szavazattal ruháztatnék fel és tőle birói eskü vétetnék ki. Ekként, ha a kir. járásbíróság birói közül valamelyik távol vagy beteg knne is, nem kellene az annyi bajjal és költséggel járó helyettesítésről gondoskodni, mert hármasban ülés tartható lehetne. Lesznek, kik erre azt fogják ellenvetui, hogy a telekkönyvvezetö — ha birói szavazata lenne, a keresztülvezetéseknél kellőleg ellenőrizve nem volna. Ezen ellenvetésre azonban azt jegyzem meg, hogy oly esetekben, midőn a telek könyvvezető mint szavazó biró venne részt, a keresztülvezetések pontos eszközléséért egyrészt kettős mértékben lenne felelés, másrészt, pedig az ellenőrzés egyik birói tag által gyakoroltathatnék. Költséges, de véleményem szerint takarékos módon pedig úgy lehetne a felhozott nehézségen segíteni, ha a telekkönyvvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságokhoz jegyző neveztetnék, kitől egyszersmind a birói eskü kivétetnék és ki kivételes esetekben mint szavazó biró alkalmaztatnék. Melyik a kettő közül jobb és czélirányosabb? Ezen kérdésre részemről nyíltan azt felelem, hogy a második; mert ha jegyző neveztetik a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságokhoz, akkor afelmerülő bűnügyi szemlék szabályszerű foganatosítása is lehetségesittetik; a mennyiben toLvezetőül szakértő egyén alkalmaz81