Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 77. szám - Szerény észrevételek a Semmitőszék f. é aug. 22. 8847. sz. a. határozatára

47 §-kéut úrbéri útra tartoznék, alaptalan, mert a kereset nem a birtok arányosítás, hanem felperes mint uri hatalom alatt nem állott nemes birtokos által igénybe vett közús birtok és tulajdonjog megítélése s a közös használatbai visszahelyezés iránt indíttatott; mi az idézett§§-ok szerint és rendes polgári útra tartozik; „hasonlag alaptalan azon ellenvetés, hogy a 3-ad bíróság a táblai ítélet megváltoztatása által felebbező felperes kérelmén tul ment, mivel felperes részéről a táblai Ítélet ellen annak egész kiterjedésében lett felebbezés beadva s ennek a felebbezvény bevezetésében kifejezés is adatott; azon közlemény pedig, hogy a felebbezés zárkérésében kiválólag csak annak feloldása kéretik, uem zárja el a felebbviteli bíróságot attól, hogy ha nem a feloldást, hanem a felebbezett ítélet megváltoztatását találja helyesebbnek, ítéletét ily értelemben kimondhassa; a semm. panaszban tehát ezekre nézve felhozottak alaptalanok; „ellenben, a mi a perrend 297. §. 10. p. alapján az Ítélet végrehajthatatlansága miatt emelt sem. panaszpontot illeti, ez alaposnak találtatott, mivel a panaszolt 3-ad bir. ítéletben alperes arra köteleztetik, hogy a gyalári, Magura Mare stb. erdörészeknek az 1861 évig való gyakorlat szerinti haszonélvezetét felperes megengedje anélkül, hogy ezen gyakorlat mibenléte az ítélet rendelkező részében tüzetesen meghatároztatott volna, miért is az ítélet, melynek szövegezésénél a perr. 253. §. rendelkezése is figyelmen kivül hagyatott — végre nem hajtható. (1872 aug. 12. — 9147. sz. a.) Hivatalból észlelendő semmiségi esetet képez, ha az örökösök megegyeztek ugyan abban, hogy a hagyaték bizonyos — még az örökhagyó éltében létesült egyesség alapján intéztessék el; de a hagyaték feletti osztály mikéntje iránt a felek közt egyesség még elő nem állíttatott, sőt az még meg sem kíséréltetett. A bíróság ily egyesség megkísérlése, illetőleg létrejötte előtt, a hagyaték átadalása iránt nem intézkedhetik. VaczákFerencz hagyatéki ügyében — Szabolcsmegye volt törvényszéke előtt, miután az örökösök megegyeztek abban, hogy a hagyaték az örökhagyó életében nagykorú gyermekeivel létrejött egyezség alapján intéztessék el, folyamodtak az örökségi vagyon átadásáért. — A tszék 1871. oct. 5-én 3195sz. a. végzésével a hagyatéki ingatlanokat Vaczák Mihály kiskorú örökös nevére átirattá, és az örökhagyó özvegyének özvegyi jogát bekebeleztette. Ezen végzés ellen egyik örökös Vaczák András felebbezéssel élvén — a kir. tábla f. év. július 8 án — 21,950. sz. a. az ügyet a Semmitőszékhez felterjesztetni rendelte, hivatalból észlelendő semmiség alapján; mert az érdeklett felek megegyeztek ugyan abban, hogy a hagyaték az özvegy által bemutatott, az örökhagyó s nagykorú gyermekei közt a telekkönyvi fekvőségekre nézve még az örökhagyó életében létrejött egyesség alapján intéztessék el, — de a hagyaték feletti osztály minkéntje iránt a felek tüzetessen ki nem hallgattattak, s igy a hagyatéki osztály iránt egyesség nem jött létre, sőt az meg sem kisértetett ; az eljárási tszék pedig az osztályos egyesség megkísértése, illetőleg létrejötte nélkül, a hagyaték átadása iránt, tekintettel a perr. 583. 585. s 586. §§-aira, nem intézkedhetett. A Semmit ős zék a tszék végzését a 297 §. 1. és j 22 p. alapján, a 304 §. alkalmazásával megsemmisítette s • azt a perr. 583. 585. 586 §§ értelmébeni eljárásra utasitotta. „Mert az érdekelt felek az 1871. jun. 28-ki jkönyv i szerint megegyezlek ugyan abban, hogy a hagyaték az özvegy által bemutatott, és az örökhagyó s nagykorú gyermekei közt a gyulaji telekönyvbe foglalt fekvőségekre nézve még 1870. febr. 6-án létrejött egyesség szerint, illetőleg annak alapul vételével intéztessék el, de a ha. gyaték osztályának mily módon leendő foganatosítása felett a felek kihallgatva nem lettek; ez irányban az egyesség meg nem kisértetett, következve a biróság a hagyaték átadása iránt a perr. 583. 585. 586 §§. rendelései mellőzésével idő előtt és szabálytalanul intézkedett. (1872 aug. 8. — 9211 sz. a.) Változások a bíróságok kerületi felosztásában. Az 1871. évi november 2-án 9225. sz. alatt kelt miniszteri rendelethez mellékelt kimutatás következőleg igazittatik ki: 1. A Gralgóczi kir. járásbíróságnál : Nagy-Rippény, Mancziczko és Kis-Vieszka pusztákkal, Kis-Rippény, Nezsette, Alsó- és Felső-Behincz és Bzincz községek a nagy-tapolcsányi kir. járásbírósághoz osztatnak be. 2. Nagy-Libercse és Tót-Hartyán községek a szécsényi kir. járásbíróságtól a losonczi kir. járásbírósághoz — 3. G-rabácz község a billeti kir. járásbiróságtól a zsombolyai kir. járásbírósághoz osztatak be. 4. Somogymegyébe kebelezett Puszta-Kovácsi község törvénykezési tekintetben a lengyeltóti kir. járásbiróságtól a marczali királyi járásbiróságh z osztatik be. 5. Pozsonymegyében, kebelezett Sááp község törvénykezési tekintetben a somorjai járásbiróságtól a pozsonyi járásbírósághoz osztatik be. G. A folyó évi 27,675. szám alatt keh igazságügyministeri rendelettel, Fogaras vidék Felmér községe törvénykezési tekintetben a segesvári kir. törvényszék területén szervezett kőhalmi járásbiróságtól afogarasi törvényszék területén lévő fogarasi járásbírósághoz osztatott be. 7. Folyó évi 25,712. sz. a. kelt igazságügyaiinisteri rendelet folytán Magyar-Felek község törvénykezési tekintetben a székely-udvarhelyi kir. törvényszéktől a segesvári kir. törvényszékhez és segesvári kir. járásbírósághoz osztatik be. 8. Folyó évi 24,646. sz. alatt kelt igazságügyiministeri rendelettel, Zemplénmegyébe kebelezett Külső-Böcs községe, törvénykezési tekintetben a miskolczi kir. járásbiróságtól a szerencsi járásbírósághoz osztatott be. 9. Ákosfalvas nyarád-Szeut-Benedek községek af. ó. 25,275 sz. a.miniszteri rendelet folytán a Nyarádszeredai kir. járásbiróságtól a marosvásárhelyi jbirósághoz osztatott be. Ezen rendeletek folyó évi október hó 15 -vel lépnek életbe. Felelős szerkesítö és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egéoz évre 8 frt., fél évre 4 frt negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.