Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 78. szám

Pest, 1872. péntek okt. 4. 78. száin. Tizennegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, A jelen Juli — szeptember évnegyedes előfizetés lapunk szept. 27-rfiki szántava! kitelvén, az illetők tisztelettel kéretnek az előfizetés mielőbbi megújítására. — Évnegyedi előfizetés ezentúl is alap hetenkint kétszeri megjelenése mellett: 2 irt. — Az év elejétől is szolgálhatunk teljes példányokkal í itrtalosu: Palik Ucsevny per — Legfőbb itélöszéki s — Semu). döutv. — Rendeletek. Palik-lTcsevny-fcIe perhez. Ezen ügyben a legfőbb Ítélőszék f. év július 2-án 4647. sz. alatt hozott ítéletet, mellyel a táblai ilélelet indokaiból helybenhagyta. Ezen ügyre vonatkozólag egy kitűnő jogtudósunktól következő észrevételeket vettünk. Palik-ucsevny-fele jogesetnek » törv. csarnok 49, 50. .számaiban közlött ügyállá-ából ki nem vehető az e alatti levél tartalma,*) és alakisága, de gyanítható, hogy az sem bekeblezésre, sem előjegyzésre nem alkalmas, mert különben felperes egyszerűen folyamodott volna a telekkönyvi hatósághoz bekeblezésért, vagy előjegyzésért, és csak is ez utóbbi esetben kénytelen lett volna pert indi tani, és abban az előjegyzést igazolni. A mi magát a felperes által indított pert illeti, erre nézve két észrevételem van, először, hogy a per nem a telekkönyvi hatóság, hanem a tszék előtt lett volna indítandó, mert a telekkönyvi hatósághoz, kivéve a telekk. rendelet 1-sö" része szerinti kiigazítási kereseteket, csak a 148. és köv. §§-ban érintett kitörlési perek tartoznak; *) Ezen levél melyet első közleményünknél még nem ismertünk, hanem csak utólag szerezhettünk meg — s a mely levél jelen ügyben oly lényeges, sőt eldöntő befolyással bír — következőleg szól eredeti szövegében : — Pest, den 20 April 1863. Lieber Peti! Damit wir lieber Peti bezüglich unserer Angelegenheit endlich einmal ins Reine kommen sollen, u. ich meine Granichstadten Urkunde, sammt den darauf bezüglichen Acten zurückbekommen könne, so cedire ich dir in Gottes Namen meinen Antheil an den vacanten Urbarial Ansassigkeiten in Furluk, die du ohnehin bis nun administrirt hast. Hirvon sind natürlich meine zwei Gartenplátze náchst der Kircho u. untén náchst dem Bache, in derén factischen Besitze ich bis nun war, und auch gegenwartig bin ausgenommen. Von der Zeit an alsó, als du mir die Obigen Urkunden zurückstellst, treten dir oben cedirten Gründe einstweilen tacite in deinen Besitz; das weitere kannauf speter gelegentlich geschehen. Dies ist mein Antrag um vie gesagt endlich ins Reine zu kommen und zu sein. Es küsst dicb herzlich dein liebender Brúder, Sándor Palik — Ucsevny m. p. Herrn Péter v. Palik — Ucsevny in Furluk. | már pedig felperes nem kitörlést, hanem jogszerzést, vagy j is bekeblezést követelt; másodszor a kereseti kérelem elJ lenkezik a kereset és a peres eljárás természetével, mert ! felperes kereset-levelében kéri „a kereseti telkeket az ő nevére átíratni;" már pedig — eltekintve attól, hogy az „átíratás" nem szabályszerű kifejezés, hanem a helyett kellett volna a tulajdonjog bekeblezését kérni"— a keresetnek, és így a pernek tárgya csak az lehet, hogy alperes — nem a bíróság —• valamit teljesíteni, elismerni, tűrni tartozzék. Ugyan azért a kereseti kérelemnek így kellene szerkesztve lennie: .,kérem itéletileg kimondatni, hogy alperes tartozzék tulajdonjogomat elismerni." Ily tartalmú ítélet alapján kérheti felperes a tel. könyvi hatóságnál a tulajdonjog bekeblezését, mely utóbbi azonban daczára annak, hogy felperesnek a tulajdonjog oda Ítéltetett, a telekkönyvi hatóság által megtagadható, de csak is azoa esetben, ha nem az alperes, hanem egy harmadik személy van mint tulajdonos bekeblezve. Mindkét észrevételem illustratiójául felhozom a következő példát: A. vesz B.-től egy házat csak szóbeli, vagy oly írásbeli szerződés mellett, mely sem bekeblezésre, sem előjegyzésre nem alkalms. B. vonakodik oly okiratot kiállítani, melynek alapján A. tulajdonjogát bekebleztethetné, vagy csak előjegyeztethetné. A.-nak ily esetben nem marad egyéb hátra, mint pert inditani B. ellen, de nem a tel.-könyvi hatóság, hanem a tszék előtt, mert habár Á. jogezimet szerzett a tulajdonjog szerzéséhez, még is hogy magát a tulajdonjogot szerezhesse, szükség, hogy jogezimének érvényesítése által oly okiratot szerezzen, melynek alapján a tulajdonjogot megszerezhesse, vagy is azt nevére bekebleztethesse. Ily okiratot képvisel az Ítélet, melyet csak a rendes bíró hozhat; mert a tel.-könyvi hatóság nincs arra hivatva, hogy peres eljárás, és hosszú bizónyitási eljárás folytán jogok felett határozzon, és határozata által felperesnek okiratot szerezzen, melynek alapján bekeblezést kérhetne. Minthogy egyébiránt az eljárt három fokú bíróság sem a bírósági illetéktelenségen, sem pedig a szabályta lan kereseti kérelmen fel nem akadt, hanem a felperest más okból mozdította el keresetétől, ugyanezért fentebbi észrevételeim csak is az illető ügyvédnek figyelmébe ajánltatnak, a mennyiben valószínű, hogy előforduló hasonló esetben a bíróságok szigoruabban fognak a fentebbi 77